„Lux Pannoniae"
Tartalom - FARBAKY PÉTER: Szatmári György érsek (1521-24) esztergomi mecénássága
utóda: VII. Kelemen (1523-34) inkább a török veszéllyel foglalkozott. 1524. február 20-án Antonio Burgiót küldte nunciusaként Magyarországra, s felhívta Szatmárit, hogy a király és az ország védelmén őrködjön. 5 Szatmári György 1524. április 7-én, húsvét után halt meg. Végrendelete egyelőre nem bukkant fel, hagyatékának legfőbb tételét: 60.000 aranyat az ausztriai magyar várak visszaváltására hagyta, ám Bakóczéhoz hasonlóan javait II. Lajos király ugyancsak az ország védelmére foglalta le. Legkorábbi ismert mecénási tette szülővárosához, Kassához kötődik, ahol nemcsak a Szent Erzsébet-templombéli családi kápolnát gazdagította adományaival, de a mellette álló Szent Mihály-kápolnát egy új mellékkápolnával bővítette. 6 A legfontosabb nevéhez fűződő műalkotások pécsi évei alatt születtek (1505-1521). Átépíttette a püspöki palotát, a székesegyházban a főszentély falában ő állíttatta azt a rendkívül kvalitásos, valószínűleg a Bakócz-kápolna műhelyének egy itáliai mestere által faragott, vörös márvány tabernákulumot, amelyet később a sekrestyébe, majd a Corpus Christikápolnába helyeztek át. A székesegyháztól délkeletre a káptalani épületeket alakíttatta át reneszánsz stílusban, s végül ő építtette a város feletti dombon, a Tettyén a püspöki villát, amely romjaiban ma is áll. 7 Szatmári mecénásságának egyik csúcsa a ma a párizsi Bibliotheque Nationale-ban őrzött Breviárium Scrigoniense 8, amely a Jagelló-korból ismert, legmagasabb művészi színvonalú magyar megrendelésre készült kódex. Firenzében készült, miniátora Boccardino il Vecchio volt, aki még Mátyás Corvina-könyvtárába a Philostratos-kódexet készítette. A középkori művészet jeles emlékei találhatók Esztergomban, ahol a reneszánsz az 1480-as években jelent meg Aragóniai János (1480-85) és Ippolito d'Este (1486-97) érseksége idején, a Szent Adalbert-székesegyház kápolnái és az érseki palota egyes épületrészei átépítésében. 9 Szatmári a már említett Bakócz-kápolnában is képviselve van: a kupola csegelyében címerét faragták ki. Első - kissé hibás leírása - Széless György 10 nevéhez fűződik. 1 1 A sárkánnyal körülvett címerpajzsban a harántpólyán oroszlán fut, viszont heraldikailag helytelen: mind alul, mind felül felcserélték a liliomokat és rózsákat, a pólya és négyelés vágásai nem futnak a felső sarkokba. 1 2 Ettől eltekintve a faragás igen magas technikai tudásról tesz tanúbizonyságot, alkotója a műhely itáliai mestere lehetett. Egyelőre nem magyarázható meg, hogy Szatmári címere hogyan került 213
