Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

»<>. honvéd huszárezred kötelékében, az orosz harctéren küzdött 18 hónapi frontszolgálattal, 2 izben sebesült. Kitüntetései: I. és 11. o. ezüst vit. érem, bronz vit. és Károly cs.ker., seb. érem 2 sávval, háborús emlékérem és a 10 éves szolg. kereszt. 1928-ban avatták vitézzé. Neje: Angyal Franciska, gyermekei: Mária, Ilona, Kálmán, Franciska, Erzsébet, István és Sarolta. Szigeti István úri es nöi szabómester, Dorog. Petrozsényban, 1896-ban született. Iskolái elvégzése után, a szabóipart tanulta ki, s mint segéd Nagyszeben, Paks és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1919-ben lett önálló Petrozsényban, majd 1921-ben telepedett le Dorogra, ahol megalapította jelenlegi úri és női szabóműhelyét. Kizárólag rendelésre dolgozik és egyenruhák készítésével is foglalkozik. A világháború alatt, a 64. gy. e. kötelékében az orosz, olasz és francia fronton küzdött, egyizben sebesült, s mint tizedes szerelt le. Bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. Az ipartestület tagja. A mester- és tanoncvizsgáztató bizottság tagja. Neje: Uresch Erzsébet, gyermeke: Ferenc. Szigethy Mihály főjegyző, Kesztölc. •Győrben, 1889-ben született. Középiskoláit Győrben és Esztergomban, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Somogy megyében kezdte, majd Kisköcsk, Bácsán, mint s.-jegyző, Balonyon, mint jegyző és Uny községben, mint főjegyző tevékenykedett. 1923-ban került Kesztölcre, ahol azóta mint körjegyző müIcödik megszakítás nélkül. Neje: Török Sarolta, gyermeke: Ilona. Szigeti Paulin Bencés-tanár, Esztergom. Szombathelyen, 1905-ben született. Tanulmányait szülővárosában és Pannonhalmán végezte. 1929-ben szentelték fel. Működését Sopronban, a Bencés-gimnáziumban kezdte meg 1929-ben, maid 1936-ban került Esztergomba, ahol mint földrajz és természetrajz szakos tanár működik. Szigetváry Elemér Hangya föüzletvezetöje, Tata. Nagykanizsán 1897-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta s mint segéd, Győr és Ausztriában fejlesztette szaktudását. 1932ben került Tatára, ahol előbb a Weisz Hermán cég szolgálatában, állott, majd 1935 óta a „Hangya" felelős vezetője. A világháború alatt a 11. vadász zlj. kötelékében az olasz, orosz és román fronton küzdött, egy ízben sebesült s mint 50 százalékos rokkant szerelt le. A Polg. Lövészegylet, Polg. Dalkör és a Polg. Olvasókör tagja. Neje: Painter Paulina, gyermeke: Elemér. Szigmund József vegyész, Tóváros. Habrinban 1871-ben született. Iskolái elvégzése után a vegyészetet tanulta. 1885-ben jött Magyarországba. Mint vegyész Németország, Románia és Magyarországon saját szabadalmán dolgozott. Mint kiváló ve.57 gyész Győrben, a hadianyaggyárban működött, ahol szemsérülés érte. 1921ben jobbszeme elvesztése után, gyümölcs, virág- és konyhakertészettel foglalkozik. 1936-ban fajpaprikájával kitüntetésben is részesült. Neje: Gerstenkorn Emma, gyermeke: Róza, férj. Boros Ferencné. Szíjj Bálint földbirtokos, örökös felsőházi tag, volt nemzetgyűlési képviselő, Nagyigmánd. 1868-ban febr. 5-én szül. Nagyigmándon, tősgyökeres helybeli családból ered. Atyja: f Sz. Ferenc, édesanyja: f Szánthó Zsuzanna volt. Iskoláit elvégezve a családi főidőin atyja mellett munkálkodva gyarapította gazdasági szakismereteit és 1908 óta foglalkozik politikával. Első nyilvános fellépése Kisújszálláson volt az első kisgazda kongresszuson. A háború alatt a község bírája volt. 1895 óta tagja a vármegyei th. biz.-nak Jelentékeny része van a kisgazdapárti mozgalmakban kezdettől fogva. Alapítója a Kisbirtokosok Szövetségének. Az első 'nemzetgyűlésen 1920-ban kisgazdapárti programmal a nagyigmándi kerületet képviselte, majd 1922-ben úiból megválasztották. Politikai válságok alkalmával több ízben hallgatta meg véleményét a Kormányzó is. 1927 óta a felsőház örökös tagja, községi képv. test. tag, a Független Kisgazdapárt országos elnöke, Nagyigmánd díszpolgára, az O. K. H. elnöke, a Gazdakör alapítója és díszelnöke, a ref. egyház presbitere, a Hangya központi választmány tagja, volt elnöke. Minden hazafias és szociális egyesület működésében részt vett. Neje: Illés Lidia. Szíjj Elemér, igazgató oki. kántortanító, Ete. Vérteskethelyen, 1894-ben született. Középiskoláit Balatonfüreden, a képzőt Pápán, a leventeoktatói tanfolyamot Tatán és Székesfehérváron végezte. Működését 1912-ben Etén kezdte meg és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháború alatt a 31. gy. e. kötelékében, az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett, s csak 1922-ben tért haza és mint zászlós szerelt le. A bronz vit. érem tulajdonosa. Jelenleg e. e. hadnagy. A ref. egyház presbitere. A Levente Egyesület föoktatója volt 1936-ig Neje: Pataky Mária Antónia nemesi család sarja, gyermekei: Irnta, Margit és Elemér. Szíjj Ferencné szül. Vincze Ilona oki. községi szülésznő, Ete. Bakonysárkányon született. A bábaképzöt Szekszárdon végezte. 1928-ban nyerte szülésznői oklevelét. Működését Veszprém megyében kezdte, majd 1932 óta Ete községben működik, mint községi szülésznő. Férje: Sz. Ferenc, 1902-ben született. Iskolái elvégzése után a cipészipart tanulta ki és mint segéd Kispesten és Bpesten fejlesztette szaktudását. 1927-ben lett önálló mester Etén. A kisbéri ipartestület tagja. Neje: Vincze Ilona, gyermekei: Ferenc és Miklós. Szíjj I. Mihály kisbirtokos, községi képv., 897