Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Tóváros. Pázmándcn 1871-ben született. Tanulmányait Székesfehérváron és Budapesten végezte. Működését Solton kezdte, majd Dunaföldváron és Vajdahunyadon tanított. 1905-ben Pilisszántón lett igazgató, majd Solymárra és Pestszenterzsébetre került mint beosztott igazgató. 1920-ban hunyt el. A magyar nyelv sikeres terjesztése és a dalárdák alapítása körül szerzett érdemeiért több elismerésben és kitüntetésben részesült. Özvegye: szül. Endresz Mária, a Nőegylet és a MANSz. tagja. Szonn Béla bádogos és szerelő, Felsőgalla. Szül. 1904-ben Felsögallán. Iskolái elvégzése után a bádogos- és szerelőipart tanulta ki s mint segéd Tatabányán, Budapesten és Felsögallán gyarapította szaktudását. 1925-ben "lett önálló mester Felsögallán. 1936 óta mint a község vízmestere is működik. A tanoncvizsgáztató bizottság és az Ipartestület bádogos- és szerelöszakosztályának volt elnöke. Édesatyja: Sz. János szikvizgyáros helyben. Édesanyja: Frank Terézia. Neje: Hamburger Katalin, gyermekei: Mária és György. Szonn János szikvízgyártó, Felsőgalla. — Ujpécsen 1879-ben született. Iskolái elvégzése után a bognáripart tanulta ki s mint segéd Budapesten és Felsögallán gyarapította szaktudását 1911-ben önálló bognármester lett Felsögallán. Iparában 1933-ig működött. 1911-ben alapította szikvízüzemét, amelyet azóta megszakítás nélkül személyesen vezet és fejleszt tovább. Üzeme mellett még kb. öt holdon gazdálkodást is folytat. A világháborúban a 31. gy.-ezred kötelékében az albán fronton küzdött s mint tizedes szerelt le. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Öccse: fSz. Mátyás az orosz fronton hősi halált halt. Az Iparoskör tagja, a Népmfiv. Egyesület elnöke. Neje: Frank Terézia, gyermekei: Béla, János és Mária, férj. Schwinger Tivadarné. Szonn József kovácsmester és szikvízgyártó, Felsőgalla. Ujpécsen 1883-ban született. Iskolái elvégzése után a kovácsiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten és Felsögallán gyarapította szaktudását. 1907-ben lett önálló kovácsmester Felsögallán. Szikvízgyárát 1929-ben létesítette, amelyet azóta nagy szakértelemmel vezet és fejleszt tovább. A világháború alatt a 29. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült. Neje: Frank Margit, akinek édesatyja: f Frank Antal, édesanyja: Geiszt Teréz, gyermekei: József és Ede. Szöczy Lajos ref. tanító, oki. kántor, Ászár. Baján 1894-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Működését Mocfán kezdte meg 1913-ban, majd 1920ban került Ászárra, ahol mint kántortanító tevékenykedik. A világháború alatt a 30. és a 17. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült s mint rokkant tart. hadnagyi rang902 ban szerelt le. Kitüntetései: I. o. ezüst vit. érem kétszer, seb. érem és a Károly cs.-ker. Leventefőoktató, a Polg. Lövész Egy. és a Nemzeti Munkavéd. alkörzetének vezetője. A ref. énekkar vezetője. Szőke Jánosné szül. Molnár Julianna, szállodás és virágkereskedő, Felsőgalla. Férje 1873-ban Somlószöllősön született. Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodott, majd Felsögallán a bányatársulat kötelékébe lépett s jelenleg is a bánya alkalmaztatásában áll. Neje Noszlopon született, 1930-ban szállodát létesített. Egyetlen szálloda a községben és tisztasága miatt jó híre van a környéken. Üzletét személyesen vezeti és mellette még virágkertészettel is foglalkozik. Szölgyémy Gyula ny. igazg.-tanító, Esztergom. 1862-ben Esztergomban született. Tanulmányait szülővárosában végezte. — 1925-ben történt nyugalomba vonulásáig Esztergomban tanított, 45 évi érdemdús munkásság után ment nyugdíjba és 1936ban mint óradíjas tanár az érseki tanítóképzőben mint nyugdíjas tanított. Irodalmi tevékenységet is fejtett ki, többször részesü't elismerésben, kitüntetésben. Számos társadalmi és kultúregylet tagja. Neje: Pach Irén, gyermekei: Ernő, László, Pál, Tibor, Gyula, Gábor és Klára. Szölgyémy József fűszer- és vegyeskereskedő, Esztergom. 1882-ben született Esztergomban. Iskolái elvégzése után a szőlőés gyümölcsészeti tanfolyamot végezte és oklevelet is nyert. 1906-ban lépett a kereskedői pályára nagybátyja üzletében és 1908-ban önálló kereskedő lett és megalapította jelenlegi szaküzletét. A világháború alatt a 14. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz és román fronton küzdött, egyízben sebesült s mint őrmester szerelt le. Kis ezüst vit. érem, koronás vas é. k. és a Károly cs.ker. tulajdonosa. Testvére: | Sz. János a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton hősi halált halt. A Turista Egyesület alapító, a Kath. Legényegylet pártoló tagja. A szentgyörgymezői Olvasókör alapító tagja és 15 éven át iigyv. elnöke volt, jelenleg választm. tag és tb. alelnök. A Frontharcos csop. tagja. Az Actio Catholica és az egyházközség tanácstagja, 1929ben a köz terén elért önzetlen eredményeiért a TESz. emlékérmét kapta. A városi képv.test.-nek hat évig tagja volt. Neje: Erős Mária, gyermekei: Borbála oki. tanítónő, férj. Könözsi Ferencné, József r. kat. hittanár Budapesten és Imre. dézsaknai Szöllőssy Aladár m. kir. honvédezredes, Esztergom. Vezetője a m. kir. esztergomi Honvédtiszti Üdülőnek 1932 nov. havától. Szöllősi György gazdálkodó, közs. pénztáros, Dad. 1890-ben Dad községben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1923-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 28 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállata-