Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szakaszvezető szerelt le. Az Ipartestület tagja. Neje: Gulyás Rozália, gyermekei: Lajos, József, Rozália, Erzsébet és Ilona; néhai István fiúk Csév községben szerencsétlenség áldozata lett. Sircz János bádogos és szerelő, lakatosüzem, cement- és betonárutelep, Komárom. Tóvároson 1894-ben született. Középiskolái elvégzése után az ipari pályára lépett s a bádogos- és lakatosiparban nyert szakképzettségét. Mint segéd Budapesten és az ország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását, majd 1921-ben a bádogos- és szerelőiparban önálló mester lett Komáromban. Később kibővítette üzemét, úgyhogy ma a város egyik legnagyobb cement-, betontelepe és vasüzeme. Számos köz- és magánmunkálatokat végzett a városban és Felsögallán. Műhelyében készülnek az öszszes betonmunkákhoz szükséges modellek. Üzletében csak márkás áruk eladásával foglalkozik. A világháború alatt a 14. tábori tüzérezred kötelékében az olasz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült s mint tizedes szerelt le. Az Ipartestület elölj, tagja, a szakosztály elnöke. A vm. th. biz. tagja. Az egyháztanács és a Frontharcos-csoport tagja. Neje: Dostál Anna, gyermekei: Magda, Edit és János. Smidtmejer Ferenc gazdálkodó, kgi bíró és pénztáros, Agostyán. 1892-ben Agostyánban született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta és azután önálló gazda lett. Jelenleg kb. 11 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. Több kiállításon vett részt. Legutóbb egyik lovával a Tatai járási kiállításon III. díjat és pénzjutalmat nyert. A község vezetésében 1928 óta vesz részt; előbb mint képv., majd törvénybíró és 1936 óta mint községi bíró és pénztáros. A r. k. egyházközség világi elnöke volt, jelenleg választm. tagja és az iskoja gondnoka. Neje: Resszer Teréz, gyermekei: Ferenc és Teréz. Smudla Imre kereskedő, O. K. H. elnök és könyvelője, Bánhida. 1878-ban Bánhidán született. Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodott, majd megalapította jelenlegi kereskedését, amelyet jelenleg fia vezet. Az O. K. H. elnöke és könyvelője. A világháború alatt a 6. tüzérezred kötelékében az olasz fronton küzdött 32 hónapon keresztül s mint a bronz vit. érem, Károly cs.-ker., háb. emlékérem és a vaskereszt tulajdonosa szerelt le. Neje: Szabó Mária, gyermekei: Imre, Mária, férj. Smudla Józsefné, dr. Mihály községi gyakornok és Kálmán, aki az üzlet vezetését végzi. Soltész István r. kat. plébános, Bajna. Losoncon 1894-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a teológiát Esztergomban végezte. 1917-ben szentelték fel. Pályafutását mint káplán Dunamocson kezdte, majd Szentendrén, Érsekvadkerten, Esztergomban és Nagysápon tevékenykedett. 1926 óta Bajna község r. kat. plébánosa. Irodatal tevékenységet is fejt ki. „Hitünkben az erő"' c. műve 1935-ben, „Emberismeret az írásból" c. grafológiai műve pedig a szépirodalmi verseivel együtt később jelent meg nyomtatásban. Jelenleg grafológiai tanulmányokkal foglalkozik. vitéz Soltész Miklós OTI számellenőr, a számvevőség vezetője. Esztergom. Legenyén 1894-ben született. Középiskoláit Szegeden végezte. Pályafutását mint banktisztviselő kezdte, majd 1929-től az Intézet esztergomi kerületi pénztár számellenőre és 1935 óta a számvevőség vezetője. A világháború alatt a 29. táb. vadászzalj. kötelékében az orosz és olasz harctéren küzdött s egyízben súlyosan sebesült és olasz hadifogságba esett s csak 1919-ben tért haza. Tagja volt a nemzeti hadseregnek is 1921-ig, amikor mint tart. főhadnagy szerelt le. Jelenleg e. e. százados. I. o. ezüst vit. érem, II. o. ezüst vit. érem, Károly cs.ker., seb. érem és a háb. emlékérem kitüntetések tulajdonosa. 1929-ben avatták vitézzé. Nagybátyja: néhai dr. S. Tamás hadnagy 1915-ben az orosz fronton, unokaöcscsei: néhai S. Géza és S. Lajos zászlósok 1916-ban az orosz fronton hősi halált haltak. A Vitézi Társ. Bizottság tagja. Neje: Bráz Aloizia. Solymosi Áron ny. m. kir. honv. alhadnagy, Komárom. Marossolymoson 1879-ben született. Iskolái elvégzése után a gépészkovács ipart tanulta ki s mint segéd Kolozsváron, Nagyenyeden és Nagyszebenben fejlesztette szaktudását. 1901-ben bevonult a 9. hov.-huszárokhoz és Marosvásárhelyen, Érsekújváron, Pécsen és Keszthelyen szolgált. A világháború alatt az orosz és román fronton küzdött, majd a háború után Zalaegerszegen, Székesfehérváron, Nyírbátoron és Komáromban szolgált. Később a vámörségnél tevékenykedett, majd ismét Komáromban, Győrben és Budapesten működött 1935-ig, amikor mint alhadnagy nyugalomba vonult. A koronás ezüst é. ker. a vit. érem szalagján, bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa, azonkívül kétízben elismerésben részesült szolgálata alatt. Neje: Steifer Ilona, fogadott gyermeke: Ilona. Dr. Solymosy László közs. aljegyző, Baj. Tóvároson 1908-ban született. Középiskoláit Tatán, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen, egyetemi tanulmányait pedig Szegeden végezte. Pályafutását mint jegyzőgyakornok Tóvároson kezdte, onnan 1932-ben Szomódra került mint h. aljegyző és 1932 dec. óta Baj községben mint aljegyző tevékenykedik. Édesatyja: S. László, édesanyja: Homonnai Borbála. nemes Solyomy Lajos ny. uradalmi igazgató, az Esztergomi Takarékpénztár h. elnöke, Esztergom. 1862-ben Zala m.-ben született. Tanulmányait Nagykanizsán és Magyaróváron végezte. Utána az esztergomi káptalan uradalmának kötelékébe lépett. 878