Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Utána mint gazdasági felügyelő 2'/

2 évig működött. 1923-ban Tóváros községi bírája lett és azóta megszakítás nélkül viseli ezen tisztségét. A község összes hazafias, szociális és sportegyesületének lelkes támogatója. Neje: Schneider Ilona, gyermekei: dr. Sz. István MÁV állomásfőnök, a világháborúban mint tart. hadnagy az orosz és a román fronton küzdött. Andor mérnök, városi tanácsos megszállt területen. A világháborúban mint főhadnagy a román és az olasz fronton vett részt s többízben sebesült. nemes Szkalka Lajos tanítóképzőintézeti gyak. isk. tanító, Esztergom. Párkányban 1885-ben született. Tanulmányait Budapesten és Esztergomban végezte. Működését Tardoskedden kezdte meg, majd 1906 óta megszakítás nélkül Esztergomban tanít. — Magyarország kat. elemi iskoláinak tankönyvét szerkeszti 1926 óta. Eddig kb. 30 kötetben jelent meg a Szent István Társulat kiadásában. Megírta a kat. továbbképzőiskola tankönyvének I. évfolyamát és az ez évben megjelent kat. elemi isk. tantervi utasításnak egy részét. Elismert kiváló szónok. Az Egyházmegyei Tanító Egy. társelnöke, az Esperes kerületi Tanító Egy. elnöke, Egyházközségi tanácstag, képv.-test. tagja. Orsz. Kat. Tanügyi Tanács tagja, az Actio Cath. Orsz. és Egyházmegyei tanácsának tagja. Neje: Végh Ilona oki. tanítónő, gyermekei: Anna, férj. Homor Kálmánné, oki. tanítónő, József, Lajos, Ilona, Imre, Béla, Mária, Ágoston, Miklós, Etelka és Ágnes. Szlávík Béía községi aljegyző, Felsőgalla. Budapesten 1907-ben született. Középiskoláit Tatán, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1931-ben kezdte meg Felsőgallán, ahol 1932 óta mint megválasztott községi aljegyző, pénztári ellenőr teljesíti hivatását. 1934-ben leventeoktatói tanfolyamot Tatán, majd 1935-ben a budapesti Testnevelési Főiskolán atlétaedző tanfolyamot végzett. A Levente Egy. helyettes föoktatója és a leventék labdarúgó és atlétikai szakosztályának edzője és vezetője. A Polgári Lövész Egylet háznagya és a felsőgallai tenniszsport megteremtője és vezetője. Neje: Kabik Edit. Szlis Testvérek gőzfürésztelep és vállalkozók, Bánhida. Szlis István 1908-ban született Bánhidán. Középiskolát és felsöipariskolát végzett. Ácsmester és építkezési vállalkozó. Az Iparoskör választmányi tagja. Szlis Péter 1911-ben született Bánhidán. Iskolái elvégzése után az ácsiparban nyert szakképzettséget. Neje: Szinyovszky Anna. 1934-ben közösen megalapították üzemüket, ahol bérvágással és a gazdasági életben szükséges összes faárucikkek gyártásával fogllakoznak. Üzemüket személyesen, nagy szakértelemmel vezetik. Szmilek Márton gazdálkodó, O. K. H. és Hangya elnök, Oroszlány. 1881-ben született Oroszlány községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sa900 játította el, majd 1929-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 37 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1918-ban szökés útján tért haza. A községi képv.-test. tagja, a Hangya és az 0. K. H. elnöke. A Legeltetési Társ. és az Erdőbirtcrkosság választmányi tagja, az evang. egyház presbitere. Községi bíró volt 3 éven keresztül. Neje: Hlotyák Anna, gyermekei: Anna, férj. Varga Andrásné, Erzsébet, férj. Takács Istvánné. Szmuk Manó személyautó-fuvarozó, Felsőgalla. Máramarosszigeten 1903-ban született. Iskolái elvégzése után az elektrotechnikai szakmát tanulta ki, s mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. Később mint autószerelő működött és megszerezte a vezetői képesítést is. Utána a budapesti „Király" garage vállalat képviseletében az „Alfa Romeo" és a „Dialtó" márkájú kocsik bemutatója volt s mint ilyen, több versenyben vett részt. Később Svájcban, majd báró Hatvany Edénél mint személyautó-, majd Budapesten a kék taxi vállalatnál működött, mint gépkocsivezető. Innen került Tatára, ahol az autóbusz első vezetője volt. 1928ban alapította meg személyautó-fuvarozási vállalatát Felsőgallán. Ezen időtől fogva gépkocsivezetők oktatásával és előkészítésével is foglalkozik. Több mint 100 úrvezető és soffőr került ki keze alól és részesült szakoktatásban. Ipartestület szakosztályvezetője. Neje: Lindenberg Erzsébet, tatai családból származik, gyermeke: Ágnes. Sznopek Márton fodrászmester, divatárukereskedő, Alsógalla. Móricföldön 1886-ban született, iskolái elvégzése után a cipész és a fodrász iparban nyert szakképzettséget. Önálló fodrászmester Alsógallán lett. Neje nevén rövidáru- és divatkereskedést is nyitott. A világháború alatt a 7. gy.-ezred kötelékében az orosz harctéren küzdött, ahol fogságba esett s csak 1918-ban tért haza s mint szakaszvezető szerelt le. A kis ezüst v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. — Bátyja: néhai Sz. Miklós, a háborúban hősi halált halt. Az Ipartestület tagja. Neje: Tóth Mária, gyermekei: Mária és Márton. Özv. Sznopek Miklósné vegyeskereskedő, Bánhida. A kereskedést férje alapította 1911-ben, aki tanult, szakképzett kereskedő volt. 1912-ben trafikjoggal, 1927-ben pedig italmérési joggal bővült ki üzlete. Férje a 31. gy.-ezred kötelékében 1917-ben a szerb fronton hősi halált halt. Jelenleg az üzletet leánya és veje segítségével vezeti. Gyermekei: Róza, férj. Pápai Ferencné és Borbála, férj. vitéz Verseczy Péterné. Szohurek Antal főesperes-plébános, Kisbér. Győrben 1870-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1893-ban szentelték pappá. Hivatását Csepregen kezdte, majd Győrben tevékenykedett, mint káplán. 1898-ban került Győrszemerére