Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vm. th. biz. tag, Ete. 1896-ban született, Ete községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1930-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 75 holdon gazdálkodik és sajátnevelésíí haszonállatokat tart. Törzskönyvezett állataival a kiállításokon egyizben II. és 2 izben III. dijat nyert. A világháború alatt a 33. nehéz táb. ágyusezred kötelékében az orosz és az olasz tronton küzdött. A kommün után, mint csendörtartalék szolgált a nemzeti hadseregben is. A község vezetésében előbb, mint választott, majd 1934 óta mint virilis képv. test. tag vesz részt. 1934 óta tagja a vm. th. bizottságnak is. Az Orsz. Mezőgazd. Kamara igazg. választmányának tagja. A mezőgazd. bizottság helyi csop. elnöke és a járási és megyei bizottság tagja. Édesatyja: f Sz. Mihály 9 éven át volt a község bírája és a ref. egyház presbitere volt hosszú ideig. Elhunyt 1930-ban. Neje: Katona Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Mária és Mihály. Szíjj Vince kisbirtokos, községi törvénybíró, Nagyigmánd. 1886-ban, Nagyigmándon született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd Pápán elvégezte a mezőgazdasági szakiskolát. 1913-ban lett önálló gazda. Jelenleg kb. 34 hold saját és 18 hold bérleten gazdálkodik. A község vezetésében 10 éve vesz részt, előtt mint képv. és elöljáró, jelenleg pedig mint törvénybíró tevékenykedik. Az O. K. H. igazg., a Gazda Kör választm. tagja. Testvéröccse: f Sz. Zsigmond a világháborúban hősi halált halt. Neje: Mészáros Julianna, gyermekei: Vince és Eszter. Sziklay Kálmán ny. áll. m. kir. 'honvéd huszár ezredes, Piszke. 1868-ban Budapesten született. Középiskoláit Esztergomban, a gazd. akadémiát Keszthelyen végezte. A 8. huszárezrednél töltötte önkéntesi évét, majd ugyanezen ezredben szolgálva tovább 1891-ben hadnagy, 1914-ben pedig őrnagyi rangot ért el. A világháborúban az 5. lovashadosztálynál a 7. ezredben az orosz fronton 1914 okt. 21-én sebesülten az oroszok fogságába került és csak 1921-ben térhetett haza az első túsz-szállítmánnyal. 1919-ben lett ezredes és 1924-ben vonult nyugalomba. Kitüntetése: vaskoronarend a kardokkal, a Signum Laudis, a 111. o. kat. érdemkereszt, háborús emlékérem, a szolg. érmek stb. Volt vm. th. biz. tag. A NEP volt választási elnöke, a róm. kat. egyháznak volt világi elnöke, Polg. Lövészegyesület, Levente Egylet volt elnöke. Neje: f Reischl Etel, gyermekei: Erzsébet: dr. Tulassay Józsefné és Stefánia: zsombolyai Zsombolyay Sándorné. Szikora László ny. M. Á. K. expeditor, Felsőgalla. Csolnokon 1878-ban született. Középiskoláit Esztergomban végezte és utána a kereskedelmi pályára lépett. 1897ben került a bányatársulat szolgálatába, ahol 1934-ig működött, amikor 37 évi összszolgálat után nyugalomba vonult. Édesatyja: f Sz. József Dorogon a bányatársulat iskolájának tanítója volt. Édesanyja: f Hellár Aloisa. Testvéröccse: + Sz. Rezső a világháborúban szerzett betegségében hősi halált halt. Neje: Hidlmayer Magdolna. Szilágyi Ernő föerdőtanácsos, a m. kir. alerdész szakisk. igazgatója, Esztergom. 1886-ban Zalaszentmihályon szül. Középiskoláit Pozsonyban, az erdömérnöki főiskolát Selmecbányán végezte. Működését Ungváron kezdte a m. kir. föerdöhivatal erdörendezőségénél, onnan Selmecbányára, a m. kir. közp. kísérleti állomáshoz, majd Bpestre a földmüvelésügyi minisztériumban nyer beosztást. Ezután három évig a Faértékesítő Hivatalban működik, amikor ismét a vidékre kerül, előbb a győri m. kir. erdőfelügyelőséghez, később Szombathelyre, a vasvári m. kir. erdőhivatal élére s 1929 óta az Esztergomi m. kir. alerdész szakiskola igazgatója. 1934 óta föerdőtanácsos. Az Orsz. Erdészeti Egy., valamint a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szöv. tagja A III. o. polg. hadiérdemkereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa.. Szilágyi Gyula ref. igazg., kántor-tanító, Bana. Nagylétán 1891-ben született. Tanulmányait Debrecenben végezte. Működését üálospetrin kezdte meg, majd Kisigmándon tanított. 1916-ban került Banára, ahol azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. 1931-ben lett igazgató. A ref. énekkar és az iskolán kívüli népm. vezetője. A Tűzoltótestület és a Polg. Lövészegylet titkára. Bátyja: néhai Gáty Gyula 1915-ben az olasz fronton hősi halált halt. Neje: néhai Vörösmarthy Margit, aki rokona volt Vörösmarthy Mihálynak. vitéz Szilágyi István oki. gépészmérnök, Nyergesújfalu. Tatán, 1896-ban született. Tanulmányait Pápán és Budapesten végezte. Működését Tatán kezdte, majd Felsőgallán, Budapesten és 1930 óta Nvergesújfalun, az Eternit műveknél tevékenykedik. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz és román fronton küzdött s egyízben sebesült. Kitüntetései: I. és II. o. ezüst érem, K. cs.-kereszt, sebesülési érem. Jelenleg e. e. tart. főhadnagy. 1927-ben avatták vitézzé. A Polg. Lövészegylet ügyv. elnöke és a Kaszinó választmányi tagja. — Neje: nagykéri Tóth Katalin, gyermekei: Zsuzsanna és Sára. Szilágyi Miklós vendéglős és fürdőbérlö, Dunaalmás. Nyalka községben 1899-ben született. Iskolái elvégzése után a vendéglős iparban nyert szakképzettséget és a pincér szakiskolát Győrben végezte. Szaktudását 15 éven át fejlesztette, majd 1926-ban önálló vendéglős lett Dunaalmáson és bérbevette a klosterneuburgi kanonok rend tulajdonát képező szállodát és kénesfürdőt. A világháború alatt a 11. vadász zlj. kötelékében az olasz fronton küzdött. Az Iparoskör ala898