Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Előbb mint tiszt, majd központi intéző és Kiskomáromban is mint intéző tevékenykedett. Később az uradalom föpénztárosa lett Esztergomban, majd mint uradalmi igazgató tevékenykedett 1924-ig, amikor nyugalomba vonult. Az Esztergomi Takarékpénztár és Hitelbank igazg. tagja volt, majd az Esztergomi Takarékpénztár igazgató tanácsosa lett és azóta ezen tisztségében teljesíti hivatását. Az Esztergomi Takarékpénztár h. elnöke öt év óta. Neje: Pisuth Mária. Somogyi János sajtmester, üzemtulajdonos, Dad. Seregélyesen 1897-ben született. Iskolái elvégzése után szülőhelyén tevékenykedett a szakmában, majd a sajtmesteri tanfolyam elvégzése után mint sajtmester Siófokon és Pátkán gyarapította szaktudását. Hercegfalván mint önálló üzemtulajdonos tevékenykedett. 1931-ben megalapította a tej és tejtermékek feldolgozó üzemét Dad községben. Jelenleg vajat és tejszínt állítanak elő és tejeladásával foglalkoznak. Tejszínből napi 50 litert, vajból napi 10 kg-ot gyártanak. Fióktelepe van: Kócson, Oroszlányon, Bokodon, Kömlödön és Nagyigmándon. A világháborúban az 1. h. gy.-ezred és a 20. hadtest kötelékében 24 hónapi frontszolgálattal vett részt s egyízben sebesült. A H. o. ezüst és a bronz vit. érem, vasérd. érem és Károly cs.-ker. tulajdonosa szerelt le 1918-ban. 1920-ban egy évig tagja volt a nemzeti hadseregnek is. A községi képv.test. virilis tagja. Neje: Szalay Erzsébet, nemesi család sarja, gyermekei: János és Sándor. Somogyi Lajos kárpitosmester, ipartestületi elnök, Felsögalla. Tatán 1897-ben született. Iskolái elvégzése után a kárpitosiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten, Nyitrán és Érsekújváron gyarapította szaktudását. 1921-ben lett önálló mester Felsőgallán. Asztalosüzemét 1936ban létesítette és azzal kapcsolatos bútorkereskedéssel is foglalkozik 1928 óta. Üzemében 18 ipari munkást foglalkoztat. A világháború alatt a 6. huszárezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a kis ezüst vit. érem, Károly cs.-ker. és a háb. emlékérem tulajdonosa szerelt le. Az Ipartestület alapító tagja és 1930 óta elnöke. Az Iparosok és Keresk. Körének alelnöke. A Tatabányai Ip. Körnek alapító tagja és nyolc évig elnöke volt. Neje: Scherlein Ida, gyermeke: MargitScimogyi Sándor malombérlő, Dunaalmás. Budapesten 1897-ben született. Középiskolai érettségi után a malomiparban nyert külön szakképzettséget. Szaktudását Komáromban, Tatán és Györszentmártonban gyarapította és 1932 óta a Dunaalmási Hengermalom bérlője. A malmot nagy szaktudásával személyesen vezeti. A világháború alatt a 26. vadászzlj. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s 1919-ben szerelt le mint zászlós. A bronz vit. é. és Károly cs.ker. tulajdonosa. Jelenleg e. e. hadnagy. A községi képv.-test. virilis tagja. A Polgári Lövészegylet, a Kaszinó és a Gazda Kör tagja. Neje: Mészáros Ilona, gyermekei: Éva és Sándor. Somogyvári Sándor ny. MÁV tisztv., kgi pénztárnok, Tóváros. 1875-ben Tóvároson született. Középiskoláit Tatán, a tanítóképzőt Győrben végezte. Pályafutását, mint áll. tisztviselő a MÁV kötelékében kezdte, ahol Budapest, Pozsony és Tóvároson tevékenykedett, mint vezető főraktárnok. 1929-ben vonult nyugalomba. 1933 óta a község megválasztott pénztárosa. A Levente Egyesület tagja, a r. kat. Egyházközség pénztárnoka és a NEP helyi csop. választm. tagja. Neje: Finke Erzsébet, gyermekei: Károly, Gyula, Sándor és Irén. Soós István ny. m. kir. csendőr tiszthelyettes, Ács. Szül. 1879-ben Ács községben. Iskolái elvégzése után a 12. gy.-ezred kötelékében szolgált, majd közvetlenül a csendőrséghez lépett. Elvégezvén az őrsparancsnoki tanfolyamot, Deáki, Dunaszerdahely, Somorja és Komáromban teljesített szolgálatot, mint örsparancsnok. Fokozatos előlépés folytán 1920-ban lett tiszthelyettes. Utolsó állomáshelye Komárom volt, ahol 1921—1924-ig teljesített szolgálatot mint őrsparancsnok tiszthelyettes. 24 évi betudott szolg. után 1924-ben nyugalomba vonult. Értékes szolgálatáért és életmentésért honv. miniszteri dicsérő okiratban, valamint 2 csendőrkerületi dicsérő okiratban és a háború alatt kifejtett buzgó és eredményes munkájáért néhai Fery Oszkár csendörtábornok részéről dicsérő okiratban részesült. Kitüntetései: 20 éves szolg. kereszt, vörös kereszt, bronz díszérem, jub. kereszt és a háb. emlékérem. Leventeoktató és a Polg. Lövészegylet oktatója. Mint leventeoktató 3 jelv. kitüntetést és 1-sö díjat nyert mint mesterlövész. Neje: Bogár Irén oki. óvónő. Sörös Ede, a Magyar Király Szálloda és étterem bérlője, vendéglős, Esztergom. -— 1890-ben Bakonyoszlop községben született. Iskoláit Budapesten végezte s utána a vendéglős ipart sajátította el. Szaktudását az ország előkelőbb üzemeiben fejlesztette. — 1933 óta a Magyar Király Szálloda és étterem bérlője Esztergomban. A világháborúban a 32-es távirdaezreddel az összes frontokon megfordult. Számos kitüntetés tulajdonosa. Az Ipartestület vendéglős szakosztályának elnöke, a mestervizsgázó biz. elnöke, az országos vendéglős bizottság tagja. Neje: Kégl Teréz, gyermekei: Teréz és Ede. Dr. Spiegel Ármin anyakönyvvezető, kerületi főrabbi, Esztergom. 1883-ban Korneuburgban született. Tanulmányait Gyöngyösön és Budapesten végezte. Diplomát 1910ben a Pázmány Péter tud. egy. bölcsészeti karán nyert. Működését Szarvason kezdte meg mint rabbi és 1911-től Esztergomban, mint főrabbi tevékenykedik. Működése alatt létesült az izr. ifj. könyvtár, kezdeménye879