Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

összes helyi hazafias, kulturális és szociális egyesület tagja. Neje: Steiner Piroska, fia: István, aki iskoláit Pápán végezte és mint színész tevékenykedett. Jelenleg édesatyja mellett részt vesz az üzlet vezetésében. Weisz Hermann fűszer- és gyarmatáru nagykereskedő, Tata. Bakonybélen 1874ben született. Tanulmányait Pápán végezte. Utána a kereskedői pályára lépett és Pápán, Győrben és Tatán gyarapította szaktudását. 1901-ben lett önálló kereskedő Tatán, amikor átvette néhai Rosenberg Adolf nagykereskedésének vezetését. Az üzlet még 1866-ban alapította néhai Rosenberg Adolf és 1901-ig, haláláig vezette. A környék és a megye területén látja el üzlete a kiskereskedőket áruval. Két fióktelepe is van: Tóvároson és Felsögallán. Virilis községi képviselő, a vm. th. biz. tagja, a Keresk. Egyesületének volt elnöke. Az Izr. hitközség alelnöke. Neje: Rosenberg Ilona. Weisz József cipöfelsőrészkészítő-üzem, Felsögalla. Selmecbányán 1904-ben született. Középiskoláit Tatán végezte, majd a cipőfelsőrészkészítö ipart tanulta ki s mint segéd Tatán és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1930-ban lett önálló mester saját erejéből Felsögallán. Üzeme a helybeli cipészmesterek részére dolgozik. 1927—28ban Budapesten rendezett szakvizsgán I. rendű díszoklevelet nyert. Az Ipartestület tagja. Neje: Wellner Katalin, gyermekei: József és János. Weisz Károly órás és ékszerész, Alsógalla. Felsögallan 1908-ban született. Iskolái elvégzése után az órás és ékszerész ipart tanulta ki s mint segéd 10 évig fejlesztette szaktudását. 1933-ban lett önálló mester saját erejéből Alsógallán. Ezen időtől kezdve mint szakképzett órás és ékszerész tevékenykedik. A Tatabányai Ipartestületnek volt tagja. Weisz Márton el. isk. tanító, oki. polg. isk. tanár, Esztergom. 1899-ben született Mezőnyéken. Tanulmányait Budapesten végezte, tanári oklevelet 1928-ban nyert. Működését 1922-ben Pécsváradon kezdte el, mint rendes tanitó, majd Budabicskén tanít 6 éven át és 1929 óta Esztergomban, az izr. elemi iskolában. Irodalmi téren a különböző lapokban és folyóiratokban megjelenő cikkei említésre méltók. A világháborúban a 12. h. gy.-ezred kötelékében szolgált, az olasz harctéren súlyos sebesülten fogságba esett, ahol 13 hónapig volt. A kis ezüst v. érem, a bronz v. érem, Károly cs.-kereszt, seb. érem, háborús emlékérem tulajdonosa. Az izr. kultúrbizottság vezetője. Neje: Löwinger Margit, gyermekei: István és Endre. Weisz Miklós kereskedő, Kocs. 1889-ben Kocs községben született. Középiskoláit Tatán végezte, majd a fűszer- és gyarmatárukereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd Szombathely és Győrben fejlesztette szaktudását, 1919-ben átvette édesatyja, néhai W. Frigyes által 1872-ben alapított üzlet vezetését. Üzletük fűszer, vegyes, textil, vas és háztartási cikkek, valamint dohányáru és posta értékcikkek eladásával foglalkozik. Az üzletet testvérével, Weisz Gizellával együtt vezeti. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1918-ban szökés útján tért haza. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A Frontharcos csoport és az Idegenforgalmi Szövetség tagja. Wellisch Katalin m. kir. postamesternő, Neszmély. Szombathelyen 1901-ben született Tanulmányait szülővárosában és Sopronban végezte. 1919-ben lépett a m. kir. posta szolgálatába Beléden, majd Sárváron működött és 1935 óta Neszmélyen mint postamester tevékenykedik. Weltner Miksa vegyeskereskedő és kocsmáros, Bokod. 1884-ben Bokodon született. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát édesatyja mellett sajátította el, majd 1922ben önálló kereskedő lett. Üzletét még édesatyja alapította 50 évvel ezelőtt. Kocsmája egy helységből áll és 40—50 személy befogadására alkalmas. 1922-ben trafikengedélyt is szerzett. A világháború alatt a 12. gy.ezred kötelékében a szerb fronton küzdött, ahol súlyos sebesülten fogságba esett s mint 75%-os rokkant szerelt le. Unokatestvére: néhai Kellner József, az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Kohn Etel, leánya: Magdolna. Wendl Ferenc kisbirtokos, Süttő. Szül. 1866-ban Süttőn. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1891-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A község vezetésében mint bíró 6 éven át vett részt, jelenleg virilis képv.-test. tag. Neje: Holdampf Mária, f

yermekei: Ferenc, Sándor, Mária, férj. terczer Gusztávné és Ilona. Wendler Kálmán kőfaragómester, Esztergom. Süttőn 1890-ben született. Iskolái elvégzése után a kőfaragó ipart tanulta ki s mint segéd Németországban, Ausztriában és Sveicban gyarapította szaktudását. 1918ban lett önálló mester saját erejéből. Számos köz- és magánépület kőmunkáit készítette, valamint számos hősi emlékszobor és emléktábla elkészítése fűződik nehéhez. Néhai Csernoch János hercegprímás emléktábláját is sajátkezűleg készítette. Munkájáért számos dicséretben részesült. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz, szerb, albán és olasz fronton küzdött s mint tizedes szerelt le. Kis ezüst, 2 bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Az Ipartestület, r. kat. Olvasókör és a Legényegylet tagja. Neje: Nóvák Erzsébet, leánya: Katalin. Wenesz János, a Szent István fürdőszálló és étterem bérlője, vendéglős, Esztergom. 1897-ben született. Középiskoláit Magyaróváron végezte s utána a vendéglős ipart sajátította el Budapesten. Szaktudását Bu930