Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

don és a leánykongregáció megalapítója és vezetője. Dr. Tomanóczy József ügyvéd, Komá­rom. 1885-ben, Dunaalmáson született. Kö­zépiskoláit Komáromban és Győrött, egye­temi tanulmányalt Budapesten végezte.. A világháború alatt a hadbíróságnál mint ta­nácsjegyző szolgált 2 éven át. Ügyvédi gya­korlatát Komáromban, 1923-ban kezdte meg, s azóta vezeti jóhírnek örvendő iro­dáját. A Komáromi Hírlap volt felelős szer­kesztője, városi képviselőtestületi tag, egy­házközségi ügyész. nemes Tónay Aladár irodatiszt, Tokod. Nagysurányban, 1909-ben született. Közép­iskoláit Esztergomban végezte. Jelenleg egyetemi tanulmányait végzi, s a jog- és államtudományi doktorátus előtt áll. Műkö­dését 1932-ben kezdte meg Tokodon, ahol irodatisztté választották. Tagja volt a nem­zeti hadseregnek, s mint karp. őrmester szerelt le. Levente föoktató, Tűzoltó Test. szakaszparancsnoka és a Kath. Legény­egylet ifj. dékánja. Édesatyja: f T. Aladár, édesanyja: Borisek Borbála. néhai dr. Tónay Dezső 1. o. fötörzsorvos, ezredes-orvos, Esztergom. Pusztaadonyban, 1858-ban született. Tanulmányait Baján és Bpesten végezte. Klinikai gyakorlata után katona-orvos lett és Szegeden, Debrecenben, Pozsonyban tevékenykedett. A világháború alatt az olasz fronton mint tábori kórház­parancsnok és Nyitrán, mint kórházparancs­nok teljesítette hivatását. 1918-ban 40 évi eredményes szolg. után vonult nyugalomba. Koronás arany érdemkereszt, bronz Sign. Laudis, vöröskereszt, II. o. tiszti kereszt, vöröskereszt érdemérem és az osztrák tiszti érdemkereszt tulajdonosa volt. Elhunyt 1930-ban. Özvegye: szül. Hölzl Lujza felső­ausztriai származású. néhai dr. Toóth Zsigmond h. polgármes­ter, Komarom. 1879-ben, Komáromban szü­letett. Tanulmányait Pápán és Bpesten vé­gezte. 1914-ben került Komárom város szol­gálatába mint városi aljegyző, majd tanács­nok és helyettes polgármester lett. A világ­háború alatt a 31. gy. e. kötelékében az orosz fronton küzdött, s mint tart. főhad­nagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa volt. A ref. egyház presbítere volt és az összes hazafias és szociális egyesületek mű­ködésében részt vett. Elhunyt 1928-ban. Özvegye: Sulacsik Kornélia komáromi csa­ládból ered. Tóth András gazdálkodó, községi képv., Gyermely. 1896-ban Gyermelyen született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gaz­dálkodott. Jelenleg kb. 20 holdon gazdál­kodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy. e. köte­lékében az orosz fronton küzdött, ahol fog­ságba esett és csak 32 hónapi fogság után tért haza. A község vezetésében mint vál. képv. vesz részt. A Hangya igazg., a Tej­szöv. feliigy. biz. tagja. A ref. egyház mag­tárkezelöje. Édesatyja: T. Lajos tekintélyes gazda, volt virilis képviselő és a ref. egyház presbítere. Neje: Bokros Julianna, gyerme­kei: Lajos, Julianna és Benő. Tóth Ferenc ruhakereskedő, szabómester, Felsőgalla. Tatabányán, 1910-ben született. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki, s mint segéd Újpesten és Szolnokon fej­lesztette szaktudásat. 1936-ban lett önálló mester Felsögallán, ahol ruhakereskedest is alapított. Üzletét és műhelyét nagy szakér­telemmel, személyesen vezeti. Az ipartestület tagja. Neje: Pötörke Mária, nevelt gyerme­kei: József, Ferenc, Magda és László. Tóth Ferenc ny. rendőr főtörzsőrmester, Komárom. Örsújfalun, 1879-ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a világháború alatt a csendőrtartalék és a katonai rendörségnél szolgált. 1921-ben lépett a rnagy. kir. áll. rendőrség szolgálatába Komáromban és 1935-ig tevékenykedetett, amikor nyuga­lomba vonult. 1937-ben a Kath. Kör borki­mérője lett. A koppánmonostori „Haladás" férfikar gazdája és oktató tagja. A Kath. Kör tagja. Neje: Rendes Erzsebet, gyerme­ke: Mária. Tóth Gábor gazdálkodó, közs. képviselő, Kocs. 1889-ben Kocs községben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett sa­játította el a gazdálkodást, majd 1911-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 66 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállato­kat tenyészt. A világháború alatt a 12. gy. e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyizben sebesült, s mint 50%-os rokkant szerelt le. A Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. A község vezetésében előbb mint képv., majd mint közgyám vett részt, jelenleg virilis képv. test. tag. Az O. K. H. és Hangya felügy. biz. tagja és a ref. egy­ház presbítere. Neje: Már Zsuzsanna, gyer­mekei: Gergely lovascsendör, Ida, férj. Dereskei Bálintné és Vincze. Tóth György adóügyi jegyző, Héreg. Kocs községben 1886-ban született. Tanul­mányait Pápán, Nagykörösön és Szombat­helyen végezte. Működését Bars megyében kezdte meg, majd 1910-ben lett Völcsej köz­ség aljegyzője. Később Tardoson, majd Tó­városon tevékenykedett. 1923-tól Héreg község adóügyi jegyzője. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült és fog­ságba esett. 1921-ben tért haza s mint 25%-os rokkant szerelt le. A Károly cs.­ker., seb. é. és a háb. emlékérem tulajdo­nosa. Fivére: fT. Vince az orosz fronton szerzett betegségében hősi halált halt. Tűz­oltóparancsnok, a nemzeti munkavédelmi al­kerület vezetője, amiért 1935-ben elismerés­ben is részesült. A testnevelési bizottság tagja. Népm. előadó és a Polg. Lövészegy­let alelnöke. Neje: Fülöp Jolán, gyermeke: Ibolyka. toti Tóth Gyula ny. m. kir. vámszaki ta­910

Next

/
Thumbnails
Contents