Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Arad megyébe. II. Rákóczi Ferenc közeli rokonuk volt, nemességét az 1200-as évek elején kapta a család. kisdy-vásárhelyi Vásárhelvi István föld­birtokos, Naszály. 1872-ben Csermön szü­letett. Középiskoláit Aradon és a Budapesti Ludovika Akadémián végezte. Katonai pá­lyára készült. A 3. honvéd huszárezredhez került és mint főhadnagy teljesített szol­gálatot. A világháborúban a 9. huszárez­red kötelékében az orosz fronton küzdött, századosi rangban szerelt le. Signum Lau­dis és több kitüntetés, hadseregi elismerő oklevél tulajdonosa. Háború után mint nagy­bérlő Békés megyében tevékenykedett és 1928-ban telepedett le Naszályon, ahol az Eszterházy hitbizomány 1000 hold területét bérli. Naszály községi virilis képviselője. Neie: bártfai Glatz Malvin, gyermekei: Géza, Magdolna és Margit. István fia, mint a 9. huszárezred hadnagya atyja ezre­dében 1916-ban a Dornawatra körüli har­cokban hősi halált halt. Veress Lajos községi főjegyző, Csép. Lé­ván 1902-ben született. Középiskoláit szü­lővárosában, a jegyzői tanfolyamot Mis­kolcon végezte. Működését Keszegfalun kezdte, majd Tab, Tarján, Naszály és Neszmélyen tevékenykedett, mint segéd­jegyző. 1934 óta Csép község vezető jegyzője. A Levente Egyesület és a Tűz­oltótestület elnöke. Népművelési előadó. A nemzeti munkavédelem terén kifejtett munkásságáért elismerésben részesült. Neje: Szelle Magda, gyermekei: Pál és Péter. Veréb Bé'a ipartestületi jegvző, Tata. 1910-ben Tatán született. Iskolái elvégzése után 1934-ben a helyi Ipartestület jegy­zőjévé választották és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. 1930 óta mint le­venteoktató is működik. Veréb lózsef téglagyár-tulajdonos, gaz­dálkodó, Szák. Szül. ' í 878-ban Szák köz­ségben. Iskolái elvégzése után a gazdál­kodást édesatyja mellett tanulta, maid egész fiatalon önálló gazda lett kb. 18 hol­don. Téglagyárát 1928-ban létesítette. Üzeme körkemencével és három szárító helyiséggel rendelkezik. Jelenleg évi terme­lése 200.000 drb tégla. A környék egyik legnagyobb tésrlagyártó üzeme. A világhá­ború alatt a 13. tüzérezred kötelékében az olasz, román és orosz fronton küzdött s egyízben sebesült. A községi képv.-test. tagja volt. Neie: Vas Erzsébet, gyermeke: József, aki 1923 óta résztvesz a téglagyártó üzem vezetésében. Veréb lózsef ny. rendőrőrmester, Környe. Bajaszentistvánon 1873-ban született. Is­kolái elvégzése után előbb édesatyja mel­lett a tégla és mészégető szakmát tanulta ki, majd két évig a MÁV kötelékében te­vékenykedett. Utána Bács-Bodrog vár­megye területén működött, mint községi rendőr 1904—1925-ig, amikor hadirok­kantságára való tekintettel nyugalomba vo­nult, mint rendőrörmester. A világháború alatt a 30. gy.-e., majd a 306. komb. ezred kötelékében, az orosz és román fronton küzdött s belső sérülést szenvedett s mint rokkant, őrmesteri rangban szerelt le. Test­véröccse: fV. Ferenc a világháborúban hősi halált halt. Neje: Aladics Margit, gyermekei: Margit, Mária és Erzsébet, férj., Farkasházi Gyuláné. Veszely József kőművesmester, épít. vál­lalkozó, Komárom. Szül. 1877-ben Komá­romban. Iskolái elvégzése után a kőműves­ipart tanulta ki s mint segéd Budapesten, Bécsben és Németországban fejlesztette szaktudását, majd 1906-ban önálló mester lett Komáromban. Számos köz- és magán­épület megépítése fűződik nevéhez. A világ­háború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az Ipartestü­let volt ellenőre és városi képv.-test. tag. A r. kat. egyház adókivető bizottságának tagja. A koppánmonostori várerőd hősi em­lékmüvének felállítása is nevéhez fűződik. Neje: Steczek Mária, leánya: Rózsi, férj. Halász Ferencné. Vesztergomi Béla községi főjegyző, Hé­reg. Bánhidán 1903-ban született. Középis­koláit Tatán és Budapesten, a jegyzői tan­folyamot Egerben végezte. Működését a MÁV szolgálatában kezdte meg Bánhidán, majd Gyermely községben mint írnok tevé­kenykedett. A tanfolyam elvégzése után 1935 óta Héreg község vezető jegyzője. Az O. K H., Levente Egy., Tűzoltó Test., Épí­tési Bizottság és a Népművelési Bizottság elnöke. A Hangya felügy. biz. elnöke, egy­házközségi tanácstag és a Polg. Lövész­egylet elnöke. A Legeltetési Társ. és az Erdőbirtokosság jegyzője. Neje: Vigh Ste­fánia Anna, gyermeke: Emőke. Dr. Vezér Imre körorvos, Bajna. Süttőn 1899-ben született. Középiskoláit Eszter­gomban, az egyetemi tanulmányait Buda­pesten végezte. Működését Dorogon kezdte meg, majd Esztergomban tevékenykedett. 1928 óta Bajnán mint körorvos teljesíti hi­vatását. A világháború alatt a 26. gy.-ezred köte'ékében teljesített katonai szolgálatot. Az Olvasó Kör tagja és a NEP helyi elnöke. Bajna és Epöl környékén magánszorgalom­ból ásatásokat végzett s nagyon szép gyűj­teményt szerzett római pénzek, bronzkori edények és avarkori leletekből. Neje: maksafalvi Maksay Vilma erdélyi nemesi család sarja, gyermeke: Zsuzsanna. ifj. Véber Géza hentes- és mészárosmes­ter, Esztergom. 1899-ben született Eszter­gomban. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészárosiparban nyert szakképzettséget édesatyja mellett, majd átvette az üzlet ve­zetését 1928-ban. Üzletében kizárólag saját készítményű és vágású húsokat árusít. Az üzletet még édesatyja, id. V. Géza alapí­totta 1880-ban. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton 922

Next

/
Thumbnails
Contents