„Lux Pannoniae"

Tartalom - HORVÁTH ISTVÁN: Az esztergomi királyi- és érseki székhely az Árpádok korában

palota északi fala mellett (a bazilika DNy-i sarka közelében - 1. kép "x") egy mindössze 6x7 méteres, alig bolygatott felületet találtunk, ahol a XII. század végén vagy a XIII. század elején (?) épült "kis román palota" alatt a korábbi, XI. századi palota vastag terrazzo-padlóját, ez alatt pedig egy három rétegben egymásra helyezett gerendaváz szerkezetet találtunk.(5-6. kép). Ebben a mélységben - csak igen szűk sávban (190 x 600 cm) hatoltunk le a terrazzo-padló alá, de a gerendaszerkezet kis részlete (egy 100x90 cm-es kis szelvényben) 4 méterrel délebbre is előkerült. A gerendák alsó sora egyenesen a római kori szinten feküdt, a gerendák betöltődéséből és a kazetták közül X-XI. századra jellemző (ill. kelta, római) kerámiaanyag került elő. A feltárt szerkezet beleilleszkedik a X. század utolsó harmadában, ill. a XI. század elején épített, kazettás szerkezetű, szélestalpú föld-fa-várak (ispáni várak) sorozatába. (Megjegyzendő itt, hogy az esztergomi vár Szent Istvántól 1271-ig ispánsági központ is volt. - Ettől az évtől kezdve a mindenkori esztergomi érsekek az örökös főispánok.) - Az a tény, hogy égés nyomát a szerkezeten nem találtunk, illetve hogy a gerendaszerkezet fölött a kora Árpád-kori palota-épület járószintje helyezkedik el (tehát az egykori "sáncra" ráépítkeztek), arra utal, hogy a gerendavázas szerkezetet nem pusztulás (pl. tűzvész), hanem más építészeti koncepció (a kőépítkezés) miatt hagyták fel. - Amennyiben ténylegesen erődítményszerkezet része volt, így az a hegyfelszín peremétől beljebb, a római és Árpádkori kőfalaktól eltérő nyomvonalon haladt. Mindenesetre a későbbi kutatásoknál különösen fontos lesz erre a jelenségre odafigyelni, mert csak további hasonló leletek igazolhatják kétséget kizáróan egy Géza kori (X. század végi) föld-fa vár tényleges létezését és annak formáját. - Elképzelhető, hogy Géza fejedelem korai vára a hegy kiemelkedőbb, középső és északi részét övező sáncvár volt, a fejedelmi palotával, a Szent István templommal - az ispán házával -, a hegy északi, nagyobbik részén - István király születése idején, és még Géza életében sor kerülhetett az új kő körítő-fal és a hegy DNyi felén Nagy Emese által megtalált Géza kori kőépületek megépítésére. A Várhegy északi (nagyobbik) fele - a XIII. századi források szerint - az érsekség tulajdonában volt már korábban is, rajta az említett épületek álltak. A hegy déli, sziklás harmadán az 1930-as években tárták fel III. Béla király XII. század végén épített, nagyszabású palotájának maradványait. Az 1934 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal folyó régészeti, művészet- és 18