Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tasok Öns. Egy., alapította 1922-ben és annak örökös díszelnöke. A komáromi ref. templom megépítése és az egyház megszervezése körüli érdemeiért a komáromi ref. egyház örökös presbitere lett. Több szakmunkája nyomtatásban is megjelent. Neje: Tarcsy Mária, akinek édesatyja: néhai T. Géza földbirtokos volt. Gyermekei: Katalin, férj. Varga Endréné és György. Szakáll József községi főjegyző, Dad. — Császár községben 1900-ban született. Középiskoláit Nagykörösön, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen, a tűzoltótiszti tanfolyamot Esztergomban végezte. Működését 1919-ben kezdte meg, mint gyakornok Császáron, majd 1922-ben s. jegyző és 1925ben adóügyi jegyző lett. 1931 óta Dad község főjegyzője. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot s mint hadapródj. őrmester szerelt le. A Tűzoltó Test. parancsnoka, az 0. K. H. iigyv. elnöke, a Levente Egy. föoktatója és a Polg. Lövészegylet elnöke. Vármegyei Tűzrend. Szöv. választm. tagja. — Neje: Arz Margit, gyermekei: Ákos, Ildikó és Attila. Szakáll Rezső ny. községi főjegyző, Császár. Banán 1869-ben született. Tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte. Működését Szőny községben kezdte meg mint s. jegyző, majd Császár községbe került, ahol 1899-töl mint főjegyző tevékenykedett 1933-ig, amikor 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Működése alatt épült a kultúrház, körorvoslak és a községháza. Az 0. K. H. ügyv. elnöke, a Vármegyei Jegyzőegyesület elnöke 15 éven át és 5 évig jegyzője volt. Neje: Römpöly Mária, akinek édesatyja: néhai R. Mihály 30 éven át Császár főjegyzője volt. Gyermekei: József kgi főjegyző, dr. Sz. Rezső orvos és Irén, férj. Tóth Béláné ref. tanító neje. Szalamin Miklós oki. gyógyszerész, Kocs. Alsókubinon 1891-ben született. Tanulmányait Veszprémben és Budapesten végezte. Gyógyszerészi oklevelét 1920-ban szerezte. Működését mint gyógyszerészsegéd Besztercebányán kezdte, majd a világháború alatt különböző helyőrségi kórházakban és a 85. hegyi egészségügyi dandárnál az olasz fronton egészségügyi szolgálatot végzett. Mint gyógyszerész-hadnagy • szerelt le. Háború után mint gyógyszerész Ipolyságon és Besztercebánán működött. 1922-ben került Esztergomba, ahol előbb drogéria-jogot nyert és 1929-ig működött mint drogériatulajdonos, majd 1929-ben nyert patikajogot és akkor megalapította jelenlegi „Sas" gyógyszertárát. Unokabátyja: néhai dr. Martinovics Róbert főhadnagy, az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Diósy Ilona, gyermeke: Róbert. Szalay Béla szerkesztő, könyvkiadó, e mű kiadótulajdonosa. Budapesten 1895-ben született. Tanulmányait a budapesti református főgimnáziumban, a tisztviselőtelepi áll. fő890 gimnáziumban és a budapesti egyetemen végezte. A Magy. Kir. Államvasutak Gépgyárának műszaki tisztviselője lett, majd a világháborúban az összes fölmentések megszűnésekor a volt cs. és kir. 4. sz. hegyi tüzérezredben, mint hadapród teljesített szolgálatot, amikor 1918-ban, mint nélkülözhetetlen műszaki tisztviselő, fölmentést nyert és a budapesti M. Kir. Áll. Gépgyárban teljesített tovább is műszaki szolgálatott 1922-ig, amikor a volt Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rt. kistarcsai gépgyárához került, és annak teljes megszűnéséig működött, és mint az anyagraktár főnöke, annak teljes likvidálását végezte. Mint főmunkatárs több város és vármegye történetének összeállításánál működött közre és azok adatgyűjtő munkálatainak vezetője volt. Ezen monografia szerkesztője és felelős kiadótulajdonosa. Mint középiskolás a Ferencvárosi Torna Club ifj. csapatában szerepelt és esztendőkön keresztül volt F. T. C. tag, majd később a Sashalmi S. E. játékosa és intézője lett. Megalapította a Corvin Sashalmi Torna Clubot, melynek játékosa, intézője és ügyvezetője volt. a Sashalmi Szépészeti Egyesület volt titkára. Az Uri Kaszinó tagja, a Magyarországi Turáni Szövetség Sashalmi Nemzetségének Nemzetség Nagyja. A Középmagyarországi Labdarúgók Szövetségének volt tanácstagja, intézőbizottsági előadója, az amatőr zsűri tagja. A Magvar Footballbírák Testületének elsőfokú bíráia és a bíróküldő bizottság volt jegyzője. Volt kerületi és városok közötti válogatott játékos. Felesége: Vajas Anna. gyermekei: Gusztáv és Gabriella (ikrek). Szalay Béla igazg.-tanító, oki. kántor, Szomód. 1892-ben született. Tanulmányait Győrben végezte. Működését 1913-ban kezdte meg Szomódon, ahol előbb mint osztálytanító, majd kántortanító és 1925-től mint igazgató-tanító teljesíti hivatását. A világháború alatt a 18. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, háromízben sebesült s mint főhadnagy szerelt le. A II. o. ezüst v. é., Károly cs.-kereszt és a háb. e. é. tulajdonosa. A községi képv.test tagja, levente főoktató, a r. kat. Énekkar vezetője és népm. ügyvezető. Neje: Kreuz Amália, gyermeke: Tihamér, Erika és Janka. Szalay Dániel gazdálkodó, ref. presbiter, Tata. Tóvároson 1891-ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett a csutora készítést tanulta és a gazdálkodást. Később önálló gazda lett. Jelenleg kb. 26 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonál'atokat tart. A ref. egyház presbitere, a Tejszöv. és a Gazdakör tagja. Édesatyja: néhai Sz. András csutorakészítő, gazdálkodó és a ref. egyház presbitere volt 25 évig. Édesanyja: forrási Nagy Julianna nenemesi eredetű volt. Neje: Herczeg Éva, gyermekei: Erzsébet, Zsuzsanna és András.