„Lux Pannoniae"
Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában
A XI-XII. századi palota-maradványok a hegy déli sziklás csúcsától Észak felé, mintegy 120-130 méter hosszan kerültek elő - főleg a dunai (nyugati) oldalon, egy É-felé mintegy 50 méterre kiszélesedő területen. Nagy Emese a terület ÉNy-i szélénél, illetve a várudvaron is a X. század végére Géza korára keltezhető épületmaradványokat is talált (1. periódus), a déli sziklacsúcsig előkerült falakat, épületmaradványokat pedig több, X. és XII. századi építési periódusba sorolta, Szent Istvántól - Könyves Kálmánig. 2 5 A második periódus (Szent István kora) kiemelkedő emléke egy külső védőfallal megerősített kör alakú, kápolnának meghatározott építmény volt, amelyet - G. Molnár Verával együtt - a XIII. század végén egyszer említett, Szent István kori alapítású, Szent Vid kápolnával azonosított. 2 6 A Várhegy régi épületeinek elhelyezkedése, a XVIII-XIX. századi hadmérnöki és egyéb felmérések, metszetrajzok, a Mathes-féle makett, az ásatások alkalmával megfigyelt rétegszintek és a mai terepadottságok egybevetésével Nagy Emese elkészítette a hegy domborzati rekonstrukcióját. 27 (7. kép) Topográfiai és domborzati következtetései alapján a XI. században a Várhegyen lényegileg egymástól elkülönülő királyi- és egyházi központot feltételez. 2 8 (8. kép) 1982. évi feltárásunk alkalmával azonban megtaláltuk annak a korai, 180190 cm vastag külső várfalnak egy jelentős szakaszát, amely a királyi palota épületeit kerítő belső faltól K-felé eltérve a későbbi várkapu irányába haladt. 2 9 (Ennek további folytatását K-felé - a várkapu alapjaival együtt a bazilika építésekor teljesen elbontották.) A falmaradvány és a vár XVIII-XIX. századi, hiteles hadmérnöki felmérései (elsősorban Wolff 1749., és Krey 1756. évi alaprajzai), valamint az előkerült falmaradványok azt igazolják, hogy a vár főbejárati kapuja a XI. századtól mindig ezen a helyen állt, ill. hogy a XI. században a Várhegy világi és egyházi épületeit a hegy peremén körbefutó egységes várfa l övezte. A királyi palota épületeit azonban a váron belül már a XI. században is külön körítőfal különítette el az É-ra fekvő, nagyobb terjedelmű egyházi résztől. (9. kép) Ennek a XI. századi, sárga, helyben bányászott homokkőből rakott, belső körítőfalnak, és a vár belsejébe nyíló kaputoronynak mintegy 20-25 m hosszú szakaszát is feltártuk a várudvar felszíne alatt, 1982-ben. 3 0 E fal északi folytatását, illetve az ún. "kis-román palota" táján a nyugati külső várfal20
