Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Tarján Mihály nagykereskedő, Komárom. 1891-ben született Szőnyön. Iskoláit Szőnyön és Komáromban végezte, majd a Csoknyai-féle első szentendrei szerszámgyár üzemvezetője lett. A háborúban a 12. k. gy. ezredben, a szerb fronton sebesülten fogságba került. 40%-os rokkant. A kisezüst és a sebesülési érem, Károly cs.-ker., az osztrák háb. emlékérem tulajdonosa. A helyi egyesületekben részt vesz. Tarján Testvérek szikvízgyár, cukor- és sónagykereskedés, Komárom. (Bejegyzett cég.) Cégtulajdonosok: Tarján József és Mihály. A szikvízgyárat f Tachauer Sámuel 1890-ben alapította Szőnyben, a jelenlegi tulajdonosok édesatyja. 4 töltőgéppel fölszerelt, modern üzem, iidítövizet is készít, melyet „Komáromi üdítővíz" néven hoz forgalomba. A cukor- és sónagykereskedés 1931 óta áll fenn és 1936-ban a DreherHaggenmacher- és Részvénysörök főraktárával bővült a nagykereskedés, mely a helyi és környékbeli kereskedők szükségletét látja el. Saját tengelyen szállít. Tarró József r. kat. kántortanító, Bana. Győrben, 1896-ban született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Működését 1915ben kezdte meg Banán és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháború alatt a 31. gy. e. kötelékében az olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett, s csak 1920-ban tért haza, s mint tart. hadnagy szerelt le. A Károly cs.-ker., háb. emlékérem és az osztrák háb. emlékérem tulajdonosa. Levente főoktató, népm. vezető és könyvtáros, selyemtenyésztési felvigyázó, Hangya ügyvezető. Az egyházközség jegyzője és a r. kat. énekkar vezetője. Neje: Széles Rózsa, gyermekei: Piroska és Rózsa. Tavaszy József m. kir. pénzügyőri főszemlész, Esztergom. Kisfülpösön, 1891-ben született. Iskoláit Kolozsváron végezte. 1909ben lépett a pénzügyőrség szolgálatába. Nyíregyházán, • Bánfihunyad, Kolozsvár, Torda, Sepsiszentgyörgy és Ujkécskén tevékenykedett. Bpesten és Budafokon, mint főszemlész működött, majd 1937 óta Esztergomban, a pénzügyőri szakasz vezetője. Neje: Dants Berta, gyermeke: Sándor. Taxner Béla ny. főerdötanácsos, Esztergom. Székesfehérvárom, 1857-ben született, középiskoláit Esztergomban, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte. Működését, mint erdőmérnök kezdte meg Dömösön, az esztergomi főkáptalan kötelékében, majd Zsitvaapátiba került. 1910-ben helyezik Esztergomba, majd 1912-ben újra Dömösre, ahol 1932-ig tevékenykedett és 53. évi szolg. után, mint főerdötanácsos, nyugalomba vonult. Az 50 éves szolg. juh. alkalmával hűséges és értékes munkájáért írásbeli elismerésben részesült. Hosszú ideig volt tagja a vm. th. bizottságának és elnöke a Levente Egyesületnek és MOVE-nek. Neje: Ács Janka, gyermekei: ifj. T. Béla műszaki főtanácsos, Edit, férj. Ferdinándy Béláné. Dr. Tábori Lajos körorvos, Nyergesújfalu. Nagyszombatban, 1894-ben született. Tanulmányait Bpesten végezte. Működését, mint katona orvos kezde meg, majd 1928ban került Nyergesújfalura, mint helyettes körorvos és 1929 óta mint körorvos teljesíti hivatását. A világháború alatt a 71. és a 2. huszárezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött, s mint e. ü. hadnagy szerelt le. Arany érdemkereszt, tulajdonosa. Neje: Makk Etelka, gyermekei: Lajos, László és Lívia. Dr. Tárkányi Lajos magánzó, gazdálkodó, Tóváros. Született Tatán, 1885. nov. 22-én. Apja néhai Tevez Ferenc tatai; anyja néhai Ágh Mária szendi származású. A Tevezcsalád kimutathatóan Tata legrégibb családjainak egyike. Valószínűleg a török megszállás idejéből visszamaradt török harcos ivadékai, de az idők folyamán magyar, német, angolszász vérrel keveredtek. Az Aghcsalád ősrégi magyar nemes család. Középiskoláit Tatán, a piaristáknál és Esztergomban, a bencéseknél végezte. Tatán negyvennyolcas szabadságharcunk ötvenéves évfordulója alkalmával nyilvános versenyen, mint legjobb tanulót, Tata mezőváros bizottsága egy darab körmöci arannyal és díszoklevéllel tüntette ki. Esztergomban 1906-ban, a vallásos társadalomról írt dolgozatával pályadíjat nyert. Főiskoláit Budapesten és Magyaróvárott végezte. Budapesten jogtudori oklevelet szerzett. Magyaróvárott az akadémiai ifjúság, a Gazdasági Egylet alelnökévé választotta, a választás az ottani szokás szerint az elnöki tisztséget is jelentette. (Az első szigorlat után a jogi pályára lépett.) A joggyakorlatot Komáromban kezdte meg dr. Szabó Kálmán ügyvéd és városi főügyész irodájában. Mint ügyvédjelölt, a városban élénk társadalmi életet kezdeményezett. Az első lépés az a nagyszabású kirándulás volt, melyet a legelőkelőbb családok résztvételével Esztergomba vezetett. Komáromban hadbavonulásig maradt. Utolsó ténykedése a komáromi és ógyallai tehetős családok bevonásával a harctérre induló katonáknak hósapkákkal, ér- és térdmelegítőkkel való ellátása volt. A háborúban a közös 12. gyalogezrednél szolgált egész a leszerelésig. Résztvett az orosz és olasz harctéren, mindvégig az első vonalban. Megfordult Szerbiában is. Az orosz harctéren Manajownál a Brussilov offenzíva vége felé, mint zászlós, ötvened magával a mintegy negyven lépésnyire levő ellenséges állások ellen, sikeres támadást hajtott végre. A vállalkozásért, melyet a Höfer jelentése is megemlített, nagyezüst vitézségi érmet és kétheti szabadságot kapott. Érdemes megemlíteni, hogy ugyanezen a helyen hajtották végre a központi hatalmak egyesűit seregei az orosz front áttörésére és felgöngyölítésére irányuló hadműveleteiket, melyek a brosztlitovszki békével végződtek. Mint hadnagy szerelt le, de előbb 907