Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

az ógyallai fosztogatók megfékezésében vett részt. Számos tanulmányt, újságcikket, tárcát, verset írt, melyek jobbadán a helyi sajtókban: a magyaróvári Gazdasági Egylet évkönyvében, Mosonvármegyében, TataTóvárosi Híradóban és a komáromi lapokban jelentek meg. Jelenleg kisebb kertgazdálkodás keretében szőlészkedéssel foglalkozik. Tárnok Benő ny. csendőrtiszthelyettes, Szőny. Izsa községben, 1884-ben született. Iskolái elvégzése után előbb ipari pályára lépett, majd a tényleges katonai szolg. után a csendőrség kötelékébe lépett. Működését Melsicen kezdte, majd Csacán, Esztergomban és Kisbéren tevékenykedett. Később Annavölgyibányán, Mohácson és Szalántán működött 1927-ig, amikor 31 évi betudott szolgálat után nyugalomba vonult, mint csendörtiszthelyettes. A világháború alatt a határon teljesített szolgálatot. A bronz vit. érem, vörös k. érdemkereszt és a 22 évi szolg. kereszt tulajdonosa. Tárnok József kosár- és fonott bútorkészítő mester, Felsőgalla. 1909-ben, Dunaalmáson született. Iparát Tata-Tóvároson, Budapesten és Győrben gyakorolta és mint segéd, kiváló szakképzettségre tett szert. A község egyedüli szakmabeli iparosa, aki 1932-ben lett önálló mester saját erejéből és szorgalmából. ízléses, szép munkái igen közkedveltek. Rendelésre és raktárra is dolgozik, fonott áruk és kosarakból állandó raktárt tart. Atyja: Tárnok József, Dunaalmás tekintélyes asztalosmestere, családja régi megyei eredetű. Neje: Máté Mária. vitéz Tátrai Ferenc festő- és mázolómester, megyebiz. tag, Alsógalla. Vrudnik községben 1889-ben szül. Iskoláit Budapesten végezte, majd a szobafestő- és mázolóipart tanulta ki Losoncon. Mint segéd Bpesten és Losoncon fejlesztette szaktudását és 1922ben önálló mester lett Tatabányán. 1924ben jött Alsógallára és azóta itt tevékenykedik. A világháború alatt a 17. gy. e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett. 1919-ben tért haza, s mint őrmester szerelt le. Nagyezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker., háb. e. é. és a 7 éves szolg. jelvény tulajdonosa. 1928-ban avatták vitézzé. A vm. bizottság vál., a községi képv. test. virilis tagja. Minden hazafias és kulturális egyesület működésében részt vesz. Neje: Breidigám Borbála, gyermekei: Ferenc, Károly, József és Erzsébet. Telkes Pál oki. mérnök, építőmester, Tóváros. Tatán, 1891-ben született. Tanulmányait Tatán és Bpesten végezte. Működését, mint mérnök, az útépítésnél kezdte meg, majd mint magánmérnök tevékenykedett. 1923 óta a Tóvárosi Fatelep és Építő Rt. műszaki vezetője. A világháború alatt a 3. gy. e. kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt, s mint tart. százados szerelt le. Bronz vit. é., 3 Sign. Laudis és a Károly cs.908 ker. tulajdonosa. A Bpesti Keresk. Kamara, Magánmérnökök Orsz. Szöv., Magy. Építőmesterek és a Tatatóvárosi Ipartestület tagja. A községi képv. test. és a megyei közegészségügyi bizottságnak volt tagja. Neje: Hiibsch "Gertrúd, gyermekei: György és Péter. Teigler János bognármester, Hangya üv. ig., Máriahalom. Született 1884-ben, Máriahalomban. Iskolái elvégzése után a bognáripart tanulta ki Esztergomban, s mint segéd több helyen fejlesztette szaktudását. 1905-ben lett önálló bognármester, Máriahalomban .A világháború alatt a 26. gy. e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült és fogságba esett, s csak 1920-ban tért haza. A Hangya vezetésében 1925 óta vesz részt, előbb mint igazg. tag, majd 1935 óta mint ügyvezető. A frontharcos csoport tagja, volt községi esküdt. Neje: Baumstark Erzsébet, gyermekei: János, Teréz, férj. Klinger Pálné és Mária, férj. Eichardt Antalné. Tengler János vendéglős, EsztergomTábor. Virágoson, 1882-ben született. Iskolái elvégzése után a kertészetet tanulta ki, s mint önálló kertész 18 éven keresztül a Salgótarjáni Kőszénbánya kötelékében tevékenykedett. 1933-ban nyitotta meg vendéglőjét, saját házában. Üzletét nagy szakértelemmel, személyesen vezeti. A világháború alatt az 1. tüzérek kötelékében a szerb, orosz, olasz és román fronton küzdött. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Neje: Reisz Anna Mária, nevelt gyermeke: Katalin. szécsújszigethi Thaly Dezső gazd. főtanácsos, ny. kir. jószágigazgató, földbirtokos, Tóváros. 1871-ben, Csépen született. Középiskoláit Pápán, a gazd. akadémiát Magyaróvárott végezte. A bábolnai m. kir. ménesbirtokon kezdte el pályafutását, onnan Mezőhegyesre, majd Kisbérre került, ahol 1932-ben történt nyugalomba: vonulásáig teljesített értékes szolgálatot. 1925-ben lett jószágigazgató, 1929-ben pedig a gazdasági főtanácsosi címet nyerte el, a szarvasmarhatenyésztés terén szerzett érdemeiért. Községi képviselőtestületi és megyebizottsági tag, a kisgyűlés tagja, számos közgazdasági, társadalmi és hazafias egyesület tagja. Nyugalomba vonulásakor a Signum Laudist nyerte el érdemei elismeréséül. A tatai ref. egyházmegye tanácsadója és a kerületi gyűlés tagja, az egyházmegye tanácsbírája és 1933 óta a ref. egyházmegye gondnoka, a komáromvármegyei gazdasági egyesület elnöke, az orsz. magyar gazd. egyesület választmányi tagja stb. Neje: Lóbinger Eugénia, gyermekei: Ilona, dr. Nyomarkai Kázmér belügyi osztálytanácsos neje és Mária: Császár István csendőr-alezredes neje. néhai Tiefenthal Gyula ny. műszaki tanácsos, főmérnök, Esztergom. Született 1869ben, Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését mint mérnök a MÁV-nál