Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

pítója és felügy. biz. tagja. Neje: Schuszter Mária, gyermekei: Mária, József, Márton, Lipót, István, Antal és Rozália. Wagensommer Márton gazdálkodó, tejke­reskedo, Dorog. Szül. 1893-ban Dorogon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édes­atyja mellett tanulta, majd 1921-ben ön­álló gazda lett. Jelenleg kb. 20 holdon gaz­dálkodik. 1927-töl mint tejkereskedö a Sal­gótarjáni bérgazdaság, kenyérmezői uradal­mának tejét árusítja Dorogon. A világhá­ború alatt a 26. gy-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült, s mint a bronz v. é. Károly cs. k. és a seb. érem tulajdonosa szerelt le. A község vezetésé­ben 1920 óta vesz részt, előbb mint képv., majd mint előljáró tevékenykedik. A r. kat. egyház és a Levente Egyesület elöljárósági tagja. Neje: Perl Magdolna, gyermekei: Ferenc és József. Walcz Ferenc úri és női cipészmester, Fel­sőgalla. 1907-ben szül. Felsögallán. Ősrégi felsögallai család gyermeke. Édesatyja f W. József volt, aki a világháborúban az oroszok fogságában hősi halált halt. Isko­láit Felsögallán végezte, majd az ipari pá­lyára lépve a cipész szakmát tanulta ki és mint segéd Bicskén és Budapesten fejlesz­tette szakmai tudását. 1928-ban lett önálló mester saját erejéből és szorgalmából, ami­kor üzletét megalapította. Mérték után ren­delésre dolgozik, üzletében saját készítmé­nyű, jó minőségű áruit tartja. Jónevü ipa­rosa a községnek. Az ipartestület számvizs­gálója, az iparoskör pénztárosa. Neje: Varga Irén, gyermeke: Irén. Walcz János kőművesmester, építési vál­lalkozó, Felsőgalla. 1889-ben Agostyánon született. Iskolái elvégzése után a kőműves ipart tanulta és Esztergom és környékén, valamint Budapesten fejlesztette szakmai tudását, majd Franciaországban gyakorolt. 1921-ben lett önálló iparos Felsögallán. Számos magán- és középület, valamint a helybeli lőtér építési munkálata fűződik ne­véhez. Ismert szaktekintély. A világháború­ban a 3. vártüzéreknél harcolt, kétszer se­besült és altiszti rangot ért el. 75%-os rok­kant lett. A kétsávos seb. érem és a Károly cs. k. tulajdonosa. Az ipartestület elöljá­rója, a szakcsoport elnöke, az ipar. és keresk. körének tagja. Neje: Trompos Anna, gyermekei: Anna és Márton. Test­véröccse: Antal az olasz fronton hősi halált halt. Waldhauser Ferenc fűszer- és vegyeske­reskedő, Komárom. Borzaváron 1893-ban született. Iskolái elvégzése után a kereske­dői pályára lépett és abban nyert szakkép­zettséget. Mint segéd Pápán, Győrben, Za­laegerszegen és Komáromban fejlesztette szaktudását. 1924-ben lett önálló kereskedő saiát erejéből. Üzlete városi nívón van be­rendezve és a város egyik legjobb hírű szaküzlete. A világháború alatt a 19. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egy­928 ízben sebesült, s mint a bronz v. é., Károly cs. k. és a seb. érem tulajdonosa szerelt le. A Frontharcos csoport és a Keresk. Egye­sületének tagja, az Izr. hitközség vezető­ségi tagja. Neje: Láng Katalin, gyermekei: Erzsébet és Magdolna. néhai vitéz Vvaliach András nyug. huszár tiszthelyettes, Felsőgalla. Kondoroson 1882­ben született. Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodott, majd 19 éves korában önként a katonaság kötelékébe lépett és a 1. hu­szárezredben szolgált. A világháború alatt az orosz fronton harcolt, ahol 1916-ban fogságba esett és csak 1918-ban szökés út­ján tért haza, tábornokával együtt. Arany v. érem, nagyezüst v. é. és még számos ki­tüntetés tulajdonosa volt. Az elsők között avatták vitézzé. A honvédség kötelékében 1923-ig működött, amikor 35 évi szolgálat után mint I. o. tiszthelyettes nyugalomba vonult. Elhunyt 1928-ban. özvegye: szül. Lehner Hermina, gyermekei: Hilda, Her­min, Ilonka és Irma férj. Balogh Vincéné. Walter József gazdálkodó, Dad. 1884-ben Dad községben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajá­tította el, majd 1924-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 22 holdon gazdálkodik és saját­nevelésű haszonállatokat tart. A község ve­zetésében 12 évig mint képv.-test. tag és 3 éven át pedig mint törvénybíró vette ki részét. A r. kat. Egyház tanácstagja. Test­vére: Dr. Walter János Rómában theológiai tanár és pápai titkár. Neje: Kellner Rozália, akinek két testvére: f K. József és f K. Imre az orosz fronton hősi halált halt. Gyerme­kei: Imre és Irén. Dr. Wachter Pál egyetemes orvos, fogor­szakorvos, Tata. Környén 1893-ban szüle­tett. Tanulmányait Budapesten végezte. Kórházi gyakorlatait Budapesten a Szent Rókus-kórházban és a Csobánc-úti katonai kórházban végezte. 1920-ban került Ta­tára, ahol főleg mint speciális fogorvos te­vékenykedik. A világháborúban a 28. va­dász zlj. kötelékében vett részt s mint e. ü. hadnagy szerelt le. Az arany érdemkereszt és a vöröskereszt kitüntetések tulajdonosa. A községi képv.-test. és a tatabányai tiszti Kaszinó tagja. Az Orsz. Orvosszövetség komárommegyei fiókjának titkára és jegy­zője. Wéber János ny. r. kat. plébános. Nyer­gesújfalu. Nagykanizsán 1862-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a theológiát Pécsen végezte. 1885-ben szentelték pappá. Hivatását Pécsen kezdte meg, mint s.-lel­kész, majd 1901-ben Budapestre k°rült, ahol mint hitoktató tevékenykedett 1907-ig, amikor a nógrádmegyei Nagylócz plébá­nosa lett. M :nt plébános 19361-ig teljesí­tette hivatását, amikor 51 évi szolgálat után 74 éves korában nyugalomba vonult. Wech Márton Gazdálkodó, községi k&z­gyám, Dorog. 1881-ben Dorogon született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édes-

Next

/
Thumbnails
Contents