Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

harcolt. Testvére: f V. Kálmán az orosz fronton szerzett betegségében hősi halált halt 1934-ben. Nagybátyja: f Helcz Kálmán a világháború alatt Przemysl ostrománál halt hősi halált. Neje: nemes Horváth Magda. Dr. Vécsey Kálmán vm. árvaszéki elnök, Esztergom. 1891-ben Szabadkán született. Jogtudományi doktorátust a budapesti egyetemen szerzett 1916-ban. Szolgálatát 1913ban kezdte az esztergomi szolgabíróságon, majd 1916-tól párkányi szolgabíró lett, ahol felsőbb rendelkezésre a megszállás után is teljesített szolgálatot mindaddig, amíg a cseh hatóságok politikai okokból internálásszerűen Alsókubinba helyezték, majd elfogatási parancsot adtak ki ellene, amely elöl csak véletlenül tudott átmenekülni. Ezek után árvaszéki ülnök, majd helyettes elnök lett, amellett éveken át ellátta a főispáni titkári teendőket. 1932—34-ben a tatai gróf Esterházy-uradalom hitbizományi zárgondnoka volt, 1937-ben árvaszéki elnökké választották. A világháború alatt a 23. gy.-e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Neje: Nagy Elza. Végh Ferenc gazdálkodó, községi pénztáros, Héreg. Szül. 1882-ben Héregen. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 23 holdon gazdálkodik és törzskönyvezett, fajtiszta állatokat tenyészt. Állatkiállításokon többízben díjat is nyert. A világháború alatt az 5. huszárezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött s mint címzetes őrmester szerelt le. A község vezetésében 20 éve vesz részt, előbb mint virilis képv., majd 13 éve mint községi pénztáros tevékenykedik. A ref. egyház presbitere, Hangya felügy. biz. és az 0. K. H. igazg. tagja. Neje: Szalay Julianna, gyermekei: Ferenc, Zsigmond, Béla és Julianna. Végh Géza gazdálkodó, közs. képv., Héreg. Szül. 1887-ben Héregen. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. lelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és saiát nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt az 5. huszárezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint a bronz vit. érem és a Károlv cs.-ker. tulajdonosa szere't le. Öccse: f V. Zsigmond az orosz fronton hősi halált halt. A község vezetésében 1935 óta vesz részt mint vál. képv.-test. tag. A ref. egvház gondnoka és a Legelt. Társ. pénztárosa. Neje: Kun lulianna. akinek nagvbátvia, Kun István 20 éven keresztül volt a község bírája. Gyermekei: Géza, Ilona és (ulianna. Végh Tános gazdálkodó, ref. presbiter, Gvermelv. Szül. 1870-ben Gyermelv községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatvja mellett tanulta, majd önálló gnzda lett lelenleg kb. 12 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A község vezetésében 12 éven keresztül vett részt mint községi esküdt. A ref. egyház presbitere, a Hangya alapítója és 12 éven át igazgatója volt. Neje: Farkasdy Katalin. Nyolc gyermeke volt, akik közül: f Benő a háborúban szerzett betegségében 1918-ban, és t János pedig az orosz fronton hősi halált halt. Hat gyermeke egész fiatalon húnyt el. Végh Rudolf úri szabómester, Felsőgalla. 1908-ban Győrött született. Iskoláit ugyanott végezte, majd a szabóipart tanulta és segédéveit Budapest és Győr jobb mestereinél töltötte el, ahol szaktudását fejlesztette és 1933-ban lett önálló mester saját erejéből. Rendelésre készíti munkáit a legkényesebb ízlést is kielégítően. Kezéből szép és ízléses, jó munka kerül ki. Rövid önállósága alatt is a legjobb nevű mesterek közé küzdötte föl magát. Ipartestületi tag. kiscsernátoni Végh Sándor vendéglős, szeszfőzde-tulajdonos, Baj. Szilágysomlyón 1876-ban született. Iskoláit Tordán végezte, majd a cukrásziparban nyert szakképzettséget. Mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását, majd 1900-ban önálló cukrász lett Budapesten, ahol 1917-ig tevékenykedett. 1927-ben Baj községben megalapította szeszfőzdéjét és 1932-ben pedig vendéglőt is nyitott. Szeszfőzdéje az előírásnak megfelelőleg modernül van felszerelve és főleg törköly- és seprűpálinka főzésével foglalkozik. Vendéglője több helyiségből áll és tekepályával is rendelkezik. Mindkét üzemét nagy szakértelemmel személyesen vezeti. Neje: Traversz Etel. Végh Sámuel gazdálkodó, ref. egyházgondnok, Gyermely. Szül. 1875-ben Gyermelyen. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1908ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 27 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött. A község vezetésében 1921 óta vesz részt, előbb mint esküdt, majd a község bírája lett és 1927 óta mint virilis képvtevékenykedik. Az O. K. H. és Tejszöv. ig. tagja, a ref, egyház gondnoka. Első neje: f Végh Zsófia, második neje: Kiss Zsófia, akinek első férje: f Szabó Benő az orosz fronton hősi halált halt. Gyermekei: Zsigmond, Sámuel, Zsófia, Lajos, Imre, Ágnes és Julianna. Vértes László oki. kántortanító, Szák. Gilvánfa községben 1910-ben született. Középiskoláit Pécsen, a képzőt Baján végezte. Működését Bátmonostorban kezdte meg, majd 1931 óta Szák községben mint r. kat. kántortanító teljesíti hivatását. A helyi népművelés vezetője és előadója. Leventefőoktató, az O. K. H. számvizsg. biz. tagja és virilis községi képviselő. Neje: Kovács J. Erzsébet. Vértes Zoárd bencéstanár, h. igazgató, Esztergom. 1896-ban Nyitrán született. Középiskoláit Nyitrán, teológiát Pannonhal923