Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1. honvéd tüzérezred kötelékében teljesített frontszolgálatot, több kitüntetés tulajdonosa. Egyetemi tanulmányainak elvégzése után került 1924-ben a vármegye szolgálatába. Jelenleg tb. főszolgabíró, alispáni titkár. Vojczek András gazdálkodó, Erdőbirtokosság eln., Csév. Szül. 1884-ben Csév községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd a tényleges katonai szolgálat után a m. kir. államrendőrség szolgálatába lépett 1910-ben és 1920-ig működött Budapesten, mint 1. o. rendőr. Szolgálata alatt több kitüntetésben és elismerésben részesült. 1920-ban nyugalomba vonult és szülőhelyére telepedett le, ahol mint gazdálkodó és kereskedő tevékenykedik. A Legeltetési Társulat és az Erdőbirtokosság elnöke. Neje: Herczeg Éva, gyermekei: Mihály, Mária, András, Uáspár és Márton. Vörös Dénes földbirtokos, községi képviselőtestületi tag, ivagyigmánd. 1879-ben született Nagyigmándon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1908-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 12 holdon gazdálkodik, 30 holdat pedig bérbeadott. Gazdaságában sajátnevelésü haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol Przsmysl vár feladásakor fogságba esett és csak 1918-ban szökés útján tért haza. A község vezetésében huzamosabb ideje vesz részt, előbb mint előljáró, majd 6 évig mint törvénybíró s jelenleg mint kép.-test. tag tevékenykedik. A ref. egyház presbitere, az O. K. H. felügyelőbizottságának tagja és a Gazda Kör vezetőségi tagja. Édesatyja: néhai V. Sándor tekintélyes gazda és virilis képv. volt. Édesanyja: néhai Babarczi Lidia. Neje: Bajcsai Erzsébet, akinek édesatyja: néhai B. János tekintélyes gazda, községi pénztáros, elöljáró és képv.-test. tag volt. Édesanyja: néhai Mészáros Julianna. Vörös István cipészmester, ipartestületi jegyző, Felsőgalla. Várpalotán 1895-ben született. Iskolai elvégzése után a cipész iparban nyert szakképzettséget s mint segéd Győr, Budapest, Temesvár és Nagyváradon fejlesztette szaktudását. Önálló mester 1920-ban lett Felsőgallán. Műhelyében viszonteladók részére is dolgozik. Az Ipartestület egyik alapítója és megalakulásától kezdve jegyzője. Az Iparosok és Keresk. Körének 10 éven át volt titkára. Neje: Havranek Irma, gyermeke: Vilma. néhai Vörös János ref. lelkész, Tata. — Nagyigmándon 1871-ben született. Tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte. Működését Tatán kezdte, mint segédlelkész, majd 1899-ben választották meg Naszály község vezető lelkészének és 1931-ig teljesítette hivatását, amikor betegségére való tekintettel 36 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A ref. paplak építése, a templom festése és renoválása fűződik nevéhez. A vm. th. és a községi képv.-test tagja volt. A Gazda Kör, Olvasó Kör és a ref. Leányegylet alapítója volt. Elhúnyt 1932-ben. — Özvegye: szül. Hanák Mária, régi nemesi család sarja. K. Vörös János kisbirtokos, vm. th. biz. tag, Nagyigmánd. 1897-ben Nagyigmándon született. Iskoláit Budaörsön, a ref. nevelőintézetben végezte. Utána a gazdasági pályára lépett, majd a világháború alatt az 5. huszárezred kötelékében a román, olasz és orosz fronton küzdött s 1918-ban szerelt le, majd tovább szolgált a nemzeti hadseregben s mint járörvezető szerelt le. Kis ezüst, bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Önálló gazda 1921-ben lett. Jelenleg kb. 48 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A községi képv.-test. és a vm. th. biz. tagja\ A Gazda Kör választmányi tagja és a ref. egyház presbitere. Neje: Karikó Julianna, gyermeke: János. ifj. Zs. Vörös János gazdálkodó, Nagyigmánd. Szül. 1884-ben Nagyigmándon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1907-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 21 hold saját és 20 hold bérleten gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s kétízben sebesült. A községi képv.-test. virilis póttagja. Neje: néhai Bartal Julianna, gyermekei: János, Sándor, Zoltán és József. Wachter Ferenc asztalosmester, községi képv. Alsógalla. 1882-ben Alsógallán született. Iskolái elvégzése után az asztalosiparban nyert szakképzettséget, s mint segéd Németországban és Ausztriában fejlesztette szaktudását 1907-ben lett önálló mester Alsógallán. Műhelye modernül, géperőre van berendezve. Daráló-malmát 1912-ben létesítette, ameiy egyike a legrégibb üzemnek a községben. A v.lágháború alatt a 15. nehéz tarackezred kötelékében az orosz, szerb, francia és olasz fronton küzdött s mint tizedes szerelt le. A községi képv.-test. tagja, a Frontharcos csop. és az Iparos Kör tagja. Neje: Kopál Magdolna, gyermekei: Erzsébet, István, Ferenc, Nándor, János, Teréz, Sándor, József és László. id. Wagensommer József gazdálkodó, kgi képv. Szomor. Szül. 1877-ben Szomor községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1903ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 23 hold saját és 10 hold bérleten gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12., majd a 84. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült, s mint a vaskereszt tulajdonosa szerelt le. A község vezetésében hosszú ideje vesz részt, előbb mint előljáró, majd többízben mint bíró és 1936 óta mint képv.test. tag tevékenykedik. A vm. th. biz. tagja is volt 3 évig. A Hangya alelnöke, az OKH felügy. biz. elnöke és a Tejszövetkezet ala927