Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

sít és a Polgári Sörgyár egyedárusítója. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében a szerb, orosz és albán fronton küzdött 42 hónapon keresztül s mint százados szerelt le számos kitüntetéssel. 1934-ben a háborúban szerzett betegségéből kifolyólag húnyt el. Halála után az üzletet özvegye: szül. Leopold Rózsi vezeti, akinek édesatyja: néhai L. Adolf, ismert nevü bőrgyáros volt. Édesanyja: Paul Teréz. A községi képv.-testület virilis tagja. Gyermekei: Margit és György. Szattelberger János vendéglős és beszálló tulajdonos, Tóváros. Tarjánban 1892-ben született. Iskolái elvégzése után a vendéglős ipart édesatyja mellett tanulta és 1920ban átvette édesatyja vendéglőjét és azóta önállóan nagy szakértelemmel vezeti. Üzletét teljesen modernül átépíttette. Vendéglője 2 helységből áll és táncteremmel és 1 vendégszobával rendelkezik. Állandóan hidegmeleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. A világháború alatt a 33. nehéz tüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tűzmester szerelt le. Kis ezüst, 2 bronz v. é., Károly cs.-kereszt és német szolg. érdemérem tulajdonosa. Neje: Buncsuh Mária, gyermekei: János, Ilona, József és Mária. Szatzlauer Gyula cukrászmester, Esztergom. 1880-ban Esztergomban született. Középiskolái elvégzése után a cukrász iparban nyert szakképzettséget. Utána Ausztriában, Bécsben, Berlinben és Budapesten gyarapította szaktudását, majd 1909-ben átvette édesatyja üzletének vezetését. A cukrászdát még édesatyja, néhai Sz. János 1878-ban alapította. A megye és a város legrégibb és legjobban felszerelt cukrászüzlete. Régebben külföldre is szállított elsőrangú készítményeiből. Ipari kitüntetése: a Falu Szöv. arany érme. A világháború alatt a 26. gy.ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az Ipartestület tagja, a város virilis képviselője és a Takarékpénztár igazg. tagja. Neje: Laiszky Berta, gyermekei: Kató és Gyula. Szauer Antal képesített ácsmester, épületés fakereskedő, Felsőgalla. Tarjánban 1885ben született. Iskolái elvégzése után az ács iparban Budapesten nyert szakképzettséget. Mint segéd Tatabányán fejlesztette szaktudását, majd 1921-ben önálló ácsmester lett Felsőgallán. Számtalan köz- és magánépület ácsmunkáját végezte. Az épület- és fakereskedését 1927-ben alapította. Az Iparosok és Kereskedők Körének tagja. A kgi képv.test. volt tagja. Neje: Fetter Franciska. Szám Antal darálómalom tulajdonos, Felsőgalla. 1889-ben Felsőgallán született. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd átvette az édesatyja által 1911-ben alapított malom vezetését. 1922-ben átszervezte az üzemét és 3 évig mint lisztőrlőmalom is működött. Később újra darálómalommá alakította át és jelenleg is úgy működik. A világháborúban mint a 3. vártüzér, majd mint pilóta vett részt. A község vezetésében 9 évig mint községi pénztáros, majd 3 évig mint törvénybíró vett részt. A Hangyának 15 éve ügyvezetőigazgatója, a polgári iskola gondnoka volt. Édesatyja: néhai Sz. Ferenc 9 évig volt a község bírája, majd közgyám lett és 25 éven át tagja a vm. th. bizottságának is. Az 0. K. H.-nak alapítója és 25 éven át elnöke volt. Elhúnyt 1921-ben. Neje: Szám Mária, gyermekei: Antal, Ferenc és Mária. Szám Ignác gazdálkodó, Felsőgalla. Szül. 1887-ben Felsőgallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1918-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 39 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa szerelt le. A Gazdakör tagja, a népm. Egyesület volt tagja. Neje: Bach Anna, gyermekei: János, Anna, Ignác és Teréz. Szám János L. gazdálkodó, Felsőgalla. Szül. 1876-ban Felsőgallán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1900-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 13 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A közügyek vezetésében 1911 óta vesz részt. A Hangya igazgatósági tagja, a Gazda Kör tagja és az Iskolaszék volt tagja. Az O. K. H. igazg. tagja volt, jelenleg alelnöke. Neje: Hamburger Mária, gyermekei: Erzsébet, férj. Hetzmann Józsefné, Mária, férj. Hamburger Ferencné, János, Katalin, férj'. Frész Antalné, Gáspár és Ferenc. Szám János P. gazdálkodó, Felsőgalla. 1862-ben Felsőgallán született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett 1897-ben. A közügyek vezetésében hosszú időn át vette ki részét, előbb mint előljáró, majd a legválságosabb időben, mint a község bírája tevékenykedett. Édesatyja: néhai Sz. János, tekintélyes gazdálkodó volt és a község vezetésében hosszú időn át mint bíró vette ki részét. Neje: Beck Teréz, régi környei gazd. család tagja. Gyermekei: János, Mária, férj. Szlávik Istvánné, Julianna, férj. Jobbágy Istvánné. Szánthó Géza vezető-jegyző, Nagyigmánd. Bodmer (Fejér m.) községben 1884ben született. Középiskoláit Pápán, a közigazgatási tanfolyamot Budapesten végezte. Működését 1905-ben kezdte meg Somogymihályon. Utána Ecsek községbe került, majd "1911-től Nagyigmándon 1913-ig mint jegyző, 1913-tól pedig mint vezetőjegyző teljesíti hivatását. A Leventeegyesület, Polgári Lövész Egylet, Tűzoltó Testület és a Kaszinó elnöke. Az Ipartestület iparbiztosa, a Hangya volt elnöke. A ref. egyház presbitériumának és az iskolaszéknek tagja. 892