„Lux Pannoniae"

Tartalom - FARBAKY PÉTER: Szatmári György érsek (1521-24) esztergomi mecénássága

1490 körül, kb. harmincévesen a királyi kancelláriára került. 1493-ból származik az első adat, hogy levéltáros (conservator), majd a következő évben: 1494. szeptember 10-i levelében a kassai városi tanács már titkárnak (secretariusnak) nevezi. A kor szokása szerint az állami hivatalokért őt is egyházi javadalmakkal honorálták: 1495-ben a fehérvári Szt. Miklós társaskáptalan prépostja, 1497-ben erdélyi prépost, 1498-ban mislyei és - az irat hiányossága miatt csak feltételezhetően - óbudai prépost. 1498-99-ben több okmányon is budai prépostként szerepelt. 1499 végén Ulászló veszprémi püspöknek és budafelhévizi prépostnak is kinevezte. További püspökségei: 1501-től a váradi, majd 1505-től 1521-ig a pécsi püspökség, végül az esztergomi érsekség élete végén: 1521-24 között. Először Bakócz támogatottja volt, majd egyre inkább riválisa: már 1497ben elvették - időlegesen - a királyi pecséteket Bakócztól, s a következő évben secretariusként Szatmári vette át a kancellária tényleges vezetését. 1503-tól titkos kancellár, bár Bakócz haláláig megtartotta a fő- és titkos kancellári címet és befolyását. Szatmári élete végén hasonlóan szorult háttérbe, mint Bakócz, mert legkésőbb 1518-tól Szálkái László váci püspök vette át a hivatal tényleges irányítását. Szatmári a diplomácia irányítójaként jelentősen befolyásolta az ország sorsának alakulását: jelentős szerepe volt abban, hogy 1506-ban létrejött a Jagelló- és Habsburg-dinasztia örökösödési szerződése, majd ennek nyomán 1515-ben (az Ulászló halála előtti évben) a bécsi királytalálkozó, amely újra felosztotta Közép-Európát: míg Lengyelországban a Német Lovagrenddel szemben megerősítette Zsigmond király uralmát, Magyarországon a Habsburgok nem is olyan távoli uralomra kerülését készítette elő.

2 Bakócz az esztergomi érseki székben Szatmári elődje volt, 1521. június 16án bekövetkezett halála után az addigi pécsi püspök kapta meg a főpapi stallumot, együtt a főkancellársággal.

3 Szatmári prímásságának három esztendeje alatt szembe próbált szállni a terjedő reformációval. Szerepe volt abban is, hogy II. Lajos a pannonhalmi főapát jogkörének csökkentését kérte a pápától. Fellépett Kapisztrán János szenttéavatásáért a rávonatkozó dokumentumok újbóli összegyűjtésével.

4 1522-ben II. Lajos Brodarics Istvánt küldte követként Rómába, ahol a pápai udvarban az országos érdekek mellett Szatmári bíborosi kinevezése ügyében is fel kellett lépnie. Ez utóbbi nem sikerült: VI. Hadrián (1522-23) alig másféléves pápaság után meghalt, s 212