Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

majd ugyanez év vége óta mint vezetöjegyzö teljesíti hivatását. A világháború alatt a 19. és 29. táb. vadászzlj. kötelékében az orosz, albán és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései: az ezüst és bronz Signum Laudis, nagy ezüst és bronz vit. érem, Károly cs.ker., seb. érem, II. o. német vaskereszt és a háb. emlékérem. 1929-ben avatták vitézzé. A Tűzoltó Egy., Levente Egy. és a Polgári Lövészegylet elnöke. Ősrégi pozsonymegyei nemesi család sarja. Neje: Schenkengel Mária. Szeltner Árpád kántortanító, Agostyán. Szigetújfalun 1911-ben született. Tanulmányait Kiskunfélegyházán végezte. Oklevelét 1932-ben nyerte. Működését 1934-ben kezdte meg Agostyán községben és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik mint kántortanító. Neje: Taschner Anna-Mária. Dr. Szemesy Ferenc kir. járásbírósági elnök, Esztergom. 1891-ben Miklósin (Somogy m) szül. Tanulmányait Veszprémben és Budapesten végezte, 1920-ban lett a jogtudományok doktora. Budapesten kezdte el pályafutását a közp. díj- és illetékkiszabási hivatalban, onnan a kir. törvényszékhez került mint joggyakornok. Jegyző, titkár, majd tanácsjegyzövé lépett elő és mint törvényszéki bíró a szentendrei kir. járásbírósághoz osztatott be, 1936-ban pedig Esztergomban vezető kir. járásbírósági elnökké nevezték ki. Részt vett a világháborúban a 17. h. gy.-ezredben és az orosz és olasz fronton harcolt, sebesült és 1916 júniusban olasz fogságba esett és 1919-ben csere útján térhetett haza. A nagy és kis ezüst vit. érem tulajdonosa. Neje: Wacsek Mária, gyermeke: Mária-Ilona. Nejének bátyja, Wacsek József mint a 69. gy.-ezred főhadnagya 1915 november havaban az olasz fronton Görz ostrománál halt hősi halált. kamjonkai dr. Szemző Kázmér közs. körorvos, tb. m. kir. tisztiorvos, Bánhida. Zomborban 1896-ban született. Tanulmányait Budapesten végezte. 1923-ban nyerte orvosi diplomáját. Működését a budapesti Tólhklinikán kezdte, majd az Uj Szt. János-kórházban tevékenykedett. 1926 óta Bánhida megválasztott községi és körorvosa. A tisztiorvosi tanfolyam elvégzése után 1929 óta tb. tisztiorvos. Több németországi tanulmányúton vett részt. A világháború alatt a 9. lovas tüzéreknél az orosz és olasz fronton küzdött 32 hónapon keresztül s mint tart. hadnagy szerelt le. A II. o. ezüst és a bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A Talbot-Centrale építésénél mint OTI orvos 1200 munkás egészségügyének felügyeletével lett megbízva. A Frontharcos Szövetség helyi csop. elnöke. Neje: Nagy Ilona. Szenczi Mihály malomtulajdonos, városi képv., a ref. egyház fögondnoka, Komárom. Ete községben 1878-ban született. Iskolái elvégzése után a molnáripart tanulta ki s mint molnár Tatán és Komáromban fejlesztette szaktudását. 1898-ban önálló vízimalomtulajdonos lett Komáromban. 1929ben modern villanyeröre berendezett malmot alapított, melynek teljesítőképessége 3 q óránként. Félmagas őrlésű malom. Vám- és keresk. őrléssel, valamint gabona és liszt eladásával foglalkozik. A világháború alatt az 5. hidászoknál a román fronton teljesített szolgálatot. Unokaöccse: néhai Sz. János az orosz fronton 1915-ben hősi halált halt. A város virilis képviselője és az O. K. H. felügy. biz. tagja. A ref. egyház presbitere és 1932 óta fögondnoka. Az Ipartestület alapító tagja, tíz éven át volt elnöke, jelenleg örökös tb. elnöke. Neje: Varga Karolin, gyermekei: Jolán, férj. Bódis Andrásné, Julianna, férj. Borvendég Nándorné, Karolin és Erzsébet. Szente József építőmester, Dorog. Zala m. Kemendollár községben született. Középiskoláit Sopronban, a felsőépítöipariskolát és az építőmesteri szakvizsgát Budapesten végezte. Működését Budapesten kezdte meg, majd Kiskunhalason, Csíkszeredán, Csengeren és Dorogon fejlesztette szaktudását. 1925-ben lett önálló építőmester Dorogon. A közvágóhíd, vasbetonhíd, községi tisztv. ház és még számos köz- és magánépítkezés fűződik nevéhez Dorogon. A Ferencrend. emeletráépítését, a tiszti üdülő megépítését mint társas vállalkozó végezte. A községi képv.-test. virilis póttagja, a dorogi bánya Tiszti Kaszinó tagja. Neje: Benedek Ilona, gyermekei: Adrién, Marianna, Ágota és Veronika. Szentirmay János th. m. kir. állatorvos, Esztergom. Nagykanizsán 1877-ben született. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. Működését 1899-ben kezdte Bián, ahol községi körállatorvos és a Metternich-uradalom állatorvosa volt. Túrkevén mint városi, majd Stubnya-fürdön, Cscnén és Zsombolyán mint járási állatorvos tevékenykedett. A háború után 1921-től Sümegen és Keszthelyen mint járási, 1933-tól pedig Esztergom megyében mint vm. th. m. kir. állatorvos teljesíti hivatását. A világháború alatt a 17. táb. tüzérezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak szökés útján 1921-ben tért haza. Mint 25%-os rokkant hadnagy-állatorvos szerelt le. A seb. érem tulajdonosa. Gyermekei: Jánös, Gizella, László, Ilona, Magda, férj. dr. Páll Ferenc orvos neje és dr. Sz. Dezső. Szentirniai József r. kat. kántortanító, Bajót. Akasztó községben 1907-ben született. Középiskoláit Kiskőrösön, a képzőt Esztergomban végezte. Működését 1928-ban kezdte meg Bajóton és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. Népm. ügyvezető és előadó. A Tűzoltó Test. jegyzője. A Szívgárda és a Dalárda vezetője. Leventefőoktató volt öt éven át. Neje: Lencsés Ilona 895