Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kat tart. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak öt évi fogság után 1920-ban tért haza. A község pénztárosa és vál. képv.-test. tagja, a ref. egyház pres­bitere. Igazg. tagja a Pince Szövetkezetnek és az O. K. H.-nak, melynek 13 évig pénz­tárosa is volt. Neje: Deák Julianna, gyer­mekei: Eszter és György. id. Szöllősi József gazdálkodó, közs. bíró, Naszály. Szül. 1867-ben Naszályon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1893-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdál­kodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháborúban az orosz fronton vett részt. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Fivére: f Sz. Mihály az olasz fronton hősi halált halt. A község vezetésében előbb mint képv., majd 1933-tól mint egyhangúlag megválasz­tott bíró veszi ki részét. A vm. th. bizottság tagja. A ref. egyház presbitere és gondnoka volt. Neje: Török Julianna, gyermekei: Zsigmond, József és Julianna. Szőnyi Antal ny. g. alezredes, Komárom. 1884-ben Komáromban született. Középis­koláit Komáromban, majd a pécsi katonai iskolában végezte és a 13. honv. gy.-ezred­hez került. A világháborúban az orosz fron­ton 1915 jan. 23-án az oroszok fogságába esett és csak 1920-ban térhetett vissza. Századosi rangban a Signum Laudis, Ká­roly cs.-ker. és az 1912/13. éves jub. érem tulajdonosa, 1927-ben lett alezredes. A Polg. Lövészegylet és a Stefánia alelnöke, a Polg. Társaskör alelnöke és háznagya. Neje: Hadviger Anna, gyermeke: László tüzérfő­hadnagy. Szőnyi József ref. lelkész, Naszály. 1889­ben Naszályon született. Tanulmányait Ma­kón és Debrecenben végezte. Működését Dunaszentgyörgyön kezdte meg, majd Me­dina községben tevékenykedett. 1931 óta Naszály község ref. egyházának vezető lel­késze. A világháború alatt mint tábori lel­kész teljesítette hivatását. Jelenleg e. e. tá­bori főlelkész. A kommün alatt ellenforradal­mi tevékenységéért három hétig fogva tar­tották. Irodalommal is foglalkozott, kisebb világi és egyházi irodalmi munkái jelentek meg Debrecenben és Pápán. Az összes he­lyi vallásos, kulturális és szociális egyesü­letek vezetésében részt vesz. Neje: Précsé­nyi Erzsébet, gyermekei: Zsuzsánna és Sándor. Sztankovits Endre vezetőjegyző, Bajna. Jánosházán 1888-ban született. Tanulmá­nyait Szombathelyen végezte. Működését 1906-ban Nagysápon kezdte meg, majd Tát, Tokod, Dorog és Csév községben tevékeny­kedett. 1918 óta Bajna község vezető jegy­zője. A világháború alatt a 18. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. Kitüntetései: kis ezüst és bronz vit. érem, Signum Laudis és a Károly cs.-ker. Jelenleg e. e. főhadnagy. A Polg. Lövész Egy., Levente Egy., Tűzoltó Egy. elnöke Bajnán és Epölön. A Hangya elnöke. Megyebiz. tag tíz éve. A Hangya szöv. érdekében 25 éven át kifejtett értékes működéséért kormányzói elismerésben ré­szesült 1937-ben. Neje: Martinecz Jolán, gyermekei: Zsófia, Endre és György. Sztahovits Imre fűszer- és vegyeskeres­kedő, Esztergom. 1907-ben Esztergomban született. Középiskoláit szülővárosában vé­gezte. Utána Budapesten és Bécsben elvé­gezte a faipari szakiskolát s mint tisztviselő 1930-ig tevékenykedett, később a kereske­delmi pályára lépett és a szakmát sógora üzletében sajátította el, majd a cég fiók­üzletének vezetője volt. 1936-ban önálló ke­reskedő lett és megalapította jelenlegi szak­üzletét. Édesatyja: f Sz. Jenő városi képv., vm. bizottsági tag és az ipartestület elnöke volt. Testvére: f Sz. Ferenc tanító a hábo­rúban szerzett betegségében 1920-ban hősi halált halt. Neje: Kovách Margit. Szternád Aranka zöld kereszt védőnő, Szőny. Nagypeszeken született. Középisko­láit Békésen, a védőnői tanfolyamot Debre­cenben végezte. Működését 1936-ban kezdte meg Ács községben és azóta Szőnyön és Almásfüzitőn is tevékenykedik. Édesatyja: Sz. Jenő gazdatiszt a gróf Wenckheim Géza uradalmában. Szűcs Béla ny. városi tisztviselő, Tata. Felsőörsön 1873-ban született. Tanulmá­nyait Pápán végezte. Utána Veszprém vá­ros szolgálatába lépett és a polgármesteri hivatalban tevékenykedett. 1925-ben 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult és Tatán telepedett le. Neje: nagyjékai Katona Gi­zella, akinek édesatyja: f Katona János te­kintélyes vendéglős és céhmester volt. Édes­anyja: fKarsay Borbála. Dr. Szűcs Ferenc orvos, gyermek-szak­orvos, Tata. Tóvároson 1897-ben született. Középiskoláit Tatán, egyetemi tanulmányait Pécsen végezte. Működését Somogy megyé­ben kezdte 1926-ban, majd 1933-ban Buda­pestre került, ahol a gyermekorvosi szak­képesítést a „Bródy Adél", „Szent László" és a „Fehér Kereszt" gyermekkórházakban sajátította el. 1936-ban nyitotta meg rende­lőjét Tatán. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében az olasz és román fronton küz­dött, egyízben sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. Signum Laudis a kardokkal. Ká­roly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. Neje: Szabadi Lili, gyermeke: Tamás. néhai Szüts Gyula kőművesmester, épí­tési vállalkozó, Tóváros. 1866-ban született Tóvároson. Iskolái elvégzése után az építő­ipart tanulta ki, majd Budapesten tevékeny­kedett iparában, ahol a Wekerletelep épí­tésében jelentős részt vett. Főleg vidéken működött. A győri ágyúgyár megépítésé­nél is tevékenykedett. Elhúnyt Í917-ben. Özvegye: szül. Hartmann Katalin, akinek édesatyja: f H. János nagybirtokos volt. 903

Next

/
Thumbnails
Contents