Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nácsos, Esztergom. Nagybányán 1883-ban született. Középiskoláit és a keresk. akadé­miát Győrben végezte. Utána a m. kir. vám­igazgatósághoz került és az ország több városában tevékenykedett. Esztergomba 1924-ben került és 1929-ig működött. 1936­ban vonult nyugalomba 35 évi szolg. után. Tóth Imre nyug. jószágfelügyelö, Eszter­gom. 1859-ben Esztergomban született. Kö­zépiskoláit Esztergomban és Budapesten, a gazd. akadémiát Magyaróvárott végezte el. A boszniai occupatióban vett részt, ahol emlékéremmel tüntették ki. Mint s.-tiszt br. Schossberger turai uradalmában kezdte el működését és onnan 1884-ben az egri fö­káptalani uradalomhoz került. Borsod me­gyébe, majd a monori uradalomhoz nyert kinevezést és 1910-ben a szihalomi s 1920­ban az egri uradalomhoz helyezték és 1928­ban mint jószágfelügyelö 44 évi érdemdús szolgálat után vonult nyugalomba. Az ál­lattenyésztés terén maradandó munkássága a „Köztelek" c. szaklapban nyomtatásban jelent meg, szakcikkei állandóan voltak. Tagja volt a borsodmegyei törv. hat. biz.­nak, több éven át volt a csákói kerület vá­lasztási elnöke. A közügyekben tevékeny szerepet töltött be. Nyugalomba vonulása­kor szülőhelye iránti szeretete Esztergomba vonzotta vissza. Neje: Kintzly Irén, aki a MANSz. egri csoportjának volt elnöke, a szociális és nöegyesületi ügyekben tevékeny részt vett. Dr. Tóth István körcrvos, Nagyjgmánd. Ácson, 1901-ben született. Középiskoláit Pápán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1928-ban nyerte orvosi diplomáját. Működését Ács községben kezdte mint ma­gánorvos, majd 1929 óta Nagyigmándon megválasztott körorvos. A községi képv.­test. tagja, a Levente és a Tűzoltó Testület orvosa. OTI orvos, a Posta és a Csorba or­vosa. Neje: Czéh Valéria, gyermekei: Ödön és István. nemes Tóth Jenő vezetöjegyzö, Mocsa. Léván 1890-ben született, tanulmányait Besztercebányán, Léván és Szombathelyen végezte. Működését 1909-ben kezdte meg Alsóváradon, majd 1914-ben Koltán mint al­jegyző tevékenykedett. 1920-ban került Mo­csára mint adóügyi jegyző és 1933-tól mint vezetöjegyzö tevékenykedik. A világháború alatt a 17. táb. tüzérezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak szökés útján Amerikán keresztül 1920-ban tért haza. A Tűzoltó Test., Han­gya szöv., Polg. Lövészegylet és a „Honsz" mocsai fiókjának elnöke. Neje: Ahlers Er­zsébet, gyermekei: Gizella, László és An­géla. Tóth Kálmán ny. ref. főtanító, Vértesket­hely. Kocs községben 1885-ben született. Tanulmányait Pápán végezte. Működését Héregen kezdte meg, ahol 25 éven át taní­tott. 1931-ben került Vérteskethelyre mint a ref. iskola vezető tanítója. A világháború alatt a 12. gy.ezred kötelékében a szerb fronton küzdött, súlyosan sebesült s mint 75%-os rokkant szerelt le. A testnev. bizott­ság tagja. Neje: Tóth Mária, gyermekei: Ida, Piroska, Lenke és Kálmán. Tóth Kálmán János el. isk. vezetőtanító, Komárom. Piliscsabán 1904-ben született. Tanulmányait Komáromban és Győrben vé­gezte. Működését 1923-ban kezdte Komá­romban és 1936-tól tevékenykedik mint vez. tanító. A koppánmonostori „Haladás" férfi dalárda megalapítója és karnagya. A Polg. Lövészegyesület alapítója. Neje: Jakab Ma­ria kézimunkaoktatónö, gyermeke: Kálmán. Tóth Károly községi aljegyző, Kisbér. Ácson, 1909-ben született. Középiskoláit Győrben, a közigazg. tanfolyamot Egerben végezte. Működését 1930-ban kezdte meg Ácson, majd 1935-ben került Kisbérre mint helyettes aljegyző. 1937 óta mint megvá­lasztott aljegyző tevékenykedik. Három évig tagja volt a nemzeti hadseregnek, ahol a 4. gy.-ezred kötelékében mesterárkász, mes­terevezős és kormányos tanfolyamot vég­zett. Leventeoktató és a Tűzoltóegyesület jegyzője. Az Ácsi Polg. Kaszinó tagja. Tóth Károly asztalosmester, Ács. 1905­ben Ácson született. Iskolái elvégzése után az asztalosipart tanulta ki s mint segéd Budapesten, Győrben és Vértesacsán fej­lesztette szaktudását. 1929-ben alapította meg önálló asztalosmühelyét, melyet „Tóth Testvérek" cég alatt bátyjával együtt ve­zet. Elsőrendű munkájuk révén jó híriik van a környéken. Az Ipartestület és az Iparos Kör választm. tagja. Neje: Tóth Piroska, gyermeke: Károly. Tóth Károly ny. m. kir. áll. gépgy. cso­portvezető, Ács. Született 1875-ben Ácson. Iskolái elvégzése után az állami gépgyár szolgálatába lépett mint szakmunkás, ké­sőbb elvégezte a technológián a gépészeti tanfolyamot és gépész: vizsgát tett. Utána 1903—1931-ig a mozdonygyártási osztály csoportvezetője volt. 1931-ben 28 évi szolg. után, nyugalomba vonult. Édesatyja: f T. P. István gazdálkodó volt. Unoka­öccse f nemes Lampérth József festőművész, tart. hadnagy, a háborúban szerzett beteg­ségében 192Ö-ban hősi halált halt. Neje: Lindtner Matild. Tóth Károly nyug. m. kir. csendörtiszt­helyettes, Bana. 1877-ben Banán született. Iskolái elvégzése után a kötelező katonai szolg. az 5. huszárezrednél végezte, majd azok után, a csendőrség kötelékébe lépett. 1902-ben kezdte meg működését Gömör me­gyében, majd Abauj és Zemplén megyében szolgált mint őrsparancsnok. 1922-ben vo­nult nyugalomba. A világháború alatt mint tábori csendőr az orosz és román fronton tevékenykedett. Koronás ezüst érdemkereszt, koronás vaskereszt és egy dicsérő okirat tu­lajdonosa. Testn. bizottság tagja. Volt köz­ségi képv. és pénztáros. Neje: chinorány Chinorányi Anna, régi nemesi család sarja. 911

Next

/
Thumbnails
Contents