Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dr. Szalay Gyula ügyvéd, tényleges szolgálatra berendelt vármegyei tb. alügyész. Nyergesújfalun 1902-ben született. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1923-ban lépett a megye szolgálatába Esztergomban, ahol előbb a főbírói, majd az árvaszéki és az alispáni hivatalban tevékenykedett. 1928-ban avatták jogtud. doktorrá és a vm. főügyészséghez került, ahol 1933 óta mint vm. tb. t. alügyész teljesít szolgálatot. Ügyvédi oklevelét 1933-ban nyerte. Mint ügyvédjelölt dr. Divéky István vm. t. főügyésznél tevékenykedett, majd 1937 óta társas viszonyban önálló ügyvédi gyakorlatot is folytat. Unokabátyja: néhai Sz. János 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Petró Ilona, gyermekei: Gyula-János és Zsuzsanna-Valéria. Szalay János gazdálkodó, Gyermely. Börgönd-pusztán 1867-ben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd egész fiatalon önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt. A község vezetésében 12 éven át vett részt, mint bíró, majd 9 évig mint elöljáró és képv.test tag. A ref. egyház presbitere 24 éve, az O. K. H. igazg. tagja és a Tejszövetkezet vezetőségi tagja. Első neje: néhai Kiss Mária, második neje: Szűcs Mária, akinek első férje: néhai Sz. Sándor az orosz fronton 1914-ben hősi halált halt. Gyermekei: János, Julianna, férj. Sinkó Ferencné, Sándor, Lajos, Mária, férj. Nánai Bálintné, László és Irma. Szalay József gazdálkodó, községi képv., Tata. 1890-ben Tatán született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1922-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 21 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. 1936 óta a községi képv.-testület tagja és a Tejszövetkezet választmányi tagja. Édesatyja: néhai Sz. József, édesanyja: néhai Szabó Julianna. Neje: Németh Julianna, gyermekei: Julianna, József, Eszter, Mária és Zsigmond. Szalva László tanító, Esztergom. Szül. 1909-ben Esztergomban. Tanulmányait szülővárosában végezte. Leventeoktatói és 1934-ben ipariskolai közismereti oklevelet is szerzett. Működését 1932-ben az „Esztergom" újságnál kezdte meg, ahol novellákat és helyi riportokat írt. 1934-től a „Magyar Sión" belső munkatársa. 1933 óta az esztergomi községi iparostanonciskola közismereti és rajzpótló tanítója. Leventeoktató, a MOVE sportrepülő egyesületének háznagya és a MOVE választmányi tagja. Az Esztergomban végzett tanítók bajtársi Egyesületének titkára. Színpadi szakirodalom terén is fejt ki tevékenységet. „Doktor, egyezzünk meg" című parasztkomédiája Bátaszéken jelent meg. Édesatyja: Sz. Ferenc, főkáptalani tisztviselő. Szamosi György ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Felsögalla. Bönyrétalapon 1879ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a tényleges katonai szolgálatot a 19. gy.-ezred kötelékében végezte. Utána 1902-ben átlépett a m. kir. csendőrség szolgálatába. Működését Léván kezdte, majd Aranyosmarót, Pozsony, Tatabánya, Dorog, Tarján és Felsögallán, mint őrsparancsnok tevékenykedett 1933-ig, amikor 34 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Lelkiismeretes és buzgó szolg. elismeréseid egyízben kormányzói kitüntetésben, nyolcízben elismerő okiratban és hatízben pedig pénzjutalomban részesült. Neje: Rusznyi Klára oki. tanítónő, aki Sopronban az Orsolyáknál végezte tanulmányait és 1912 óta Felsögallán a bányatelepi iskolában tanít. Gyermekei: Mária, Ilona, Klára, Irén, László, György, Karolina és Erzsébet. Szantbauer Ferenc ny. százados, Baj. — 1870-ben Baj községben született. Középiskoláit Komáromban végezte, majd a katonai pályára lépett és a 6. vártüzérezrednél teljesített szolgálatot. Mint tüzérségi műszaki tiszt s. művezetői hadnagyi rang gal Bécsbe, majd Krakkó és Olmützbe került. 1914—-1918-ig mint főhadnagy-művezető Krakkóban végzett értékes szolgálatot. 1918-ban jött a komáromi lőszergyárba, majd a cseh megszállás után Budapestre, majd Örkénybe került és 1921-től mint katonai főművezető századosi rangban 1924-ig tevékenykedett, amikor 33 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A koronás arany érdemkereszt, Signum Laudis és számos szolg. érdemérem tulajdonosa. Testvére: néhai Sz. Mátyás a 31. gy.-ezred kötelékében 1917-ben az olasz fronton hősi halált halt. Szarukán Márton m. kir. vámszaki főtiszt, fővámhivatali vezető, Esztergom. Désen 1889-ben született. Középiskoláit szülővárosában végezte. Utána a szamosvölgyi vasútnál tevékenykedett, mint tiszt. A világháború alatt a vasútezred kötelékében az orosz fronton teljesített tábori vasúti szolgálatot. 1919—1921-ig tagja volt a nemzeti hadseregnek, mint tart. hadnagy. 1921-ben vámgyakornok lett Budapesten, majd a magasabb fokú vámszaki vizsga letétele után előbb Nemesvisen, majd Kaposváron mint vámszaki tiszt és 1933 óta Esztergomban afővámhivatalnál lép elő főtisztté és 1937 óta, mint a fővámhivatal vezetője tevékenykedik. Az arany érdemkereszt a vit. érem szalagján kitüntetés tulajdonosa. A Kat. Kör tagja. Neje: Tima Franciska, gyermeke: Márton. néhai Szarvas Ferenc bornagykereskedő, Tóváros. Szül. 1876-ban Tóvároson. Középiskoláit Budapesten végezte, majd mint banktisztviselő kezdte pályáját. 1904-ben telepedett le Tóvároson, ahol megalapította a jelenlegi bornagykereskedését, amely főleg soltvadkerti és bácsalmási borokat áru891