„Lux Pannoniae"
Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában
hoz való csatlakozását azonban a bazilika építését megelőző tereprendezés megsemmisítette. (A belső kaputorony északi fele pedig a feljáróút alatt lévén, ez idáig nem volt megkutatható.) A korai palota épületei (és a székesegyház) az 1180-as években pusztító tűzvész áldozatai lettek. 3 1 Ekkor III. Béla király teljesen új alapokon, új alaprajzi elrendezéssel új palotát épített, amelynek magját képezi (mint az épületegyüttes legkorábban épített része) a harmincas években megtalált lakótorony, toldaléképítményével, és a királyi várkápolna. 3 2 A palotaegyüttes északi határát képező "kis-román palota" maradványát a korábbi kutatás III. Béla építkezéséhez kötötte. A két épület közötti mintegy 80 méteres területről sokáig nem ismertünk további, XII. századi maradványokat. Nem várt eredményt hoztak e téren a hosszú ideig barokknak hitt "Kaszárnya" épületben folytatott kutatásaink, amelyek során kitűnt, hogy az épület a vele azonos méretű Árpád-kori "nagy palota" (illetve későbbi, XIV. és XV. századi átépítések) jelentős falmaradványait rejti magában! A pinceszint fala teljes egészében XII. századi (D-i végén egykorú hypocaustum maradványait is feltártuk) földszintjének keleti homlokzatát a XIV-XV. században teljesen átépítették, csupán a DK-i sarokban maradt meg az Árpád-kori épület falsarka - az emelet magasságáig, a Ny-i (dunai) oldalon (ez a meredek, sziklás hegyoldal fölött az emeleti magasság!) öt nagyobb ablaknyílás (ikerablakok?) részletét találtuk meg. 3 3 További fontos eredmény, hogy a nagy palotához D-felől csatlakozó két kisebb helyiségről bebizonyosodott a kutatás során, hogy az Árpád-kori (majd a XIV-XV. században kibővített) konyhák maradványait rejtik falaik. 3 4 A Ny-ról és É-ról palotákkal határolt nagy udvar K-i oldalán, a várkápolna apsisától a belső várkapuhoz húzódó várfalon egy 8 x 8 m alapterületű, négyzet alaprajzú torony jelentős maradványai is (az ÉN y-i sarkon 4 m magasságig fennáll) előkerültek a föld alól. 3 5 A palotaegyüttest a belső vártól lezáró belső körítőfal É-i részét a XVIIIXIX. századi tereprendezéskor megsemmisítették, eredeti nyomvonala azonban az említett Wolff- és Krey-féle térképekről ismert. A fennek alapján a III. Béla által egységes koncepció szerint megkezdett (és lealapozott) és talán csak a XIII. század elején befejezett palota melynek építése időben és térben D-ről É-felé haladt folyamatosan, a következő alaprajzi formát mutatta (10. kép): 21
