Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a Tűzoltó Testület parancsnoka. A Bánhidai Sport Egylet elnöke, az Iparos Kör alapítója s jelenleg tb. elnöke. A Levente Egy. jegyzője és a Polg. Lövészegylet választm. tagja. A r. kat. Egyházközség tanácstagja. Neje: Láng Anna oki. községi vezető-óvónő, akinek édesatyja: néhai L. Antal, 54 éven keresztül volt Környe község főjegyzője és tulajdonosa volt a IV. o. magyar érdemkeresztnek. Vigh István kisbirtokos, községi képviselő, Ászár. Szül. 1873-ban Ászár községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1895-ben önálló gazda lett. 1925-ben bérbeadta földbirtokát és azóta kb. 2 hold szőlőjén gazdálkodik. A világháború alatt a 31. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s Przemysl feladása után fogságba esett s csak szökés útján 1918ban tért haza. Testvéröccse: + Vigh Mihály hősi halált halt a világháborúban. A község vezetésében, mint választott képv.-test. tag és elöljáró vesz részt. A Legeltetési Társulatnak 5 éven át elnöke volt. ifj. Vihar Imre tanító, oki. kántor, Esztergom. Kaposváron 1908-ban született. Tanulmánvait Esztergomban végezte. Tanítói oki. 1930-ban, kántori oki. 1932-ben szerezte. 1933 óta az esztergomi községi iparostanonciskolának, mint szakrajztanító tevékenykedik. A Turista Dalárda és Szent Imre Kör ifj. egyesület tagja. id. Vihar Imre ny. m kir. pénzügyőri felügyelő. aki 1869-ben Nagvpeterden született. Közéniskoláit Budapesten végezte és 1889-ben lénett a m. kir. pénzügyőrség kötelékébe. Fokozatos előlépés után 1920ban került Esztergomba, mint biztosi kerület vezetője. 1922-ben lett felügyelő és 1924-ben 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A Kat. Kör tatria. Neie: Modrovich Mária, gyermekei: Mária, Vilma, féri. Kisrónav Anta'né, Hainalka. féri. Lackó Sándorné, Piroska, férj. Kövesy Ferencné, ifj. Imre tanító, Mici és Levente. Villám Imre bércsénlő. községi kénviselő, Ács. 18Q3-ban Ács községben született. Iskolái elvégzése után a hpntes- és mészáros iparban nvert szakképzettséget. Később az ácsi cukorgvárhan tevékpnvkedett, maid a MÁV kötelékében működött Komáromban. 1920-han teleped-tt le Ácsra és 1926-ig eazdálkodott. 1926 óta, mint cséplögéntulaídonos, hércsénléssel foglalkozik. A világháború alatt a 12. gv-e. és a 16. tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, s mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: I. o. eziist v. é., II. o. ezüst v. é. kétszer, bronz v. é. kétszer és a Károly cs. k. A község vezetéséin, mint vál. kénv.test tag v°sz részt. A Tűzoltó Egy. és az Iparos Kör taeia. Neje: Korpás Mária, gyprmokp: Sándor. Villányi Ferenc üzemvezető, bányafőmérnök, Tokod. Temesváron 1898-ban született. Tanulmányait szülővárosában, Selmecbányán és Sopronban végezte. Működését Zagyvapálfalván kezdte, majd Kisterenyén tevékenykedett. 1925-ben került Dorogra, mint üzemvezető-helyettes és 1929 óta, mint üzemvezeő főmérnök vezeti a Tokod-Erzsébet-aknát. A világháború alatt a 117. táb. tüzér-e. kötelékében teljesített szolgálatot. A községi képv.-test. virilis tagja, a r. kat. egyház tanács tagja és a TAC elnöke. Neje: Petényi Margit, gyermekei: Ferenc, József és Károly. Vincze Imre ref. igazgató, kántor-tanító, Kócs. Kalotaszentkirályon 1891-ben született. Középiskoláit és a képzőt Nagyenyeden végezte. Működését szülővárosában kezdte mint állami tanító, majd 1924-ben került Kócs községbe, ahol mint ref. tanító és 1928 óta mint igazgató-tanító teljesíti hivatását. A világháború alatt az 51. gy.-e. kötelékében az orosz, olasz és francia harctéren küzdött, háromízben sebesült és francia hadifogságba esett. 1920-ban tért haza s mint zászlós szerelt le, majd 1924-ig a nemzeti hadseregben szolgált tovább. Kitüntetései: II. o. ezüst, bronz v. é. seb. é. 3 sávval, háb. e. é. és a Károly cs. k. Levente főoktató, Hangya ügyvezető és a ref. Énekkar vezetője. A ref. iskolák körzeti iskola látogatója. Neje: Vecsey Katalin oki. tanítónő, gyermekei: Imre és Éva. Dr. Virágh Elemér m. kir. tiszti orvos, Tata. 1894-ben született Tatán. Tanulmányait Budapesten végezte. Orvosi diplomáját 1920-ban szerezte. Működését Budapesten kezdte, mint kórházi orvos, majd 1926ban került Tatára mint körorvos és 1927 óta, mint tisztiorvos, 26 község területén végzi tisztiorvosi teendőit. A világháború alatt a 83. gy.-e. kötelékében különböző helyőrségi kórházakban teljesített szolgálatot s mint e. ü. hadnagy szerelt le. A Tüdőbeteg Gondozó és a tóvárosi Stefánia vezetője. Neje: Kovács Melinda, gyermeke: Melinda. Virágh Ferenc gazdálkodó, községi törvénybíró, Naszály. Szül. 1898-ban Naszályon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1916-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 15 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. Részt vett a kommün letörésében, mint az Osztenburgi különítmény tagja. Testvére: f Virágh József 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. A község vezetésében 1933 óta mint törvénybíró vesz részt. A Legelt. Társ. választmányi tagja és a Tűzoltó Egy. titkára. A ref. egyház presbitere. Neje: Horváth Eszter, gyermekei: Ferenc, József és Zsigmond. Virág Jenő oki. kántortanító, Pilismarót. Cegléden 1909-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a képzőt Nagykőrösön végezte. Működését Alap községben kezdte, majd 1932-ban került Pilismaróira, ahol 925