Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Sopron 1903—1910 és Esztergom 1910— 1937-ig. 1935-töl mint c. igazgató teljesíti hivatását. Egyízben kultuszminiszteri elismerésben részesült. Az esztergomi Történelmi és Régészeti Társ. választm. és az esztergomi Szépészeti Egy. rendes tagja. A Kat. Középisk. Egyesület tagja. néhai Serly Antal ny. táblabíró, Tata. Losoncon 1848-ban született. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. Pályafutását mint járásbíró Losoncon kezdte, majd Budapestre került, ahol mint törvényszéki bíró tevékenykedett 1914-ig, amikor mint címzetes táblabíró nyugalomba vonult. Elhúnyt 1914-ben. Özvegye: szül. Fabik Róza, ősrégi tatai család tagja. Gyermeke: dr. Serly Antal jogügyi igazg., főügyész Budapesten. Siha József gazd. isk. igazgató, Tóváros. Szolnokon 1889-ben születetté Középiskoláit és a képzőt Kiskúnfélegyházán végezte. Békéscsabán, mint ösztöndíjas tanító 2 éves mezőgazdasági tanfolyamot végzett. Mint kép. gazd. tanító 1910-ben Csongrádon kezdte meg működését, majd Vári községbe került. 1921 óta Tóvároson teljesíti hivatását. 1920-ban lett igazgató. A világháború alatt a 68. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült. A Gazdakörben állandó gazd. előadásokat tart. Neje: korláti Dienes Zsuzsanna. Siklós Ferenc kgi aljegyző, Felsőgalla. Mezőcsáton 1905-ben született. Középiskoláit Tatán és Miskolcon, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályafutását, mint jegyzőgyakornok Felsőgallán kezdte, majd 1929-től mint aljegyző teljesíti hivatását. A nemzeti hadseregben a komáromi 2/1. határőrosztály kötelékében teljesítette katonai szolgálatát. Leventeoktató és a Polg. Lövész Egylet titkára. nemes Simon Árkád bencés-tanár, Esztergom. Győrben 1910-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a teológiát és a tanárképzőt Pannonhalmán végezte. 1934-ben szentelték fel. Működését mint tanár Esztergomban kezdte 1934-ben és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Magyarlatin szakos, a IV. oszt. főnöke. A Bencésgimnázium ifj. könyvtárának volt vezetője. Simon György ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Bánhida. Angyalos (Háromszék m.) községben 1886-ban született. Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodott, majd a katonai szolgálat elvégzése után átlépett a csendőrség kötelékébe. Korond és Gaty községben mint őrsvezető-őrmester, Abrudbányán, mint törzsőrmester teljesített szolgálatot. A forradalom alatt fogságban tartották, majd utána Tatabányára került, ahol mint főtörzsőrmester tevékenykedett. A parancsnokképző iskola sikeres elvégzése után, mint tiszthelyettes 1923-ban a bánhidai Örsre került, ahol előbb mint helyettes, később mint örsparancsnok 1928-ig működött, amikor 29 évi össz-közszolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt Erdélyben teljesített szolgálatot. A II. o. legénységi szolg. érdemkereszt tulajdonosa. 1935 óta a bánhidai erőműtelep alkalmazottja. A ref. egyház presbitere, az Ip. és Keresk. Olvasó Körének 5 éven át választmányi tagja volt. Neje: Varga Julianna, gyermekei: Piroska, Margit és Gábor. Simon János ny. rrr. kir. csendőrtiszthelyettes, Neszmély. Molnáriban 1884-ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd a 11. huszárezredben szolgált és közvetlenül a csendőrség kötelékébe lépett. Működését mint csendőr Fülesen kezdte, majd Dárda és Schamburg Lippe herceg birtokán tevékenykedett, amikor a német császár és a magyar trónörökös ott vendégeskedett. Utána Liptó, Tata, Esztergom, Pozsonyligetujfalu, Galánta, Csóti fogolytábor és Tarjánpusztán teljesített szolgálatot. Később Táp és Felpécen működött 1926-ig, amikor 30 évi betudott szolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt, mint tábori csendőr teljesített szolgálatot. Működése alatt több nyilvános dicséretben és elismerő okiratban részesült. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1926-ban telepedett le Neszmélyre, ahol a tűzoltók parancsnoka és a vm. Testn. Bizottság tagja volt éveken keresztül. Neje: Takács Zsófia, gyermekei: Margit és Irén. Simon Lajos ny. áll. rend. számv. tanácsos, Pilismarót. Budapesten 1889-ben született. Középiskoláit és az egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Pályafutását a belügyminisztérium szolgálatában kezdte, ahol 1918-ig tevékenykedett, amikor a m. kir. áll. rendőrség szolgálatába lépett. A számvevőségi osztályon működött 1925-ig, amikor nyugalomba vonult. 1934-ben telepedett le Pilismaróira. Neje: Pákozdy Rózsi. néhai dr. Simonyi Adolf orvos, Esztergom. 1867-ben Esztergomban született. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Pályafutását, mint magánorvos kezdte, majd a MÁV. kötelékébe lépett és mint pályaorvos tevékenykedett hosszú időn keresztül. Az esztergomi Izr. Egylet főorvosa volt. Működése alatt a MÁV igazgatóságától és Ferencz Salvator főhg. részéről kitüntetésben részesült. Neje: Lövinger Regina, gyermekei: Margit, férj. dr. Szántó Manó orvos neje, Budapest és dr. S. Imre, a Keresk. Bank kezelőorvosa, Budapesten. Singer Mór fűszer-vegyeskereskedö-kocsmáros, Naszály. Vértesszöllösön 1884-ben született. Iskolái elvégzése után a füszerkeresk. szakmát tanulta ki, azután mint segéd Győrben fejlesztette szaktudását. 1922ben telepedett le Naszályra, ahol előbb apósa üzletében tevékenykedett és 1929-ben önálló kereskedő és kocsmáros lett. Kocsmája 2 helységből áll és külön táncteremmel és tekepályával rendelkezik. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az