Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ahol előbb a bányatelepen, majd 1921-ben saját házában önálló kereskedő lett, megalapítva jelenlegi üzletét, melyben dohánykisárusítási és italmérési joga is van. Özvegye: szül. Kovács Julianna, gyermekei: Júlia, Andor, István és Mihály. Szabó András gazdálkodó, községi bíró, Császár. 1893-ban Császár községben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta és egész fiatalon önálló gazda lett. Jelenleg kb. 28 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett, onnan megszökött és az olasz frontra került, ahol 4 hónapig harcolt. A község vezetésében 1936 óta vesz részt mint I. esküdt és községi bíró. Az O. K. H. felügyelőb. tagja, a Legeltetési Társ. és a NEP helyi csop. elnöke. Neje: Töki Zsófia, gyermeke: Gyula. Szabó András gazdálkodó, Tata. Született 1856-ban Tatán. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett a családi birtokon gazdálkodott. A család jelenleg kb. 40 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű állatokat tenyészt. A világháborúban József és István fia vett részt, akik közül István, mint tizedes, a román fronton hősi halált halt. Neje: Becsei Lidia, házasságukat 1880-ban kötötték Tatán. Gyermekei: József, aki részt vett a háborúban, kétízben sebesült s mint őrvezető szerelt le, Sándor és Lidia, férj. Körmendi Sándorné. Szabó Antal gyógyszerész, Környe. Kömlödön 1889-ben született. Tanulmányait Selmecbányán és Budapesten végezte. Diplomáját 1912-ben szerezte. Mint gyógyszerész Vágújhelyen, Tata, Győr és Karcagon tevékenykedett. 1923 óta a környei „Megváltó-gyógyszertár" tulajdonosa. Kecskéd, Vértessomló, Oroszlány és Várgesztes tartozik körzetébe. A világháború alatt a 13. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1920-ban tért haza. A ref. egyház gondnoka 10 éve, a Nemzeti Szöv. vezetője, a Frontharcos csop. elnöke és a Term. Barátok Szöv.-nek tagja. Neje: Szabó Julianna. Dr. Szabó Arnold orvos, bőrgyógyászszakorvos, Tata. Zomborban 1892-ben született. Tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte. Működését a munkácsi városi közkórházban kezdte meg mint alorvos. A megszállás után előbb Budapesten a Zsidókórházban tevékenykedett, majd 1935-ben önálló rendelőt nyitott Tatán. Bőrgyógyász szakorvos, a T. T. K. pályaorvosa. A világháborúban az 54. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton vett részt s mint segédorvos szerelt le. Édesatyja: néhai dr. Sz. Sándor, a harctéren szerzett betegségében húnyt el. A járványkórház orvosa volt. Neje: Kovács Ilona, gyermeke: Erika. Szabó Czimbalmos János ny. m. kir. honv. tiszthelyettes, Esztergom. 1887-ben Esztergomban született, régi esztergomi nemesi család leszármazottja. Középiskoláit Budapesten végezte, katonaéveit a 14. nyitrai gy.-ezredben szolgálta le. Mint továbbszolgáló altiszt a világháborúban az orosz frontra került és 1914-ben és 1915-ben megsebesült, fölgyógyulása után a román és francia fronton is harcolt. Mint kiképző és oktató törzsaltiszt értékes szolgálatot tett. A háború befejezése után előbb a csendőrtartaléknál szolgált, majd Örkénybe, Vácra és Budára helyezték és 1921-től—1927-ig Esztergomban ténykedett. 1927 június 1-én ment nyugalomba, mint tiszthelyettes. Kitüntetései: a II. o. ezüst vit. érem, a bronz vit. é., a sebesülési érem 2 sávval, a bolgár kat. érdemkereszt, Károly cs.-kereszt, stb. 1931 óta leventefőoktató Mogyorósbányán, 1936 óta pedig Táton. Neje: Szabó Rátz Julianna, gyermekei: János (tanító) és Kálmán (iparművész). Szabó Dénes községi főjegyző, Naszály. Tatán 1882-ben született. Középiskoláit Pápán, a közigazg. tanfolyamot Budapesten végezte. Pályafutását, mint gyakornok Ács községben kezdte, majd mint s. jegyző Dáka, Kocs, Somogyberzseny és Mocsán tevékenykedett. Udvardon és Deákiban már mint aljegyző és 1909 óta mint vezetőjegyző teljesíti hivatását. A Polgári Lövészegylet és a Levente Egyesület elnöke. Isk. kív. népművelödési előadó. Neje: Horváth Ida. szendrői Szabó Elemér urad. számvevő, oki. gazda, Bajna. Budapesten 1899-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a gazd. akadémiát Magyaróváron végezte. Működését 1920-ban kezdte meg mint gazd. gyakornok, majd ellenőr és 1937 óta mint számvevő tevékenykedik a bajnai Metternich-uradalomban. A világháború alatt az 1/40. h. tábori tüzérezred kötelékében teljesített szolgálatot. Magánszorgalomból Sárisáp környékén ásatásokat végzett és igen szép és értékes leletekre bukkant. Neje: Verebély Lenke, gyermeke: Péter. Szabó Erzsébet kocsmáros, Esztergom. A vendéglőt édesatyja, néhai Sz. István alapította 50 évvel ezelőtt, aki ismert nevü vendéglős és gazdálkodó volt. A közigazgatásban is kivette részét évekig mint a város képv.-test. és a megyebizottság tagja. Elhúnyt 1918-ban. Halála után a kocsmát leánya, Erzsébet vezeti, amelyben főleg saját termésű borait árusítja. Üzlete mellett még gazdálkodással is foglalkozik. Édesanyja: Patkó Erzsébet. Szabó Ernő ny. kántortanító, Pilismarót. Dunamocson 1876-ban született. Tanulmányait Pápán és Léván végezte. Működését Veszprém megyében kezdte, majd Alsóváradon, Barabáson, Gégényen és Felsöábrándon tanított. 1914-ben kertilt Pilismarótra, ahol 1932-ig tevékenykedett és 36 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A világháborúban a 14. gy.-ezred kötelékében vett részt. A Polgári Dalegylet és az Olvasókör 885