Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megszervezője volt. Neje: Nagy Julianna, gyermekei: László, Olga, Anna és Zoltán. B. Szabó Ferenc órásmester és ékszerész, Tóváros. Zilahon 1888-ban született. Iskolái elvégzése után az órásipart tanulta ki s mint segéd ugyanitt fejlesztette szaktudását. A tényleges katonai szolgálat után a világháborúban a telegráf-ezred kötelékében a szerb, román és olasz fronton vett részt s mint őrmester szerelt le. A háború után mint pótcsendőr egy évig tagja volt a nemzeti hadseregnek is. 1920-ban telepedett le Tóvároson, ahol megalapította jelenlegi szaküzletét, amelyben órák és ékszerek szakszerű javításával és eladásával foglalkozik. A Magyar Asztal Társaság és a Munkavédelmi Szervezet tagja. Neje: Tillmann Ilona, gyermekei: Ilona és Béla. Szabó Géza r. kat. plébános, Bana—Bábolna-puszta. Szil községben 1893-ban született. Tanulmányait Győrben végezte. 1918-ban szentelték pappá. Hivatását mint káplán Tatán kezdte, majd Csornán, Császáron és Tatabányán tevékenykedett. 1932 óta Bábolna-puszta plébánosa. A világháború alatt mint teológus két évig a győri helyőrségi kórházban működött. Tatabányán három éven át az Egyházközségi Értesítő szerkesztője, a cserkészcsapat alapítója és vezetője volt. Bábolnán megalapította a Szívgárdát, Oltáregyesületet és a r. kat. Leánykört az egyház kebelén belül. Az Actio Catholica helyi elnöke. néhai Szabó Géza főkáptalani főszámvevő, oki. gazda, Esztergom. Bajóton 1859ben született. Középiskoláit Budapesten, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Működését Esztergomban a főkáptalan szolgálatában kezdte s mint főszámvevő, h. igazgató haláláig, 1926-ig tevékenykedett. Mint szobrász is értékes működést fejtett ki. Stróbl műtermében tanult és számos amatörkiállításon vett sikerrel részt műveivel. A Gazdasági Egyesület titkára és annak szaklapjának szerkesztője volt hosszú időn keresztül. Neje: Legény Margit, akinek fivére: néhai L. István a világháborúban szerzett súlyos betegségében hősi halált halt. Gyermekei: Margit, férj. özv. Szomor Gyuláné és Ágnes oki. tanítónő. vitéz Szabó György kisbirtokos, községi közgyám, Bana. 1884-ben Banán született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1920-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 80 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháborúban önként jelentkezett a harctérre, a 19. komáromi vadászzlj. kötelékében az orosz, olasz és a román fronton küzdött s ötízben súlyosabban sebesült s mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: két I. o. ezüst, II. o. ezüst és a bronz vit. érem, Károly cs.-ker., seb. érem öt sávval, háb. emlékérem, a porosz és bajor háborús érem és a német harcos érem. 1921-ben avatták vitézzé a legelsők között. A község 886 vezetésében hosszú idö óta vesz részt mint virilis képv. és közs. közgyám. A Tűzoltótestület és Leventeegyesület ellenőre, a Hangya igazg. tagja és a Polg. Lövészegylet tagja. Édesatyja: néhai Sz. György közismert banai gazda és 25 éven keresztül közs. közgyám volt. Elhúnyt 1922-ben. Édesanyja: néhai Holenzer Mária. Neje: Sárközy Margit, akinek első férje: néhai Koppán István az orosz fronton 1916-ban hősi halált halt. Gyermekei: vitéz György várományos és Elvira. Szabó Gyula esperes-plébános, Tardos. Pápán 1870-ben született. Középiskoláit Pápán és Nyitrán, a teológiát Esztergomban végezte. Felszentelése 1893-ban volt. Hivatását Csallóközben Udvardon kezdte, majd Muzslára került és 1905 óta Tardos r. kat. plébánosa. 1928-ban lett esperes. A népm. és a Leventeegyesület működésében vesz részt. Elnöke a hitelszövetkezetnek és az összes vallásos helyi egyesületnek. ifj. Szabó Gyula fűszer- és vegyeskereskedő, Csév. Paláston 1908-ban született. Középiskoláit Budapesten végezte. Működését mint magántisztviselő Ausztriában kezdte, majd a család fűszer- és vegyeskereskedésében tevékenykedett. 1934-ben önálló kereskedő lett. A nemzeti hadseregben a 3. kerékpárzlj. kötelékében szolgált. Jelenleg tart. zászlós. 1936 óta leventefőoktató. id. Szabó Gyula kereskedő, Csév. 1876ban Paláston született. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és a Hangya üzletvezetője lett. 1914-ben telepedett le Csév községbe, ahol előbb mint Hangya-üzletvezető, majd 1928 óta mint önálló kereskedő tevékenykedik. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A községi képv.-testület virilis tagja. Neje: Zahorszky Anna, gyermekei: Gyula, Mária, Ilonka (oki. tanítónő) és Emília. vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, Esztergom. Törökvecsén 1882-ben született Középiskoláit Nagybecskereken, egyetemet Budapesten végezte. Mint tanfelügyelöségi tollnok Somogy megyében ténykedett, majd Sopron, Versec, Nyitra, Kecskemét voltak további állomáshelyei és 1933-ban került Esztergomba mint tanfelügyelő. A háborúban az orosz, olasz, oláh fronton harcolt, főhadnagyi rangban szerelt le. Az I. és II. oszt. ezüst vit. érem, bronz, háborús érem. Károly cs.-ker, valamint az ezüst és a bronz Signum Laudis tulajdonosa. A Frontharcos Szöv. társelnöke, a vitézek társ. bizotts. elnöke, Credo-elnök. Az Arany János és a Katona József irod. társ. rendes tagja. Számos önálló műve van, több cikke jelent meg a fővárosi és a napilapokban is. Neje: Miháilovits Emma, gyermekei: István, László és Pál. Szabó István darálómalomtulajdonos, Mocsa. Neszmélyen 1887-ben született. Iskolái elvégzése után a molnár ipart tanulta ki s