Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mán végezte, tanári oklevelét Budapesten a Pázmány Péter tudományegyetemen 1920ban nyerte. Működését 1919-ben Pápán kezdte mint rendes tanár a bencéseknél, ahol 1932-ig tanít. Ettől kezdve megszakítás nélkül Esztergomban. 1936 óta helyettes igazgató. Irodalmi téren jelentős munkálkodást fejt ki, cikkei és tanulmányai az „Esztergom és Vidéke" c. lapban jelentek meg. A Kat. Kör titkára, a Budapestvidéki tankerületben a görög nyelv szakfelügyelője, az Esztergomi Főegyházmegyei A. C. kulturális szakosztályának tanáscosa. Viczena József gazdálkodó, községi bíró, Oroszlány. Szül. 1887-ben Oroszlány községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 26 holdon gazdálkodik és szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkozik. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s fogságba esett. 1918-ban szökés útján tért haza s mint tizedes szerelt le. A község vezetésében 1933 óta vesz részt, előbb mint elöljáró, majd 1936 óta mint a község bírája tevékenykedik. A Hangya felügy. biz. tagja volt, tüzoltó-alparancsnok. Édesatyja: f V. János tekintélyes gazda volt, aki a község vezetésében mint elöljáró és törvénybíró vett részt. Neje: Makunek Julianna, gyermekei: Anna és József. Viczena Pál gazdálkodó, Oroszlány. Szül. 1878-ban Oroszlány községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 20 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A község vezetésében mint vál. képv.-test. tag veszi ki részét. Négy éve elnöke a Legeltetési Társulatnak es az Erdöbirtokosságnak. Neje: Szedlák Zsuzsanna, gyermekei: István, József, Anna, Katalin és Pál. Vida Jenő, a felsőház tagja. 1872-ben született Budapesten. A budapesti kereskedelmi akadémia elvégzése után 1889-ben, az akkor Grünwald és Társa, később Leipziger Vilmos cég alatt működő szeszipari válla.at kötelékébe lépett. Néhány hónapi működés után cége a keletre küldte azzal, hogy ott a magyar szesztermelésnek piacot teremtsen. tlsö keleti útja sikere következtében ezután gyakrabban kereste fel cége megbízásából a kelet főbb kereskedelmi empóriumait, főként Szófiát, Szalonikit, Konstantinápolyt, Szmirnát. Az 1896. évi kiállításon részt vett a magyar szeszgyárak kiállításának rendezésében. 1897-ben meghívást kapott a Magyar Általános Kőszénbánya részvénytársulattól, amely vállalat akkoriban vette üzembe és kezdte megteremteni a tatai szénbányászatot s rövid idő múlva cégjegyzövé, majd igazgatóvá nevezték ki, 1914-ben pedig a vállalat vezérigazgatója lett. Ez idő óta ő vezeti a hatalmas méretekben kibontakozó vállalatot, valamint 924 a belékapcsolódott számos más iparválalatot. Vezérigazgatói működésének idejébe esik több új iparág bevezetése, így elsőként honosította meg a karbidgyártást Magyarországon és legnagyobb részt az ö kezdeményezésének köszönhető az ipari robbanóanyagok, porcellán, kőedény és számos más iparcikk belföldön való előállításának felvételei. Az e cikkek gyártására alakult különböző vállalatok vezetésében tevékeny részt vesz. A felsőgallai cementgyár építése még vezérigazgatói működése előtt indult meg, de az építkezés befejezése a háború kitörése miatt leküzdhetetlennek látszó akadályokba ütközött. Nagy energiával és szívóssággal győzte le az akadályokat és elérte azt, hogy a cementgyár a háború folyamán felvehette teljes üzemét. Ezzel nagy szolgálatot tett a hadvezetőségnek. A háború során megszervezett országos központi árvizsgáló bizottság elnöki tanácsában, nemkülönben a szén elosztásával megbízott országos szénbizottság vezetőségében helyet foglalt és tevékenyen közreműködött. Vállalata az ő kezdeményezésére a bányamunkasok élelmezésének megkönnyítése érdekében a háború folyamán mezőgazdasági birtokokat vásárolt és bérelt és ezeken magasszínvonalú gazdasági üzemeket rendezett be. E gazdaságok különösen a ló, sertés és belga házinyúltenyésztés, méhészet és haltenyésztés terén. mutatnak fel szép eredményeket. 1918-ban vállalatát bekapcsolta az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt.-ba és az urikányival érdekeltségi viszonyba levő egyéb vállalatokba. Ugyanakkor a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának tagjává választották meg. 1922-ben megkapta a gazdasági főtanácsosi címet. Egyik fő irányítója a Pesti Izr. Egyház belső életének. A Zsidó-fiúárvaházat, mely a forradalmak alatt teljesen leromlott, újra helyrehozta. Az ő indítványára került be a zsidó leánygimnázium is az árvaház helyiségeibe. 1927 jan. 22-én a Kormányzó a felsőház tagjává nevezte ki. Vigh Antal szabómester, az Iparos Kör elnöke, Mocsa. 1888-ban Mocsán született. Iskolái elvégzése után a szabóiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Tatán és Kisbéren fejlesztette szaktudását. 1916-ban lett önálló mester Mocsán. Az Iparos Kör alapítója és jelenlegi elnöke. A r. kat. egyházközség tanácstagja és 1917 óta a Kath. Népszövetség helyi ügyeinek intézője. Testvéröccse: f V. István a világháború alatt mint hadifogoly hősi halált halt. Neje: Lotspeich Rozália, gyermekei: Rozália, Antal, Jolán és Gabriella. Vigh Ervin községi aljegyző, Bánhida. Gyermely községben 1900-ban született. Középiskoláit Pápán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Gyermelyen kezdte meg, majd Tokodra került és 1923 óta Bánhidán mint adóügyi aljegyző teljesíti hivatását. A Hangya felügyb. tagja,