Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gyógyszerész és 1934 óta Esztergomban, ahol megvette a „Fekete Sas" gyógytárat. Neje: Halász Sári, gyermekei: Livia és György. Dr. Schwartz Pál orvos, fogszakorvos, Esztergom. Tiszaszentmártonban 1899-ben született. Tanulmányait Debrecenben végezte, ahol fogorvosi szakképesítést is szerzett. 1927-ben nyitotta meg önálló rendelőjét Esztergomban. Rendelője quarz és diathermia kezelésre és be van rendezve. A Cs. E. R. B. A. kezelő orvosa. A világháború alatt a 12. h. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Egy évig tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Neje: Kerényi Klára, gyermeke: Borbála és Katalin. Schwarz Sándor váll. igazgató, oki. gépészmérnök, Almásfüzitő. Hajdunádudvaron 1881-ben született. Középiskoláit Nagyváradon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését a Vacuum Oil. Comp. cégnél Osztrák Sziléziában kezdte meg, majd 1906-ban került az almásfüzítői telepre, mint mérnök és 1917-töl mint üzemvezető, műszaki igazgató tevékenykedik. A szőnyi kgi képv.test. tagja. Számos kulturális és szociális egyesület vezetőségi tagja. Neje: Koréin Adél, gyermekei: Ágnes és János. Schwarcz Vilmos sütőmester és vegyeskereskedő, Esztergom. 1880-ban Bényen született. Iskolái elvégzése után a sütőipart édesatyja mellett tanulta s mint segéd Kecskeméten fejlesztette szaktudását. 1910-ben telepedett le Esztergomban, ahol megalapította jelenlegi sütőüzemét és vegyeskereskedését. 1928-ban fióküzletet is létesített. Sütődéje modernül van berendezve, gépekkel és 4 kemencével fölszerelt üzem. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében a szerb fronton küzdött s mint a Károly cs.kereszt tulajdonosa szerelt le. Még négy testvére vett részt a világháborúban, akik közül Sch. Rudolf visszatért, de néhai Sch. Manó a román fronton, néhai Sch. Márton, aki mint őrmester és számos kitüntetés tulajdonosa volt, az olasz fronton halt hősi halált néhai Sch. Ernővel együtt. Szülei: néhai Sch. Hermann és néhai Grünfeld Róza, őfelségétől, I. Ferencz Józseftől kaptak elismerést fiaiknak a világháborúban tanúsított vitéz magatartásáért. Az izr. hitközség képv. és elölj, tagja és pénztárosa. Az Izr. Szentegylet tagja. Neje: Fantusz Karolin, gyermeke: Livia, férj. Kovács Béláné. Schweiczer Vilmos szabómester, Esztergom. 1883-ban Németszölgyémben született. Tanulmányait és a szabó ipart Esztergomban sajátította el. Mint segéd Budapesten, Bécsben, Münchenben fejlesztette szaktudását. 1908-ban lett önálló szabómester, amikor is megalapította jelenleg is fennálló üzletét, amely a legrégebbi szabó üzemek közé tartozik Esztergomban. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében szolgált 874 az orosz fronton és mint 25%-os rokkant szerelt le. Neje: Kálmán Etel, gyermekei: Róza, Ernő, Erzsébet és Vilmos. néhai Schvéd Jakab vegyeskereskedő, Nagyigmánd. Ácsteszéren 1840-ben született. Tanulmányait Budapesten végezte, majd a keresk. pályára lépett és 1871-ben önálló kereskedő és kocsmáros volt Etén 1877-ig. Nagyigmándra kerüt 1877-ben, amikor megalapította a jelenleg is fennálló üzletét, amely egyike a legrégibb és legjobban berendezett üzleteknek a községben. Üzletét haláláig vezette. Halála után özvegye, szül. Steiner Rozália vezette, aki 1936ban húnyt el. Gyermekei: Gizella, Mór, Cecília, özv. Hirsch Mórné, Lenke, özv. Kálmán Sándorné, Róza, férj. Fináli Sándorné, Henrik dr. orvos Móron, Miksa, aki 1890ben szül. Nagyigmándon. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és átvette édesatyja üzletének vezetését. A világháború alatt a 19. v. zlj. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült és fogságba esett. 1918-ban szökés útján tért haza s mint szakaszvezető szerelt le. A bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. Mik'ós Nagyigmándon szül. 1874-ben. Iskoláit Budapesten végezte. Jelenleg az üzlet vezetésében tevékenykedik. Sebald Gyula vendéglős, Felsőgalla. Budapesten 1911-ben született. Iskolái elvégzése után édesatyja üzletében a vendéglős ipart tanulta ki s mint segéd ugyanitt fejlesztette szaktudását. 1931-ben önálló borkereskedő, majd 1934-ben megalapította jelenlegi vendéglőjét. Üzlete 3 helységből áll és kb. 250 ember befogadására alkalmas. A község egyik legnagyobb és legszebben felszerelt vendéglője. Kerthelység és állandó hideg-meleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. Üzletét személyesen vezeti. Édesatyja S. Rezső önálló vendéglős volt Budapesten és Felsőgallán. Édesanyja: Pfiszter Erzsébet. Sebesi Ferenc cukorgyári pénztárnok, Ács. Zemenyén 1897-ben született. Középiskoláit Sopronban végezte. Pályafutását a petőfalvi gőzmalomban kezdte, mint könyvelő, majd a félszerfalvai cukorgyárban tevékenykedett. 1920-ban lépett az ácsi cukorgyár kötelékébe, mint titkár és 1927 óta mint a cukorgyár pénztárnoka teljesíti hivatását. A kommün alatti hazafias ellenforradalmi tevékenységéért és. magatartásáért a háb. emlékéremmel tüntették ki. A kgi képv.-test virilis tagja, a r. kat. Egyházközség tanácstagja. Az Actio Cath. csp. ker. választmányi tagja. A Hangya felügyb. és a községi Iskolaszék tagja. Az OTI ker. választm., nagyipari csop. tagja és a Sertéslegeltetési Társ. választm. tagja. Neje: Éliás Valéria. Sebestyén András MÁV nyugdíjas, ref. egyh. gondnoka, Komárom. Tatán 1880-ban született. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1908-ban /