Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

váló munkásságáért miniszteri elismerő oklevélben részesült. Neje: Hurbán Teréz. csíkbánkfalvi Tamás Sándor szállítm. váll. tulajdonos, Esztergom. Csíkszeredán 1873-ban született. Tanulmányait Csíksomlyón végezte, ahol- tanítói oklevelet szerzett. Működését mint tanító Zamárdiban kezdte meg, majd Orosházán tanított. Később az orosházi járásbíróság kötelékébe lépett, majd 1899-ben Esztergomba és 1913-ban pedig Párkányba került a járásbírósághoz, ahol mint telekkönyvezető működött. Hazafias magatartása miatt hazatér és 1926-ig az Esztergomi Fogy. és Értékesítő Szöv. fökönyvelőjeként működött. 1926-ban alapította meg szállítmányozási vállalatát Esztergomban, amely mindenféle szállítást végez a megye területén, főleg saját tengelyen. Neje: f Szabó Irma, gyermekei: Sándor, Ferenc és Mária, férj. Vörös Józsefné. fogarasi Tamásy Béla ny. altábornagy, Esztergom. 1857-ben Kőhalmon született. Tanulmányainak elvégzése után katonai pályára lépett és 30 éves koráig a volt cs. és kir. haditengerészetnél Fiúméban teljesített szolgálatot es 1907-ben tábornoki rangban vonult nyugalomba. Az 1914-ben kitört világháborúban ismét aktív szolgálatra osztatott be és a szerb fronton teljesített értékes szolgálatot, volt Budapest kerületi parancsnoka. 1916-ban súlyos lábtörést szenvedett, minek következtében ismét nyugalomba vonult. A III. o. vaskoronarend, a Signum Laudis és számos kitüntetés és szolgálati kereszt és szolgálati emlékérem tulajdonosa. Neje: Mohay Viktória, kinek első férje t Véghelyi Ödön vármegyei főszámvevő volt.' néhai Tamási József kereskedelmi és virágkertész, Tata. Nagytany községben 1875ben született. Iskolái elvégzése után a kertészetet tanulta Komáromban és 1906-ban megalapította saját kertészetét Tatán. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Halála után a kertészetet özvegye: szül. Bauer Anna nővérével, Verbó Júliával közösen vezeti nagy szakértelemmel. A kertészet modernül van berendezve és három melegházzal rendelkezik. Főleg virágtermeléssel foglalkoznak. ebecki és szemerédi tárcsái néhai Tarcsányi Kálmán erdőtanácsos, Pilismarót. Cibakházán 1886-ban született. Középiskoláit Mezőtúron, az erdőmérnöki főiskolát Selmecbányán végezte. Működését mint uradalmi mérnök kezdte meg Erdélyben, majd 1910-ben került a kultuszminisztérium kötelékébe és a vallásalapítvány pilismaróti erdőbirtokán volt előbb helyettes, majd vezető erdőtanácsos. Több erdészeti szakkönyve jelent meg nyomtatásban. Elhúnyt 1920-ban. Özvegye: szül. Hollosy Somogyi Vilma. nemes Tarcsy Gyula községi főjegyző, Ács. Csallóköz—Aranyoson, 1885-ben szü906 letett. Tanulmányait Pápán, Kiskunfélegyházán és Bpesten végezte. Működését 1908ban kezdte meg Banán, majd 1929-ben került Ácsra, ahol azóta mint vezető főjegyző tevékenykedik. Működése alatt a község nagy fejlődésnek indult. A Levente- és Polg. Lövész Egy. elnöke, a Kaszinó volt elnöke. Minden hazafias és szociális megmozdulásban részt vesz. Édesatyja: f T. Antal Csallóköz—Aranyos és Bana főjegyzője volt. Neje: Matics Margit, gyermekei: Gyula, Ella, Gitta és Zsuzsanna. nemes Tarczy Zoltán ref. igazg.-tanító, Szőny. Botykán, 1885-ben született. Tanulmányait Pápán végezte. Működését Siómaroson kezdte meg, mint .kántortanító, majd Banára, került és 1917 óta Szőny községben tevékenykedik. 1925 óta mint igazgató, kántor-tanító teljesíti hivatását. Levente főoktató, Hangya ügyv. igazgató, a Lövészegyesület és a Tűzoltó Test. alapítója és jelenlegi díszelnöke. A ref. énekkar vezetője és az egyházmegyei Tanító Egyesület elnöke. Zsinati pótképviselő és egyházmegyei tanügyi alelnök. A NEP helyi csop. megszervezője. Öccse: f T. Gyula az orosz fronton szerzett betegségében, 1914ben, hősi halált halt. Neje: Horváth Aranka, gyermekei: Katalin oki. élelmezési technikusnő Kecskeméten, Klára oki. óvónő és Lajos. Tardos Ilona urad. oki. tanítónő, Tömördpuszta. Gölnicbányán született. Tanulmányait Rimaszombaton, Csepregen és Pápán végezte. Oklevelét 1927-ben szerezte. Működését 1936-ban kezdte meg Tömördpusztán, mint a főapátság által kinevezett uradalmi tanítónő. Télen a rendes oktatáson kívül 8 népművelési előadást szokott tartani. Édesatyja: f Fillinger János pénzügyőri főbiztos volt. Édesanyja: Hospotzky Karolina régi nemes lengyel család sarja. Testvére: Tardos Vida a pannonhalmi bencés tanárképző főiskola tanára. Tardosi Béla áll. isk. igazg.-tanító, Lábatlan. Esztergomban, 1895-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Működését Epöl községben kezdte, majd Leányvár és Basaharcon tevékenykedett. 1926 óta Lábatlan községben mint igazgató-tanító teljesíti hivatását. A világháborúban a 26. és a 103. gy. e. kötelékében az orosz és román fronton küzdött, s mint zászlós szerelt le. A bronz vit. érem és a Károly cs.ker. tulajdonosa. Jelenleg e. e. tart. hadnagy. Népm. ügyvezető és előadó, az Actio Cath. tanácstagja és a Stefánia választm. tagja. Neje: Molnár Erzsébet, gyermeke: Béla. Tarján József nagykereskedő, Komárom. 1890-ben született Szőnyön. Iskoláit Komáromban végezte, majd édesatyja mellett a kereskedelmi szakismereteket sajátította el. A világháborúban részt vett, a komáromi kulturális és szociális egyesületek támogatója..