Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

oki. tanítónő, aki 1929 óta tanít Bajóton, gyermeke: Ilona. Szentkereszti László MÁV áll. elöljáró, Dad. Tiszolcon 1885-ben született. Középiskoláit és a szakvizsgát Miskolcon végezte. 1909-ben lépett a MÁV szolgálatába Sajóecsegen, majd Balatonalmádiba került, ahol mint forg. szolgálattevő és pénztáros tevékenykedett. Utána Veszprémvarsányba, majd 1919-ben Dadra került, ahol azóta mint áll. elöljáró és állomásvezető működik. A MÁV Rudolf Egyesület és a VOGE tagja. Neje: perlaki Perlaky Mária ősi nemesi család tagja, gyermekei: Mária oki. tanítónő és Irén. Szerdahelyi László oki. gyógyszerész, Kisbér. Debrecenben 1902-ben született. Középiskoláit Szatmárnémetiben, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. Gyakorlati éveit megszállt területen és Pécsen végezte. 1931 óta a „Szent Imre"-gyógyszertár vezetője. Megbízásból a községi képv.-testület virilis tagja és a Stefánia Szöv. számvizsgálója. Neje: Iván Kornélia, akinek édesatyja, néhai dr. Iván Árpád a gyógyszertár tulajdonosa volt. Gyermeke: Ferenc. Szécsényi Mór fűszer- és vegyeskereskedő, Dömös. Ipolybalogon 1883-ban született. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát Ipolyságon tanulta s mint segéd Balassagyarmaton fejlesztette szaktudását. 1909-ben telepedett le Dömösre és megalapította jelenlegi vegyeskereskedését, amelyet azóta nagy szakértelemmel fejleszt és vezet. A világháború alatt a 33. zlj. kötelékében az orosz és olasz fronton teljesített szolgálatot s mint tizedes szerelt le. A község vezetésében 1920 óta vesz részt mint virilis képviselő. Neje: Müller Irén, gyermekei: Lili, férj. Deckner Sándorné, Gizella, férj. dr. Hans Béláné Budapest és Hedvig. szentgyörgyi Szégner Géza ny. mérnökkari ezredes, Csép. 1870-ben Balassagyarmaton született. Régi felvidéki nemesi család leszármazottja, nemessége 1490-ből ered. A budapesti cs. és kir. hadapródiskolát végezte, majd a bécsi katonai építészmérnöki tanfolyamot hallgatta. A brassói 2. gy.-ezredben kezdte el pályafutását, majd az 1. honv. gy .-ezredhez került. A világháborúban az Isonzó-hadsereg mérnökkari főnökhelyettese volt. Háború után a pozsonyi kat. építési osztály főnöke lett. 1919ben vonult nyugalomba és földbirtokán gazdálkodik. A Ferenc József-rend lovagkeresztje, két legfelsőbb elismerés, az öszszes szolgálati keresztek és emlékérmek tulajdonosa. Tagja a község képv.-testületének. Neje: Mercader Edit, leánya: Edit. Székely Béla ny. községi főjegyző, Tóváros. Tatán 1872-ben született. Tanulmányait szülőhelyén és Pozsonyban végezte. Közigazgatási működését Zsámoly községben kezdte meg, majd Bánhidán mint aljegyző, Tatán mint adóügyi jegyző, Gyermely és Héreg községben pedig mint fő896 jegyző teljesítette hivatását 1935-ig, amikor 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Mint községi főjegyző a vezetése alatt levő községek fejlesztése érdekében értékes, maradandó tevékenységet fejtett ki. Neje: Narancsik Ottilia oki. tanítónő, aki Budapesten tevékenykedett. Gyermekei: Csaba, Boglárka és Vanda. Székely Gyula m. kir. rendőrfelügyelő, őrszemélyzeti parancsnok, Esztergom. Palocsán 1897-ben született. Középiskoláit Rózsahegyen, Kisszebenben és Eperjesen végezte. A világháború alatt, a 67. gy. e., majd a 9. dragonyos ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült, s mint tart. hadnagy szerelt le. A bronz vit. é., Károly cs.-ker., seb. értm 1 sávval és a háb. emlékérem tulajdonosa. 1921-ben lépett a m. kir. államrendőrség kötelékébe, ahol a miskolci kerületi kapitányság tanosztályánál 4 éven át mint előadó, később a miskolci kapitányságnál, mint beosztott felügyelő tevékenykedett. 1935-től az esztergomi kapitányság őrszemélyzeti parancsnoka. A budapesti légoltalmi tanfolyam elvégzése után Esztergom város légoltalmi parancsnoka lett. Unokatestvére: néhai Lackner Ödön, az orosz fronton, mint főhadnagy, 1917-ben hősi halált halt. Neje: Schmitt Margit, gyermekei: Márta és Nóra. Székely Zoltán ref. kántortanító, Dad. Banán 1900-ban született. Tanulmányait Debrecenben végezte. Működését 1918-ban kezdte Nágocson, Somogy megyében, majd 1928-ban Dadra került, ahol mint kántortanító tevékenykedik. Népművelődési előadó, a Faiskola vezetője, a Polg. Egyesület lövészmestere és a ref. énekkar vezetője. Édesatyja: néhai Sz. Géza ref. tanító volt, édesanyja: néhai Szakáll Róza. néhai rudnoki Szénerth Aladár gyógyszerész, Felsőgalla. Miskolcon, 1868-ban született. Tanulmányait Rozsnyon és Bpesten végezte. Működését Balatonfüreden kezdte, majd Lovászpatona, Lövön, Rahón, Bonchidán és Bpesten, mint gyógyszertár vezető tevékenykedett. 1911-ben lett önálló gyógyszerész Felsőgallán, ahol megalapította a jelenlegi „Megváltó gyógyszertárat" és azt haláláig 1926-ig személyesen vezette. A községi képv. testület virilis tagja volt. Neje: Ruzicska Etel, gyermekei: Etelka férj. özv. Walter Józsefné, Aladár, oki. gyógyszerész 1894-ben Lövön született. Tanulmányait Bpesten és Szegeden végezte. Oklevelét 1925-ben nyerte. Édesatyja halála óta a gyógyszertár vezetője. Neje: Jamnitzky Ilona, gyermeke: Aladár. Testvérei: Gusztáv oki. gép. mérnök Argentína, Sarolta, férj. özv. Kallina Ernőné, Erzsébet, férj. Ruzicska Jánosné, Judit, férj. Kocsis Józsefné. vitéz Szépe István ny. honv. huszár alhadnagy, Komárom. Gután 1887-ben született. Iskolái elvégzése után, édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1909-ben bevonult katonai szolgálatra. A világháború alatt a