Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolgálatot a 12. gy.-ezredben végezte és azok után a csendőrség szolgálatába lépett. Működését a pozsonyi kerületben kezdte meg, majd Árva megyébe vezényelték. Később Dadon, Nagyigmándon, Felsögallán, Bábolnán és Bánhidán tevékenykedett. 1931-ben 30 évi szolg. után mint tiszthelyettes nyugalomba vonult. A világháború alatt az orosz fronton teljesített szolgálatot s egyízben sebesült. A koronás ezüst é. k., koronás vas é. k. és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Szolgálata alatt több elismerő és dicsérő okiratban részesült. Neje: Oeiling Ágnes, akinek első érje: f Zalka János az albán fronton hősi halált halt. id. Takács Ferenc kisbirtokos, vm. th. biz. tag, Ászár. 1873-ban Ászáron született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál tanulta, majd 1896-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 50 holdon gazdálkodik és fajtiszta haszonállatokat tenyészt. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében a szerb és olasz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1920-ban tért haza. A bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A község vezetésében többízben mint bíró vett részt és a képv.-test. virilis tagja 38 éven át. A vm. th. bizottságának 1912 óta tagja. Édesatyja: f T. Imre évtizedeken át volt a község bírája. Neje: Horváth Apollónia, gyermekei: Imre, Erzsébet és László. Takács József kisbirtokos, Kocs. 1871-ben szül. Kocson. A gazdasági szakismereteit édesatyja: f T. Márton mellett tanulta és 1897 óta gazdálkodik önállóan. Belterjes, okszerű gazdálkodással növelte vagyonát és birtokát, elismert jónevű gazdája a községnek. Kiváló minőségű, saját nevelésű haszonállatai vannak. Gazdasága modern felszerelésű. 26 éven át volt községi elöljáró, volt virilis képviselő, 16 évig volt az O. K. H. szöv. igazgatója, 20 évig volt templomgondnok és hat éven át r. k. egyháztanács tag. Neje: Lukács Anna, gyermekei: István és Ferenc. lslván fia részt vett a háborúban a 37. tüzérezredben, a r. k. egyházközség tanácstagja. Neje: Henzer Mária, gyermekei: Béla és József. Ferenc fia, aki bátyjával közösen vezeti a családi gazdaságot, szintén részt vett a község vezetésében mint elöljáró három évig. Neje: Szabó Mária, gyermekei: Magdolna, Margit és Lajos. Dr. Takáts József szülész és nőgyógyász, OTBA körzeti orvos, Esztergom. Magyarkeresztúron 1900-ban született. Tanulmányait Sopronban és Budapesten végezte. Orvosi diplomáját 1927-ben szerezte. Kórházi és klinikai gyakorlatát Budapesten végezte, majd 1928—1935-ig Esztergomban mint közkórházi alorvos tevékenykedett. 1935-ben nyitotta meg rendelőjét és 1934 óta az OTBA körzeti orvosa. A világháború alatt a 13., majd a 18. gy.-e. kötelékében a francia fronton teljesített katonai szolgálatot. Neje: Antalóczy Mária. Takács Lajos postamester, Szend. Született 1876-ban Szend községben. Középiskoláit Tatán, a földm.-gazdasági szakiskolát Csákváron végezte. A m. kir. posta szolgálatába lépett és 1902 óta mint tényleges postamester tevékenykedik. Szák község postaügynöksége is körzetébe tartozik. Hivatala mellett még kb. 32 holdon gazdálkodik és állatokat tenyészt. Több kiállításon vett részt lovaival és számos díjat is nyert. Testvére: f T. Ferenc az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Borsodi Anna, gyermekei: Zoltán és Lajos. ifj. Takács Pál gazdálkodó, Dad. 1892ben Dad községben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett a gazdálkodást tanulta. Jelenleg kb. 50 hold családi földön gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1918-ban szökés útján tért haza. A Szőlősgazdák Pince Szöv. elnöke, a községi képv.-testület vál. tagja. Édesatyja: f T. Pál gazdálkodó hat évig volt községi bíró és közgyám. Neje: Deák Mária, gyermekei: Irén és Mariska. Tallián Imre, a községi szeszfőzde üzletvezetője, Ács. 1911-ben Ácson született. Középiskoláit Kalocsán végezte, majd az Elektromos Áramszolgáltatás kötelékében tevékenykedett. 1933-ban átvette a közs. szeszfőzde vezetését. Tagja volt a nemzeti hadseregnek s mint zászlós szerelt le. Az O. K. H. segédkönyvelője és a Polg. Lövészegylet tagja. Édesatyja: T. József tekintélyes gazdálkodó, dunai malomtulajdonos, volt községi képv.-testületi tag, három évig közgyám is. Édesanyja: f Németh Katalin volt. Tamás József ny. m. kir. miniszteri tisztviselő, Esztergom. Csíkbánkfalván 1863-ban született. Középiskoláit Csíksomlyón végezte. Utána Csíkszentmártonban ügyvédi irodában tevékenykedett, majd a csikszentmártoni járásbírósághoz került, ahonnan átment a csíkszeredai m. kir. erdőhivatalhoz és ott 1914-ig működött. A háborúba önként jelentkezett, amiért miniszteri jutalmazásban is részesült és a 24. gy.-ezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött. Később mint tábori csendőr teljesített szolgálatot és román fogságba esett s csak 1918-ban tért haza s mint szakaszvezető szerelt le. Háború végén visszament a csíkszeredai erdőhivatalhoz, de hazafias magatartása miatt menekülnie kellett és akkor került Budapestre a földm. minisztérium erdészeti ügyosztályához, ahol mint kinevezett miniszteri iktató 1931-ig tevékenykedett, amikor 30 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Ez alkalomból évtizedes ki905