Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dapesten, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen fejlesztette, itt már mint önálló vendéglős a város vendéglőjét bérelte. Majd ismét Budapestre került, ahol a Metropole-szálló kötelékébe lépett, ahol 5 évig működött. 1937ben vette bérbe Esztergomban a Szent István fürdőszállót és éttermet 6 évre. A világháborúban a 3l-es nehéz tüzéreknél szolgált, az orosz frontra került s ott 1916-ban sebesülten került fogságba, ahonnan 1918-ban szökés útján tért haza. A kis ezüst v. érem, a bronz v. érem tulajdonosa. Neje: Korányi Adrienne, gyermekei: Adrienne és Miklós. Wessel István hentes- és mészárosmester, Tóváros. Tatán 1896-ban született. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a világháborúban vett részt a 31., majd az 5. gy.ezred kötelékében. A szerb, orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. A Sig. Laudis, kis ezüst, bronz v. é., Károly cs.-kersezt és a seb. érem tulajdonosa. A háború után édesatyja üzletében tanulta a hentes és mészáros ipart, majd 1918-ban önálló üzletet nyitott. Üzletében kizárólag sajátkészítménytí húsárukat tart. Neje: Weisz Anna, gyermekei: László és Júlia. Wessel Pál magánzó, pokrócgyáros, Tóváros. Szül. 1887-ben Tóvároson. Iskolái elvégzése után édesatyja: néhai W. Sámuel pokrócgyárában sajátította el a szakmát, majd édesatyja halála után, 1891-ben átvette a gyár vezetését. Az üzemet modernül átszerelte és gépekkel látta el. Gyártmányait még Angliába, Franciaországba és Ausztriába is szállította. Mint udvari szállító számos ipari elismerésben, oklevélben és aranyérem kitüntetésben részesült. Az 1896. évi milleneumi kiállításon Őfelsége I. Ferenc József királytól elismerő oklevelet kapott. A legelső magyar pokrócgyár volt és 1933-ig vezette. Jelenleg mint magánzó él Tóvároson. A községi kép.-testületnek volt tagja évekig s azonkívül minden kulturális és szociális intézmény lelkes támogatója volt. Wéber József faszeggyári üzemvezető, Tóváros. Szül. 1901-ben Tóvároson. Iskolái elvégzése után a géplakatos ipart tanulta ki s mint segéd Francia- és Németországban fejlesztette szaktudását. 1928-ban jött vissza Tóvárosra, ahol 1930 óta mint a faszeggyár üzemvezetője tevékenykedik. Iparában közismert elsőrangú szakember. — Édesatyja: W. József építőipari munkavezető, aki a világháború alatt az orosz fronton küzdött, kétízben sebesült s mint őrmester szerelt le. Wéber József molnármester, malomtulajdonos, Tata. Rácvároson 1902-ben született. Iskoláit Tokodon végezte, majd a molnár ipart tanulta ki édesatyja mellett. 1928-ban lett önálló molnármester, amikor a gróf Esterházy malmát bérbevette, és amelynek később tulajdonosa lett. A malom villany- és vízieröre van berendezve és kukorica- és 58* árpaörlést végez. Teljesítőképessége 4—5 q óránként. A tatai Ipartestület és oz Olvasó Kör tagja. Neje: Ulrik Erzsébet, gyermekei: Izabella és József. néhai Wieder Lajos csendőrtiszthelyettes, őrsparancsnok, Komárom. Szül. 1885-ben Komáromban. Iskoláit szülővárosában végezte. A tényleges katonai szolgálatát a 12. gy.-ezred kötelékében végezte s utána a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett. Min csendőr Nagymegyeren, Komáromban, Esztergomban, Süttőn, Oroszlány és Dorogon tevékenykedett. Szolgálata alatt ötízben részesült dicsérő okiratban felettesei részéről. 1929-ben húnyt le, mint őrparancsnok Dorogon. Özvegye: szül. Asboth Mária, akinek édesatyja: néhai A. Mihály molnármester, édesanyja: Mackó Ilona. Gyermekei: Lajos és Ilona. Wild Imre vegyeskereskedő, Esztergom. Budapesten 1900-ban született. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait külföldön végezte. Mint oki. gépészmérnök jött Esztergomba, ahol a kereskedelmi pályára lépett és megalapította jelenlegi szaküzletét. Üzletkörét Esztergom és környékén saját autóival és kocsijával bonyolítja le. — Üzlete egy nyílt eladóhelység és több raktárból áÜ és annak, vezetését személyesen végzi. A Keresk. Társ. tagja. Édesatyja: néhai W. Ármin kereskedő volt, édesanyja: Lusztig Ilona. A keresk. társulat tagja. néhai lovag Wiplinger Ödön ügyvéd, Esztergom. 1860-ban született Esztergomban, régi katonai családból. Édesatyja: néhai lovag W. Róbert ny. ulánus kapitány, édesanyja: néhai Reisz Terézia volt. Esztergom városának kimagasló alakja volt. Az Esztergomi Takarékpénztár ügyésze volt és mint ügyvéd magánpraxist is folytatott. — 1935-ben 75 éves korában húnyt el. Testvérei: lovag W. József ny. huszárezredes Budapest, dr. lovag W. Róbert ny. ítélőtábla bíró Sopron és W. Mária magánzó, aki az Oltáregyesület tagja. Woller Mihály ny. bányász, temetőgondnok, Dorog. 1881-ben született Dorogon. Iskolái elvégzése után mint bányász 3 éven át Németországban tevékenykedett. Utána a dorogi bánya kötelékébe lépett, ahol 27 éven át működött, mint bányász. 1934 óta mint a dorogi temető gondnoka is tevékenykedik. Neje: Speigl Éva, gyermekei: Raymund és Ede, mindketten bányászok Dorogon. Zachara Gyula r. kat. plébános, Vértesszöllős. Tóvároson 1887-ben született. Középiskoláit és a theológiát Győrben végezte. 1909-ben szentelték pappá. Hivatását Császár községben kezdte, majd Mezőőrsön és Kisbéren tevékenykedett. 1916-tól Vértesszöllősön, mint r. kat. plébános megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A Hangya alapítója és annak megalakulásától kezdve elnöke. Zachár Károly oki. gyógyszerész, Bán931