Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

4 mint gépész oklevelet szerzett. Szaktudását Neszmélyen, Nagyigmándon és Komáromban fejlesztette mint segéd, majd 1908-ban önálló molnár lett Neszmélyen és 1908-tól 1913-ig mint molnár és cséplőgéptulajdonos működött. 1913-ban átvette Mocsán a Szalay Dávid által 1908-ban létesített darálómalmot. Az üzem modernül van felszerelve és gőzhajtással dolgozik. Teljesítőképessége: 150 kg óránkint. Malma mellett még saját gépével bércsépléssel is foglalkozik. A malmot nagy szakértelemmel vezeti. A világháborúban elejétől végig részt vett. Az Iparoskör alapításában tevékeny része volt. Neje: Qyóni Etel, gyermeke: Zoltán. negyedi Szabó Iván oki. gazda, malomellenőr, Neszmély. Nagyigmándon 1898-ban született. Középiskoláit Komáromban, a jogot a pozsonyi és pécsi egyetemen végezte, majd a világháborúban a 2. lovastüzér osztály kötelékében az orosz fronton küzdött 23 hónapon keresztül. Mint tart. hadnagy és a bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a háb. emlékérem tulajdonosa szerelt le. Háború után Magyaróváron a gazdasági akadémián 1924-ben oklevelet szerzett s mint s.-tiszt Nagyszentjánoson működött három évig. 1927—1932-ig Komáromban a főügyészi liivatalban tevékenykedett. 1932-től mint malomellenőr működik a komáromi pénzügyigazgatóságnál. A Polg. Lövészegylet és a Vasúti és a Polg. Társaskör tagja. Neje: Mertz Mária. nemes Szabó János földbirtokos, Kömlöd. 1892-ben Kömlődön született. Iskoláit Pápán végezte. Utána a családi birtokon gazdálkodott. Jelenleg kb. 40 hold saját és 30 hold bérleten gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. A ref. •egyház presbitere, községi képv. és esküdt, a Polg. Lövészegyesület tagja. Neje: nemes Jókúthy Erzsébet oki. tanítónő, leánya: Klára. Szabó János gazdálkodó, községi pénztáros, Szomód. Szül. 1884-ben Szomódon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd önálló gazda lett 1912-ben. Jelenleg kb. 30 hold saját és 11 hold bérleten folytat gazdálkodást és állattenyésztést. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében a szerb és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült és olasz hadifogságba esett. 1919-ben tért haza. A község vezetésében 13 éve vesz részt, előbb mint előljáró, majd tíz év óta mint községi pénztáros. A ref. egyház presbitere. Neje: Török Lidia, gyermekei: János, Lídia, Lajos, Sándor és Eszter. Szabó Jenő urad. állatorvos, Bábolna. Dombováron 1910-ben született. Középiskoláit Pécsen és szülővárosában, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Működését Kisbéren kezdte, majd az Orsz. Állategészségügyi Intézetnél folytatta gyakorlatait. 1935 óta a bábolnai ménesbirtok uradalmi állatorvosa. id. Szabó József kisbirtokos, községi bíró; Ászár. 1869-ben Ászáron született. Á földműves szakiskolát Csákváron végezte. Utána mint ispán a győri püspökség szanyi birtokán három évig, a pannonhalmi apátság gerencséri gazdaságában három évig, majd a Jankovich-Bésán Endre gróf uradalmában négy éven át tevékenykedett. Édesatyja: néhai Sz. István halála után 1914-ben átvette a családi birtok vezetését és 1926-ig gazdálkodott és fajtiszta törzskönyvezett állatokat tenyésztett. 1926-ban adta bérbe birtokát. A község vezetésében 1913 óta vesz részt mint képv., majd 1936 óta mint a község bírája. A r. kat. egyházközségnek hosszú időn keresztül volt gondnoka, jelenleg világi elnöke. Az Orsz. Növényvédelmi Körzet helyi megbízottja és az Actio Catholica világi elnöke a győri püspök kinevezése alapján. Neje: néhai Hoffer Mária, elhúnyt 1933-ban. Gyermekei: dr. Sz. László körorvos Veszprémvarsányban és dr. Sz. József, a sátoraljaújhelyi Stefánia szülőotthon alorvosa. Szabó József MÁV nyugdíjas, Környe. Fejér m. Csabdi községben született 1873ban. Iskolái elvégzése után a MÁV kötelékébe lépett és Tatabányán teljesített szolgálatot mint üzemi altiszt 1925-ig, amikor 28 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1930-ban telepedett le Környére, ahol mint elöljáró részt vett a község vezetésében is. Neje: Part Juliana, gyermekei: József, részt vett a világháborúban, Ferenc, Teréz, Mária és Julianna. Szabó József gazdálkodó, községi közgyám, Gyermely. 1884-ben Gyermelyen született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1929-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 26 holdon mezőgazdasági, gyümölcs-, szőlőgazdálkodást és állattenyésztést folytat. A világháborúban a 15. táb. tüzérek kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint a kis ezüst vit. érem tulajdonosa szerelt le. A község vezetésében 1933 óta vesz részt, előbb mint bíró, majd 1936 óta mint községi közgyám. A ref. egyház presbitere, a Tejszöv. igazgatója és az O. K. H. ellenőre. Kamarai növényvédelmi és vm. mezőgazdasági megbízott. Édesatyja: néhai Sz. Lajos községi elöljáró, képv.-test. tag, a ref. Egyház gondnoka és presbitere volt hosszú időn keresztül. Elhúnyt 1935-ben. Neje: Kiss Eszter, gyermekei: Benő és Eszter. Szabó József magánzó, községi képviselő, Tata. Aranyos községben 1860-ban született. Iskolái elvégzése után a molnár iparban nyert szakképzettséget, majd mint hentesmester Tatán 37 éven át tevékenykedett s saját szorgalmából a község egyik legtekintélyesebb polgárai közé küzdötte fel magát. Hosszú időn át virilis képv. és vm. th. bizottság tagja volt. 1881—2-ben részt vett 887