Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

mint adminisztrátor, majd 1899-ben plébános és 1909-ben ker. tanfelügyelő lett. 1914ben lett Kisbéren plébános, 1922-ben ker. tanfelügyelő és 1935-től mint főesperes teljesíti hivatását. A községi képv.-testület virilis tagja és az összes helyi vallásos egyesületek megalapításában és működésében vezető szerepet vállalt. „Szuhay Antal" néven irodalommal is foglalkozik. Önálló müve „Sur-Sum Corda" pályadíjat nyert. Szokob Márton képesített kőművesmester, építkezési vállalkozó, betongyáros, Esztergom. Szül. 1890-ben Esztergomban. Iskolái elvégzése után a kőműves iparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. Később munkavezető lett és letette a kép. szakvizsgát 1922ben Budapesten. 1922—1932-ig az esztergomi Keresk. és Iparbank betongyárának volt üzemvezetője. Saját gyárát 1932-ben alapította. A világháború alatt a 26. gy.-e. géppuskás századának kötelékében az orosz, olasz és román fronton harcolt, háromízben sebesült s mint törzsőrmester szerelt le. — II. o. ezüst v. é., bronz v. é., Károly cs.kereszt és seb. érem tulajdonosa, öccse: néhai Sz. József a háborúban szerzett betegségében hősi halált halt. Az Ipartestület tagja. Neje: néhai Simonidesz Teréz, gyermeke: Ilona. néhai Szoláry János ny. körjegyző, Tát. Nyergesújfalun 1876-ban született. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Nagysápon kezdte, majd Tokodra került mint s. jegyző. Utána Tát községben mint körjegyző tevékenykedett 1920-ig, amikor nyugalomba vonult. A világháború alatt a 34. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült s mint 75 százalékos rokkant főhadnagyi rangban szerelt le. Számos kitüntetés tulajdonosa volt. Elhúnyt 1931-ben. Özvegye: szül. frankeni Prunk'l Józsa, ősi nemesi család sarja. Szoláry Lajos községi aljegyző, Tokod. Nyergesújfalun 1901-ben született. Tanulmányait Esztergomban, Déván és Szombathelyen végezte. Működését Nyergesújfalun kezdte meg, majd Csévre került mint aljegyző. Később Sárisápon tevékenykedett és 1933 óta Tokod község aljegyzője. 1919-ben Szegeden és 1922-ben Esztergomban tagja volt a nemzeti hadseregnek. Jelenleg e. e. hadnagy. A Tűzoltó Egy. parancsnoka, az O. K. H. könyvelője és a Kat. Legényegylet világi elnöke. Neje: Kégly Erzsébet, gyermekei: Imre és Tibor. Szoleczky Sándor igazg.-tanító, Tokod. Leléd községben 1897-ben született. Tanulmányait Esztergomban végezte. Leventeoktatói, tüzoltótiszti, gáz- és légvédelmi tanfolyamot is végzett. Működését Lábatlanon kezdte meg, majd Bajnára és 1920-ban került Tokodra, ahol 1922-től mint igazgató tevékenykedik. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. Kitüntetései: II. o. ezüst v. é., bronz v. é., Károly cs.kereszt, seb. érem, háb. e. é., osztrák háb. e. é. kardokkal és a német háb. érem sisakkal. Levente főoktató, tűzoltóparancsnok, népm. ügyvezető és előadó, az énekkar és zenekarnak vezetője. Actio Catholica szakosztályi elnök és tanácstag. Polgári kitüntetései: TESz. jub. érdemkereszt és az OTT testnevelési ezüst érme. Neje: Zeke Margit, gyermeke: Béla-Tibor. Szolinger Antal Hangya üzletvezető, Komárom. Budapesten 1904-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd Lovasberényben és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1923tól mint üzletvezető Zala megyében, Budapesten, Balatonberényben és Győrben tevékenykedett. 1937 óta a Komáromban megnyílt Hangya üzletvezetője. Neje: Szabó Mária, gyermekei: Judit és Mária. Szollár János ny. káptalani gazda, Esztergom. Perbetén 1868-ban született. Iskolái elvégzése után a káptalani birtok szolgálatába lépett és 47 éven keresztül mint a káptalanság gazdája tevékenykedett 1932-ig, amikor nyugalomba vonult. Jelenleg saját földjén gazdálkodik és szőlőtermelést végez. Neje: Cserepes Katalin, gyermekei: Margit, férj. özv. Havas Sándorné, Ilonka, férj. Steiner Antalné. Szommer János gazdálkodó, községi és 0. K. H. pénztáros, Környe. 1881-ben született Környén. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1909-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 70 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A világháborúban a 6. vártüzérezred kötelékében az összes frontokon 46 hónapon keresztül vette ki részét. A község vezetésében 1911 óta vesz részt, előbb mint előljáró, majd közgyám és jelenleg mint községi pénztáros. Az Egyháztanács tagja, az 0. K. H.-nak 1922 óta pénztárosa. Neje: Orosinger Erzsébet, gyermeke: Erzsébet, férj. Geiszt Ferencné. Szommer Mihály gazdálkodó, kgi bíró, Baj. Szül. 1883-ban Baj községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd egész fiatalon átvette a család birtokának vezetését. Jelenleg kb. 20 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült és fogságba esett. 1918-ban tért haza s mint a bronz vit. érem tulajdonosa szerelt le. A község vezetésében 1919 óta vesz részt. 1921—1924-ig mint bíró, majd közs. pénztáros, képv.-test. tag és elöljáró és 1936 óta újra mint bíró tevékenykedik. A r. kat. egyházközség választm. tagja, a Hangya jelenlegi elnöke, volt igazg. tagja és pénztárosa. A Legelt. Társulat választmányi tagja. Neje: Hartmann Katalin, gyermeke: Stefánia, férj. Koblencz Jánosné. néhai Szondy Nándor áll. isk. igazgató, 901