Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mint kántor-tanító tevékenykedik. 1933— 34-ben tagja volt a nemzeti hadseregnek. Az isk. kívüli népm. előadója, az Ármentesítő Társ. jegyzője és a ref. ifj. énekkar vezetője. Főispán által kinevezett Testnevelési bizottság tagja. Virág Lajos városi vámkezelő, Komárom. 1874-ben született Komáromban. Iskolái elvégzése után az ácsiparban nyert szakképzettséget Komáromban, s mint segéd Budapest, Győr, Pápa és Pozsonyban tevékenykedett. Később, mint mezőőr működött, majd 1900 óta a városi vám kezelője lett és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. A világháború alatt a 31. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült és Przemysl feladásakor fogságba esett. 1918-ban tért haza s mint a Károly cs. k. tulajdonosa szerelt le. Első neje: Baranyai Ágnes volt, második neje: Szij Erzsébet, gyermekei: Lajos, Margit, Júlia, Erzsébet, férj. Kiss Zsigmondé, János, István, Magda, Árpád, Gizella és László. Dr. Virágh Zsigmond ügyvéd, a ref. egyház főgondnoka, Tata. 1889-ben Tatán született. Tanulmányait Tatán, Pozsonyban és Budapesten végezte. Működését a budapesti járásbíróságnál kezdte, majd 1920 óta Tatán önálló ügyvédi gyakorlatot folytat. A Tata-Tóvárosi Takarék ügyésze, a Vöröskereszt Egylet elnöke és a ref. egyház főgondnoka. A világháború alatt a 24. táb. vadász-e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. A Sig. Laudis kétszer, Károly cs. k. és a háb. e. érem tulajdonosa. Édesatyja: f Virágh Gyula tatai járásorvos volt, édesanyja: f Pap Lenke. Neje: Kasztl Mária. alszászi Vitái István ny. igazgató-tanító, lapszerkesztő. 1870-ben Dunaszerdahelyen született. Pedagógiai működését Esztergomban, mint igazgató-tanító fejezte be. Részt vett a világháborúban és mint népfölkelő hadnagy szerelt le. Vitézi magatartásáért a koronás arany érdemkereszttel, a vit. érem szalagján lett kitüntetve. Az Esztergom és Vidéke c. hetilap főmunkatársa. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának volt alelnöke, a Turista Egyesület és a Polgári Egyesület tb. tagja, több kulturális és szociális egyesület munkájában vesz részt. Vitái József vármegyei főlevéltárnok, Esztergom. Alsószerdahelyen 1901-ben született. Középiskoláit Esztergomban és Budapesten végezte, majd az Országos Levéltárban tett szakvizsgát. 1933-ban lett helyettes levéltárnok Esztergomban, majd 1937 óta a vármegye kinevezett főlevéltárnoka. A régészeti és történelmi társulat tagja és Budapesten a Könyvtárosok és Levéltárosok Országos Egyesületének tagja. Vitáris Dániel földbirtokos, vm. th. biz. tag, Ács. 1885-ben Ácson született. Iskolái elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott, majd 1921-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 200 holdon gazdálkodik és faj926 tiszta, sajátnevelésű állatokat tenyészt. A világháború alatt a 3

; vártüzér zlj. kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1920-ban tért haza s mint tűzmester szerelt le. Öccse: néhai V. János az orosz fronton 1915-ben hősi halált halt. A községi képv.-test. virilis tagja, a vm. th. biz. tagja és a megyei kisgyülésnek volt tagja. Az O. K. H. igazg., a Hangya felügyb. tagja, stb. A ref. egyház presbítere. Neje: Lamperth Mária, gyermeke: Dániel. néhai Vittek János községi főjegyző, Ács. Komáromban 1882-ben született. Tanulmányait Pozsonyban végezte. Működését Dunaalmáson kezdte, majd Ácsra került, ahol 1929-ig mint főjegyző tevékenykedett. Minden hazafias és szociális egyesület vezetésében részt vett. Elhúnyt 1929-ben. Özvegye: szül. Varga Terézia, gyermekei: Erzsébet, férj. Darvas Lászlóné, János oki. jegyző. vitéz Vízkelety András cipészmester, th. biz. tag, Szőny. 1896-ban Szőny községben született. Iskolái elvégzése után a cipész iparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. 1921ben lett önálló mester Szőnyben. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst, bronz, német Oldenburgi kereszt, Károly cs.-kereszt és a háb. emlékérem. í923ban avatták vitézzé. A vm. th. biz. tagja, virilis községi képv. és az Iparos Kör elnöke. Neje: Matesz Anna, gyermekei: Tibor és Endre. Vízkelety Lajos gazdálkodó, Komárom. Szül. 1882-ben Komáromban. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1926-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 22 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A r. kat. iskolaszék tagja volt. Testvérbátyja: néhai V. László, a világháborúban hősi halátlt halt. Neje: Fábián Margit, az Oltáregyesület tagja. Gyermekei: Lajos és László. Dr. Vízkelety Sándor városi tanácsnok, Komárom. Szőny községben 1884-ben született. Középiskoláit Komáromban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését Szöny községben kezdte, majd Komáromba került, mint aljegyző, később árvaszéki ülnök, majd 1929-ben városi tanácsnok lett és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. A világháború alatt a 11. vadász zlj. kötelékében az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a Károly cs.-kereszt, seb. érem és a háb. emlékérem tulajdonosa szerelt le. A vm. th. biz. és a községi képv.-test. tagja. Elnöke a Kat. Körnek, Levente Egyesületnek és a K. F. C.nek. Az Egyházközség gondnoka. Neje: Szondy Anna, gyermeke: László. vízvári Vizváry Viktor tb. főszolgabíró, Esztergom. 1899-ben Tardoson született, ősrégi nemesi család leszármazottja. Középiskoláit Pápán végezte. A világháborúban az