Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kezdte, majd magáncég mérnöke lett. 1895ben lépett Esztergom város szolgálatába és 1929-ig működött. 1923-ban lett tanácsos. •Özvegye: szül. Zwillinger Aranka, gyermeke: Torda Pál oki. gépészmérnök Budapesten. A világháborúban az orosz és olasz fronton vett részt, egyizben súlyosabban sebesült, s mint tart. hadnagy szerelt le. 1. és II. o. ezüst vit. é., bronz vit. é. és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Dr. Tilesch Zoltán orvos, Dorog. Kassán 1896-ban született. Tanulmányait Kolozsváron, Bpesten és Szegeden végezte. Működését Budapesten kezdte, majd mint bányaorvos és kórházi segédorvos tevékenykedett. 1923-tól Dorogon, mint bánya körleti orvos teljesíti hivatását. A világháború alatt az 51. gy. e. kötelékében az orosz, olasz és francia fronton küzdött, s egyizben sebesült. A megyebizottság tagja, a" községi képv. test. virilis tagja. A bánya kaszinó háznagya. Neje: Schmidt Teréz, gyermekei: Zoltán, Éva és Sándor. Till József gépgyáros és vasöntő tulajdonos, Esztergom. 1865-ben, Esztergomban született és itt végezte iskoláit is. Utána az öntöiparban nyert szakképzettséget és szaktudását Békéscsabán, Baján, Budapesten fejlesztette. 1889-ben lett önálló, előbb a prímási öntöde bérlője, majd 1911 óta mint sajátját vezeti üzemét. Az ipartestületnek tagja: Felesége: Kaksa Margit, gyermekei: József és Edit. Till Márton úri szabómester, Dorog. 1890-ben, Dorogon született. Iskolái elvégzése után a szabóipart Esztergomban tanulta, s mint segéd Bpesten fejlesztette szaktudását. 1923-ban lett önálló mester Dorogon. Műhelyében első osztályú munkák készülnek. Az ipartestület és a mesterés tanoncvizsgáztató bizottság tagja. Neje: Adolf Erzsébet. Fivére: f Till József, a világháborúban hősi halált halt. Tima Lukács ny. m. kir. csendőrtisztbelyettes, Alsógalla. Kászonújfalun, 1889ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a kötelező katonai szolg. a 82. gy. e. kötelékében végezte, s azok után a csendőrség kötelékébe tépett. Működését Brassóban kezdte meg, majd Predeálra került, ahol harctéri szolgálatot végzett 1916-ban. Utána Erdély több városában tevékenykedett, mint őrsparancsnok. A kommunizmus alatt Egerben szolgált, ahol 3 hónapig a románok foglya volt, majd Szolnokra szökött, ahonnan Esztergomba helyezték. Később Nyergesújfalun, Komáromban, Oroszlányon, Tatabányán és Oroszváron tevékenykedett 1930-ig, amikor 20 évi összszolgálat után nyugalomba vonult. Szolgálata alatt számos elismerésben és kitüntetésben részesült. Több háborús kitüntetés tulajdonosa. Testvérbátyja: f T. János, az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Hermann Anna, gyermekei: Rozália, Ilona és Sándor. ifj. Toldy János oki. építészmérnök, építőmester, Esztergom. 1908-ban, Esztergomban született. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. 1931-ben mérnöki diplomát, 1934-ben pedig építőmesteri képesítést nyert. Működését a veszprémi áll. építészeti hivatalnál kezdte, majd Bpesten tevékenykedett. 1934-ben a várbeli ásatások vezetője volt, majd 1936-tól a Bekő és Tsa. tulajdonát képező esztergomi tégla-, cserépés agyagárugyár építési irodájának vezetője. A Mérnöki Kamara és az Építőmesterek Orsz. Egyesületének tagja. Neje: Minárovits Marianna, gyermeke: Marianna. Toldy János építési vállalkozó, Esztergom. 1869-ben, Esztergomban született. Középiskolái elvégzése után, 1869-ben alapította meg építési vállalatát, ezt megelőzőleg 1886-ban a kőművesmesteri, 1889-ben pedig az ácsmesteri szakvizsgálatokat tette le sikerrel. Számos köz- és magánépítkezés vezetése fűződik nevéhez. Az ipartestület alelnöke, törv. hat. bizottsági tag, részt vesz a város számos kulturális és szociális egyesületének működésében. Tollonics János kovácsmester, Agostyán. Mocsán, 1889-ben született. Iskolái elvégzése után a kovácsiparban nyert szakképzettséget, majd a gyógykovácsi tanfolyamot végezte el Komáromban. 1914-ben apósa műhelyét vezette, majd 1923-ban átvette a műhelyt és azóta önállóan nagy szakértelemmel vezeti és fejleszti tovább. Kocsik és gazdasági gépek javításával és készítésével is foglalkozik. A világháború alatt a 31. gy. e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyizben sebesült és fogságba esett. 1920ban tér haza, s mint a Károly cs.-ker. tulajdonosa szerelt le. Neje: Pécs Anna, gyermekei: György, János és József. Dr. Torna Imre dorogi ker. esperes, tokodi plébános, Tokod. Alsólendván, 1884ben született. Tanulmányait Nagykanizsán, Esztergomban és Budapesten végezte. Egyházjogi doktor. 1907-ben szentelték fel. Hivatását Pozsony megyében kezdte meg, majd Bpesten mint hitoktató és segédlelkész tevékenykedett. 1924-ben lett Tokodon plébános, majd 1932 óta dorogi ker. tanfelügyelő esperes és 1936 óta mint ord. esperes tevékenykedik. A világháború alatt századosi rangban, mint tábori lelkész, a 37. h. hadosztálynál, majd a 70-ik honv. hadosztálynál mint plébános teljesítette hivatását, 52 hónapon teljesített szolg. a fronton. Kitüntetései: Ferencz J. rend lovagkereszt a kardokkal, bronz Sign. Laudis a kardokkal, Károly cs.-ker., háb. e. é., II. o. katonalelkészi éremkereszt a kardokkal, vörös tiszti kereszt babérkoszorúval, német vöröskereszt és a porosz katonai érdemkereszt I. oszt. Több önálló vallásos és szociális munkája jelent meg nyomtatásban. Édesatyja: f T. Gábor, édesanyja: zágoni Mátok Anna régi zalamegyei nemes család sarja. Testvérhúga: T. Anna oki. tanítónő Toko909