Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

hida. Miskolcon 1899-ben született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését Miskolcon kezdte meg, majd Kispesten tevékenykedett, mint gyógyszerész. 1928-ban került Bánhidára, ahol megnyitotta a „Turul" gyógyszertárat és azon időtől kezdve mint gyógytár tulajdonos tevékenykedik. A világháború alatt a 10. gy.-e. kötelékében a román és olasz fronton küzdött s mint önkéntes szakaszvezető, a bronz v. é. tulajdonosa szerelt le. Neje: Bogyó Valéria, leánya: Livia. Zachár Mihály ny. m. kir. főerdőmérnök, Esztergom. Selmecbányán 1885-ben született. Középiskoláit és az erdészeti akadé miát szülővárosában végezte. Működését 1901-ben Kolozsváron kezdte meg, majd Erdélyben, mint erdögondnok tevékenykedett 1919-ig, amikor hazafias magatartása miatt menekülnie kellett. így került a Magyar kincstár szolgálatába és Budapesten már mint főmérnök teljesített szolgálatot 1922-ig, amikor 24 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Működése alatt kétízben részesült szolgálati elismerésben. A'z Orsz. Erdészeti Egyesület tagja. Unokaöccse: f Zachár Vilmos az orosz fronton hősi halált halt 1914-ben. Za'.a Károly községi aljegyző, Tata. Tóvároson 1897-ben született. Középiskoláit Tatán, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Tatán kezdte meg 1922-ben és azóta megszakítás nélkül itt tevékenykedik. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült, s mint tart. zászlós szereti le. A bronz v. é. és a Károly cs. k. tulajdonosa. Jelenleg e. e. hadnagy. Az úri Kaszinó tagja. Neje: Bognár Margit, gyermekei: Mária és Alfréd. zalabai Zaiaba József ny. városi adóhiv. irodatiszt Esztergom. Szül. 1886-ban Esztergomban. Tanulmányait szülővárosában végezte. Működését Esztergomban a városi rendőrségnél kezdte, mint dijnok, majd a pénzügyőrségnél tevékenykedett, ahonnan később a város közigazgatási ügyosztályához került, ahol 1936-ig teljesített szolgálatot, amikor 38 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt a 76. gy.-e. kötelékében az orosz, szerb és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült, s mint a Károly cs. k., háb. e. érem és a Vöröskereszt bronz hadiékítményes dísz érem tulajdonosa szerelt le. Az Önkéntes TűzoltóEgyesület volt szakaszparancsnoka. Neje: Fray Anna, gyermekei: Miklós, Imre és Anna. vitéz Zankó Ernő ny. m. kir. honvédezredes, Tóváros. Fogarason 1877-ben született. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd mint önkéntes a 28. táb. vadász-zlj. kötelékében szolgált. A tisztiiskola elvégzése után ténylegesítette magát, s mint hadnagy a 24. gy.-ezredben teljesített szolgálatot. Fokozatos előlépés után a világháborúban mint százados, zlj.-parancsnok az orosz és olasz fronton harcolt, egyízben súlyosan sebesült s mint őrnagy tért vissza. Utána Trencsénben és Komáromban volt karhatalmi zlj.-parancsnok és a megszállás után került Tatára, ahol később a csendőr-zlj. parancsnoka lett. 1921-ben vámőrszakaszparancsnok volt a győri kerületben alezredesi rangban. 1924-ben ezredessé nevezték ki és a bpesti vámőr ker. parancsnoksághoz lett beosztva. 1925-ben 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Kitüntetései: III. o. vaskorona-rend h. d. és kardokkal, III. o. katonai é. k. h. d. és kardokkal, legfelsőbb elismerés kardokkal, bronz legfelsőbb elism. kardokkal, Károly cs. k., seb. é. 1 sávval és a háb. e. érem. 1927-ben a világháborúban szerzett érdemei elismeréséül vitézzé avatták. 1925-ben telepedett le Tóvárosra. A megye biz. póttagja, a r. kat. egyházközség tanácstagja és a Frontharcos csop. társelnöke. Mint járási vitézi hadnagy és a vm. vitézi társ. bizottság elnöke volt 5 éven át. Neje: Pfliegel Ilona, gyermekei: vitéz Géza és Ernő. Zantleitner János gazdálkodó, virilis képv. Agostyán. 1878-ban született Agostyán községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1907-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 23 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tenyészt. A község vezetésében 1907 óta vesz részt, előbb mint képv.test. tag, majd 1909—1919-ig mint községi bíró, virilis képv. és 1921—1930-ig mint törvénybíró tevékenykedett. Jelenleg virilis képviselő. A r. kat. egyház vezetőségi tagja. A kommün alatt hazafias magatartása miatt meghurcoltatásban volt része. Neje: Eck Katalin, gyermekei: Ferenc, János, József, Teréz, férj. Fohner Ferencné, Bertalan és István. Zábráczky Imréné oki. községi szülésznő, Bánhida. Bánhidán született. Iskolái elvégzése után a bábaképzőt Szombathelyen végezte. Oklevelét 1914-ben nyerte. Működését Bánhidán kezdte meg, mint magánbába, | majd 1923 óta mint községi szülésznő tevé- I kenykedik. Gyermekei: Ferenc, Géza, Rózsi és Irma. Dr. Zákonyi Mihály főszékesegyházi | könyvtárnok, Esztergom. Abaligeten 1887ben született. Középiskoláit Pécsen és Egerben, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Doktori oklevelét 1911-ben nyerte el. Működését Bpesten az Orsz. Levéltárban kezdte, mint orsz. allevéltárnok, majd Pécsre került az egyetemi könyvtárhoz. 1928-ban került Esztergomba, ahol a fő- j székesegyházi könyvtár vezetője és a székesfökáptalani levéltár őre. A Történelmi és Régészeti Társ. tagja és a történelmi 932