Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a MÁV szolgálatába lépett. Komáromban teljesített szolgálatot 1932-ig, amikor nyu­galomba vonult. 1933 óta a ref. egyház gondnoka. Édesatyja: néhai S. Sándor gaz­dálkodó volt. Édesanyja: néhai Harcsa Jú­lia. Neje: Dávidházi Erzsébet, gyermekei: András, László, Erzsébet és Lajos. id. Sebestyén István gazdákodó, Tata. — 1874-ben Tatán született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 32 holdon gazdál­kodik. A világháború alatt az orosz fron­ton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1918-ban tért haza. Neje: Sárközi Julianna, gyermekei: István, Ferenc és Mária. ifj. Sebestyén István gazdálkodó, fuva­rozó, fa- és szénkereskedő. Telefon: 59. Tata. Szül. 1901-ben Tatán. Iskolái elvég­zése után edesatyjával együtt gazdálkodott, majd 1934-ben önálló gazda lett. A község egyedüli fuvarozója. 1934-ben fa- és szén­kereskedést is nyitott. A nemzeti hadsereg­nek 28 hónapig tagja volt. A Hangya rész­vényese. Neje: Mórócz Teréz, gyermeke: Margit. Sebestyén János földbirtokos, ref. pres­biter, Tata. Szül. 1873-ban Tatán. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gaz­dálkodott, majd önálló gazda lett és saját nevelésű haszonállatokat tenyészt. A világ­háború alatt az orosz, román és olasz fron­ton küzdött s mint a Károly cs.-kereszt és a szolg. érdem érem tulajdonosa szerelt le. Sógora: néhai Kalácska István orosz fog­ságban hősi halált halt. 6 évig tagja volt a kgi képv.-testületnek. A ref. Egyház pres­bitere 15 év óta, a Tejszöv. választm. tagja. Neje: néhai Kalácska Erzsébet, elhúnyt 1934-ben, gyermekei: Péter, Júlia, Mária, János és Zsófia. Nagyatyja: néhai Sebes­tyén Péter, 1848-ban Tata bírája volt. Sebestyén József gazdálkodó, ref. pres­biter, Tata. 1879-ben Tatán született. Isko­lái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, majd önálló gazda lett. Je­lenleg kb. 40 holdon gazdálkodik és saját­nevelésű haszonállatokat tart. A ref. Egy­háznak 12 éve presbitere, a Tejszövetkezet alapító tagja és a Gazdakör rendes, a Tata­Tóvárosi képviselőtest. választmányi tagia. Neje: Sárközi Éva, gyermekei: József, Jú­lianna, férj. Berezeli Sándorné, Zsófia, Sán­dor, Eszter és Éva. néhai Sebestyén József ny. ref. tanító, Du­naalmás. Kocs községben 1842-ben szüle­tett. Tanulmányait Pápán végezte. Pályafu­tását Naszályon kezdte meg, majd Duna­almásra került, ahol 50 évig egyfolytában tanított. 1911-ben vonult nyugalomba fél­százados fáradtságos munka után. Egész generáció nevelkedett fel keze alatt. Minden hazafias és kulturális egyesület alapításá­ban és vezetésében részt vett. Elhúnyt 1915­ben. Özvegye: szül. Nádasdy Etelka, régi nemesi családból származik. Gyermeke: Janka, férj. Körmendy István tanító neje. Dr. Sebők Ferenc ny. bankigazgató, Esz­tergom. Gyöngyösön 1875-ben született. Kö­zépiskoláit szülővárosában és Késmárkon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Pályafutását az állampénztárnál kezdte, mint tiszt, majd a főegyházmegye alapít­ványi pénztárhoz került, amely fuzionált az esztergomi Hitelbankkal. 1925-ben lett igaz­gató és 1930-ban 36 évi szolgálat után nyu­galomba vonult. A háború alatt mint az arvizsgálóbizottság elnöke, miniszteri elis­merésben részesült. A kat. kör választm. tagja. Az Esztergomi Testgyakorlók Köré­nek 15 éven át elnöke volt. A városi képv.­testületnek vál. tagja, a szenttamási egyház­községnek pénztárosa volt. Neje: Guzsvinitz Franciska, gyermekei: dr. Pál ügyvéd és József joghallgató. Selmeczy István kisbirtokos, kgi képv., Vérteskethely. 1871-ben Vérteskethelyen szü­letett. Iskolái elvégzése után édesatyja mel­lett tanulta a gazdálkodást, majd 1897-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 36 holdon gazdálkodik és siementhaii szarvasmarhát, Nonius és angol telivér lovakat és manga­lica sertéseket tenyészt. 1898 óta vesz részt a község vezetésében, 3 évig mint kgi pénz­táros, majd mint virilis képviselő. A Gazda­körnek 13 évig volt pénztárnoka. A köz­ségben levő összes kulturális és hazafias egyesületnek tagja és azok működésében részt vesz. Neje: Kovács Lydia, gyermekei: Lajos, Lydia, férj. Csonka Kántorné, Ju­lianna, férj. Giebecz Györgyné, Teréz, férj. Kiss Lajosné és István. Semmelveiss Nándor vezető-jegyző, Tár­kány. Budapesten 1889-ben született. Közép­iskoláit Esztergomban, a jegyzői tanfolya­mot Budapesten végezte. Pályafutását, mint gyakornok kezdte 1911-ben. 1914-ben se­gédjegyző, 1920-tól adóügyi jegyző és 1926­tól Tárkány község vezető-jegyzője. A vi­lágháború alatt a 19. gy.ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A község fej­lődése szorosan nevéhez fűződik. A villany­áram bevezetése, a Tűzoltó test. megalapí­tása, a Tejszövetkezet alapítása, Tárkány— Csép vasútállomás létesítése, árvízlecsapoló csatorna építése, stb. mind tevékenységét dicsérik. A selyemhernyótenyésztés, a népm. és a nemzeti munkavedelem terén kifejtett értékes munkásságáért elismerésben és elis­merő okiratban részesült. Az Önk. Tűzoltó Test., Levente Egy., Polg. Lövész Egylet elnöke, a Legelt. Társ. jegyzője és a r. kat. egyházközség számv. bizottság elnöke. — Neje: Németh Mária, gyermekei: Anna és Nándor. Serédi Dénes bencésrendi középisk. tanár, c. igazgató, Esztergom. 1863-ban Veszprém­ben született. Tanulmányait szülővárosában és Pannonhalmán végezte. 1887-ben szentel­ték fel. Pályafutását Kőszegen kezdte, mint tanár, ahol 1887—1893-ig tevékenykedett. További állomásai voltak Pápa 1893—1899, Esztergom 1899—1900, Pápa 1900—1903, 875

Next

/
Thumbnails
Contents