Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

pitója és elnöke. A községi képv.-test. virilis tagja és a r. kat. Egyház tanácstagja. 1928-ban a gyermeknyaraltatás terén kifejtett áldozatkész szolgálatának érdeméül Budapest szföv. polgármestere elismerésben részesítette. Neje: Szalay Zsófia, gyermeke: Miklós. Sziiády Lajos úri szabó és divatárukereskedö, Komárom. Kisbaráthegyen 1910-ben született. Iskolái elvégzése után a szabó ipart tanulta ki s mint segéd Pápa, Budapest és Szombathely kiváló mestereinél fejlesztette szaktudását. Győrben, 1927-ben, a tanonckiállításon arany éremmel lett kitüntetve. 1932-ben lett önálló mester Komáromban, ahol az ipara mellett a divatáru szakmába vágó cikkek eladásával is foglalkozik. Az Ipartestület tagja, szakosztályi jegyző. Szilágyi Mihály ny. külügym. s. hív. igazgató, Esztergom. Sopronban 1871-ben született. Középiskoláit és a jogakadémiát szülővárosában végezte. Működését mint nevelő kezdte meg grófi és 'hercegi családoknál, ahol 12 évig tevékenykedett, 1906-ban lépett Bécsben a külügyminisztérium szolgálatába. A világháború alatt futárszolgálatot teljesített. A III. o. polg. hadi érdemrend és számos külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1918ban nyert áthelyezést a magy. kir. külügyminisztériumba, ahol 1919-ben igazgató lett és 1936-ig tevékenykedett, amikor 30 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Neje: Pink Josefa, akinek testvére: néhai P. Miksa a szerb fronton hősi halált halt. Szilárd Béla községi aljegyző, Süttő. Piszkén 1907-ben született. Középiskoláit Budapesten, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését 1926-ban Nyergesújfalun kezdte meg, majd 1931 óta Siittőn, mint aljegyző tevékenykedik. A Tűzoltó Testület jegyzője, a Polg. Lövészegylet, Dalkör és a Kaszinó tagja. Neje: Kicsindy Ilona oki. tanítónő. Szili Mihály gazdálkodó, Szomód. 1885ben Szomódon született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyjánál sajátította el, majd ly29-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 22 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint a bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa szerelt le. A községi képv.-test. tagja, a Legeltetési Társulat pénztárosa. Neje: Szabó Zsófia, gyermekei: József és Erzsébet, férj. Horváth Józsefné. Szitár András ny. m. kir. csendörtiszthelyettes, Tata. Ratkó községben 1871-ben született. Iskolái elvégzése után a szűrszabó iparban nyert szakképzettséget, majd a kötelező katonai szolgálatát a 25. gy.-ezred kötelékében végezte és azok után a m. kir. csendőrség kötelékébe lépett. Működését Pozsony megyében kezdte, majd Breznóbányán, Besztercebányán és Nyíregyházán tevékenykedett. Breznóbányáról, ahol mint járásparancsnok működött, hazafas magatartása miatt menekülnie kellett és akkor került Esztergomba, majd Budapestre és Miskolcra, ahol 1923-ban 38 évi összszolgálat után nyugalomba vonult. Szolgálata alatt többízben elismerésben részesült felettesei részéről. A koronás ezüst érdemkereszt tulajdonosa. Neje: Nagy Julianna; egy nevelt gyermeke van. vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. tábornok, Esztergom. 1872-ben Esztergomban született. Középiskolái elvégzése után, mint önkéntes teljesített szolgálatot a volt cs. és kir. 26-os gy.-ezredben, majd a tiszti vizsga letétele után aktiváltatta magát és a 44. közös gy.-ezredhez osztották be. A világháborúban a 44., majd a 25. gy.-ezreddel 1918. VII. 15-ig az orosz, albán és az olasz harctéren küzdött, négyszer sebesült meg. 1918ban, a forradalom kitörésekor megszervezte a ker. szocialista pártot, melynek elnöke lett. A kommunizmus kitörésekor Bécsbe, majd Szegedre került, ahol a megalakított tiszti zászlóalj parancsnoka lett. 1919 szept. 26-án a fővezérség megbízásából átvette Esztergom vármegye katonai parancsnokságát. A legnehezebb körülmények között tudta csak a felsőbb parancsot teljesíteni, később a hatóságok támogatásával megszervezte a MOVE helyi szervezetét, melynek föosztályelnöke volt. Később az esztergomi 3. kerékpáros zászlóalj, majd a műegyetemi karhatalmi zászlóalj parancsnoka lett. 1923—24ben a budapesti rendörtartalék ezrednek parancsnokságával bízatott meg, majd, mint beosztott tábornok a pécsi vegyesdandárhoz került. Nyugalomba vonulásakor tért vissza szülővárosába 1925-ben. Hadi ténykedéseiért a Lipót-rend, vaskorona-rend, tiszti ezüst vitézségi érem, katonai érdemkereszt, a bronz Signum Laudis, sebesülési érem, Károly cs.-kereszt, vöröskereszt II. o. díszjelvénye és a 30 éves szolgálati jelvény kitünetéseket érdemelte ki és 1921-ben, aug. 20-án, a legelső vitézi avatáson ütötte vitézzé a Kormányzó. Hervadhatatlan érdemeket szerzett a város parkírozása, fásítása, útépítése és szépítése érdekében. Több iskolaépület megépítése fűződik nevéhez. Városi képviselő, a MOVE örökös elnöke, a Vármegyék és Városok Mentöegyesiiletének, a Széchenyi kaszinó volt elnöke, a TESz elnöke, a Városi Párt elnöke és tagja a vármegye törvényhatóságának is. Városa iránti olthatatlan nagy szeretete, szociális munkássága örökre beírta nevét Esztergom város történetébe. Szívós Lajos ny. MÁV felügyelő, községi bíró, Tóváros. Szigligeten 1861-ben született. Középiskoláit Győrben végezte, majd a Ludovikára került mint hadnagy. Utána pályát változtatott és a MÁV kötelékébe lépett. Tóvároson 1916-tól mint állomásfőnök, majd 1912-től mint felügyelő tevékenykedett 1920-ig, amikor nyugalomba vonult. 56* 899