Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nemesi család sarja, akinek két testvére: t N. Pál és f N. Mihály aktív százados a háborúban szerzett betegségükben hősi halált haltak. Gyermekei: Ilonka, férj., Vigh Ferencné, Magda, férj., Schenkengel Lászlóné és Sarolta. özv. Vándor Róbertné szül. Dudich Margit, Esztergom. Lekér községben született. Iskoláit Selmecbányán végezte, majd a m. kir. posta szolgálatába lépett. 1894-ben nevezték ki postamesterré Hosszúpereszteg községbe, ahol 26 éven át működött. 1910-ben jött Esztergomba és 1913 óta a m. kir. állami gyermekmenhely helybeli telepvezetőnője. Jelenleg 62 gyermek felügyelete tartozik hatáskörébe. Édesatyja: f D. Ferenc kántortanító volt, édesanyja: f Gubics Magdolna, gyermekei: Jolán, Ilonka, férj., Kovács Józsefné, f Endre a világháborúban szerzett betegségében hősi halált halt. karácsonyi Várady Lajos ref. lelkész, Szőny. 1882-ben született Rempehollós községben. Tanulmányait Pápán végezte. Működését Tatabányán kezdte meg, majd 1922 óta Szőny község vezető ref. lelkésze. A Hangya és a Tejszöv. elnöke. Az 0. K. H. felügyelöbiz. elnöke és a képv.-testület virilis tagja. Neje: Rácz Margit, gyermeke: Éva. Dr. Váradi Sándor községi orvos, Mocsa. Gyöngyösön 1893-ban szüeletett. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Működését Bpesten kezdte meg, mint magánorvos, majd Gyöngyösön kórházi orvos lett. 1923 óta Mocsán, mint községi orvos teljesíti hivatását. A Levente Egylet, Tűzoltó Test. és a csendőrség orvosa. A Stefánia alapító tagja, a községi képv.-test., valamint az Egészségügyi és építési bizottság tagja. A világháború alatt a 10. gy.-e. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A közegészségügyi „Értesítő" szerkesztője. Neje: Kaufmann Mici, leánya: Judit. Váray Mária oki. tanítónő, kántor, Pilisszentlélek. Középiskoláit Léván és Székesfehérváron, a képzőt Bpesten végezte. Működését Léván kezdte meg, majd Garamkeszi községben tevékenykedett, ahonnan hazafias magatartása miatt menekülnie kellett. 1927-ben került Pilisszentlélek községbe, ahol azóta mint kántor és vezető tanító tevékenykedik. A magyar nyelv sikeres tanítása terén elért értékes eredményeiért 1930-ban a Thaly- alapból 500 P pénzjutalomban részesült. A népm. ügyvezetője, a Stefánia alapítója és a népés iskolakönyvtár megszervezője. Édesatyja: f V. Lajos katonatiszt, a boszniai hadjáratban hunyt el. Várhidi Alajos kereskedő, Dorog. Tatabányán 1899-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályán nyert szakképzettséget s mint segéd Tatabányán fejlesztette szaktudását. Később Dorogon, a Bánya Társulat élelmezési osztályán tevékenykedett, mint kereskedő. 1933-ban alapította meg jelenlegi üzletét felesége nevén. A világháború alatt a 31. gy.-e. kötelékében az összes frontokon harcolt, egyízben sebesült s mint a kisezüst, bronz v. és a Károly cs. k. tulajdonosa szerelt le. Családi neve Voncsina volt. Édesatyja: Voncsina János Karinthiából telepedett le Tatabányára, ahol a bánya szolgálatában állott. Neje: Szabó Teréz, gyermekei: Erzsébet, Károly és Rezső. Várnai Ferenc községi aljegyző, Bajna. Bia községben 1905-ben született. Középiskolái elvégzése után a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Zsámbék községben kezdte, mint jegyző-gyakornok, majd 1931-ben Bajnára került, ahol mint községi aljegyző tevékenykedik. Az önkéntes Tűzoltó Testület alparancsnoka és a r. kat. Olvasó Kör választmányi tagja. Neje: Kis Márta, gyermeke: Márta. vitéz Városi József gazdálkodó, közs. törvénybíró, Környe. 1883-ban született Környén. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1921-ben ónálló gazda lett. Jelenleg kb. 22 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint őrmester szerelt le. A nagyezüst, bronz v. é. és a Károly cs. k. tulajdonosa. 1926-ban avatták vitézzé. 1936 óta a község törvénybírája. Az egyház pénztárosa és a Szöv. igazg. tagja. Az Erdőgazdaság gondnoka, volt levente oktató. Neje: Eichhardt Mária, gyermekei: János, Mária, férj. Eri Istvánné, Teréz, férj. Eichardt Jánosné és Anna. kisdy-vásárhelyi Vásárhelyi Árpád földbirtokos, Szomor. Szül. 1877-ben Szomoron. Tanulmányait Eperjesen, Debrecenben és Magyaróváron végezte. Mint oki. gazdász, átvette saját birtokainak vezetését. A világháború alatt az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s hazajövetele után, mint tartalékos százados szerelt le. Jelenleg cseh megszállott területen, Komáromszentpéteren gazdálkodik. Neje: f vásárosnaményi nagylónyai Lónyay Margit grófnő, leánya: Margit. néhai kisdy-vásárhelyi dr. Vásárhelyi Imre orvos, Szomor. 1836-ban Batizon született. Tanulmányait Szatmáron és Debrecenben, Bécsben és Párisban végezte. Franciaországi tanulmányai alatt megszervezte a párisi magyar társaságot. Elismert nagytudású orvos, kiváló antropológus volt. Értékes gyűjteményt ajándékozott a magyar múzeumnak. 1913-ban hunyt el. Neje: kisdy-vásárhelyi Vásárhelyi Malvin, aki a család beregi ágából származik. A család igen régi erdélyi eredetű, valamikor az Aranyos völgyének volt ura. Innen származtak el Bereg, Szatmár és 921