Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szertárat Szőny községben, amelyet még 1927-ben Sütő Béla alapított. 1936 óta a gyógyszertárat személyesen vezeti. Édesatyja: Sz. Lajos evang. esperes, történetíró, aki Békéscsaba monográfiájának egyik munkatársa volt. Édesanyja: Fürst Paula. Neje: Böhm Ilma. Szecsődy Kálmán m. kir. járási föállatorvos, Tata. Pécsen 1876-ban született. Középiskoláit Temesváron, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Mezőhegyesen, az áll. ménesbirtokon mint ösztöndíjas kezdte meg működését, onnan Fogarasra, majd az alsószombatfalvai áll. ménesbirtokra került. 1901-ben Aranyosmaróton mint járási m. kir. állatorvos tevékenykedett. Utána Pozsonyban az állategészségügyi felügy. mellett, majd Makón és 1916 óta Tatán mint járási állatorvos, majd 1918 óta mint föállatorvos teljesíti hivatását. 26 község felügyelete tartozik hatáskörébe. Az Orsz. Állatorvosi Egyesület és a Term. Tud. Társulat tagja. A Polg. Lövészegyesület és a Polg. Olvasókör tagja, a Kaszinó volt pénztárosa. Neje: Schuszter Mária, akinek testvérbátyja: néhai Sch. Adolf orosz hadifogságban hősi halált halt. Gyermekei: Ilona és Béla. Szeder László D. G. T. nyugdíjas, Komárom. Dunaújfalun 1870-ben született. Iskolái elvégzése után a szabóiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Szabadkán gyarapította szaktudását. Több ipari kiállításon vett részt, ahol dicsérő oklevélben részesült kétízben. Családi ok miatt pályát változtat és 1889-ben a Győri Gőzhajó Társaság kötelékébe lépett Szegeden, majd a D. G. T.-hoz került, ahol 1924-ig teljesített szolgálatot, amikor nyugalomba vonult. Szolgálatának elismeréséül az Igazgatóság részéről dicséretben részesült. A Kath. Kör választm. tagja, az egyházközség póttagja. Neje: Némethy Józsa, aki a budapesti dohánygyár alkalmazottja volt 24 éven keresztül. Sógora: néhai Kokas József az olasz fronton hősi halált halt. Neveltleánya: Kokas Ilona, férj. Bakos Sándorné. Szegedi József m. kir. postafőfelügyelő, hivatalvezető, Komárom. — Érsekújváron 1882-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a postatiszti alap- és szakvizsgát Budapesten végezte. Nagykanizsán kezdte meg működését 1904-ben. Utána Érsekújvárra került, ahol a II. sz. pályaudvari postahiv. vezetője volt. A cseh megszállás miatt menekülnie kellett és 1919-ben Tatára helyezik, ahol mint hivatalvezető helyettes tevékenykedett. 1921 óta Komáromban a IV. postahivatalnál előbb mint távíró és távbeszélő vezető, majd 1923 óta mint az egész p.-hivatal vezetője tevékenykedik. A világháború alatt a tábori távirdánál mint távírótiszt teljesített szolgálatot. A városi képv.-test. tagja. A városi pénz- és szegényügyi bizottság tagja. A róm. kat. egyházközség tanácstagja és a templom gondnoka. 894 A helybeli postaaltiszti egyesület díszelnöke és a postás sport egy. komáromi csop. lövész- és vívószakosztályának elnöke. Neje: néhai: Urnauer Stefánia, gyermeke: ifj. Sz. József. Szeghalmi János cipészmester, Esztergom. Nagysápon 1905-ben született. Iskolái elvégzése után az iparát Esztergomban tanulta s mint segéd Budapesten, Mosonban, Magyaróváron és Miskolcon fejlesztette szaktudását. 1929-ben lett önálló mester Esztergomban. Műhelyében kizárólag rendelésre dolgozik és I. oszt. ízléses munka kerül ki kezei közül. Szakképzett iparos, aki már tanonc korában több ipari kiállításon vett részt, ahol elismerő oklevelet is kapott. Az Ipartestület tagja. Neje: Petrik Etel, gyermekei: László és Sándor. nemes Szekendy József r. kat. plébános, Szőny. Sopronszécsényben 1885-ben született. Tanulmányait Győrben végezte. 1909ben szentelték pappá. Hivatását Mocsán kezdte meg, majd Nagylózs, Csepreg, Kisbér, Győrszemere, Győrújváros és Szany községben tevékenykedett. 1922 óta Szőny község r. kat. plébánosa. Az 0. K. H. elnöke, a községi képv.-test. tagja, a vm. th. bizottság póttagja és a Hangya felügyelő bizottságának elnöke. Minden hazafias mozgalom és kultúregyesület lelkes támogatója. Szekér János kovácsmester, cséplőgéptulajdonos, Dunaalmás. Mocsán 1891-ben született. Iskolái elvégzése után a kovácsiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Almásfüzitőn fejlesztette szaktudását. Utána Budapesten elvégezte az állatorvosi főiskolán a gyógykovácstanfolyamot és 1914-ben önálló kovácsmester lett. Jelenleg kb. 15 holdon gazdálkodik és saját cséplőgépével bércséplést is végez ipara mellett. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 36 hónapi fogság után 1918-ban tért haza s mint tizedes szerelt le. 1919 óta tagja a községi képv.-testületnek, a ref. egyház presbítere, a Gazda Kör tagja és a Hangya felügy. biz. tagja. Neje: Virág Mária, gyermekei: János és Lajos. Szekér József ny. igazgató-tanító, Tóváros. Ostfiasszonyfa községben 1868-ban született. Tanulmányait Sopronban végezte. 1886-ban nyerte oklevelét. Működését Kemeneshőgyészen kezdte meg, majd szülőhelyén és Bakonyszombaton tanított 1928-ig, amikor 42 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1928-ban telepedett le Tóvárosra. A NEP tagja. Neje: Staibl Ilona, gyermekei: dr. Sz. Jenő egyetemi tanársegéd Pécsen és Jolán. nemesócsai vitéz Szelle Ferenc vezetőjegyző, Neszmély. Dunaradványban 1892ben született. Középiskoláit Kecskeméten, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Dunamocson kezdte, majd Kőhídgyarmaton tevékenykedett. 1919-ben került Neszmélyre, ahol előbb mint s.-jegyző,