Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zépiskoláit szülővárosában végezte. Pályafutását mint magántisztviselő kezdte, majd elvégezve a szükséges tanfolyamokat, Nógrád községben a Hangya üzletvezetője lett. 1936 óta a szőnyi Hangya üzletvezetője. A világháború alatt a 44. gy.-ezred kötelékében a román és az olasz fronton küzdött. Neje: Mráv Erzsébet. Schlegl Mihály hentes- és mészárosmester, Alsógalla. 1874-ben Alsógallán született. Iskolái elvégzése után a hentes és mészáros ipart tanulta ki Komáromban s mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását. 1899-ben lett önálló mester Alsógallán. Fióküzlete Tatabányán van. Üzeme saját hat. eng. vágóhíddal és modern hűtőberendezéssel van ellátva. Ipara mellett még 16 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű állatokat tenyészt. Állandóan részt vesz az állatkiállításokon, ahol legutóbb első díjat nyert Alsógallán. A világháború alatt a 31. gy.ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1918-ban szökés útján tért haza. Mint szakaszvezető szerelt le. A kis ezüst v. é. és a Károly cs.kereszt tulajdonosa. 1920 óta a képv.-test. virilis tagja, az Iparosok és Keresk. Egy. volt elnöke, jelenleg dísztagja. Neje: Frank Terézia, gyermekei: György, Mariska, férj. Fekete Mihályné és Teréz. Schlégl Ferenc gazdálkodó, községi közgyám, Alsógalla. Szül. 1886-ban Alsógallán. Iskoláit szülöhelvén és Tatán végezte.Utána a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1914-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 18 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A község vezetésében, mint közgyám vesz részt. A Hangya volt elnöke. Neje: Riesz Teréz, gyermekei: György, Mária, férj. Frank Györgyné, Teréz, férj. Gallai Jánosné és Ferenc. Dr. Schleifer József vm. árvaszéki ülnök, helyettes elnök, Esztergom. Szül. 1892-ben Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Jogtudományi doktorrá 1915-ben avatták. Pályafutását 1915-ben a vármegyénél kezdte, ahol előbb rövid ideig a Párkányi főbírói hivatalban működött, majd ugyanez évben került a vármegyei árvaszékhez, ahol 1923-ig mint vm. árvaszéki ülnök, 1937-től pedig, mint helyettes elnöke teljesíti hivatását. Schlesinger Adolf nagybérlő, Tóváros. 1871-ben Ács községben született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1911-ben telepedett le Tóvároson, ahol 1000 hold bérleten gazdálkodik. Intenzív gazdálkodást folytat, a kalászosok és kapasnövényeken kívül, len, kender és mák termeléssel is foglalkozik. Szarvasmarha-, sertéstenyésztő és hízlalótelepe van gazdaságában. Neje: Schlesinger Gizella, aki az izr. Nőegylet tagja, gyermekei: Ilonka, férj. Balla György építész neje, Piroska, férj. Roth Árpádné, dr. Gáspár vegyész és gazdász, 870 László gazd., dr. Sándor vegyész és gazd., Miklós orvostan halig, és Erzsébet, férjezett Szirmay Rezsőné. Schlick Aurél oki. gyógyszerész, Tata. — Szerencsen 1895-ben született. Tanulmányait Eger, Iglón és Budapesten végezte. 1933 óta bérlője a városi gyógyszertárnak. A helyi kultúregyesületek tagja. Nagybátyja néhai Renwers altábornagy, 1915ben a Przemysli vár feladásakor orosz fogságba esett és ott is halt meg 1917-ben. — Neje: Bordás Ilona, gyermekei: Antónia és Aurél. Schliesz Ferenc ny. urad. pagony-erdész, Bánhida. Szár községben 1875-ben született. Középiskoláit Tatán, az erdőőri szakiskolát Liptóújváron végezte. Működését az Esterházy uradalomban kezdte, majd 1901-ben Tatabányára került, ahol a M. Á. K. szolgálatában mint fővigyázó tevékenykedett 1910-ig. Utána újra az Esterházy uradalom szolgálatába állott, ahol fokozatos előléptetés folytán előbb pagonykezelővé, majd pagonyerdésszé léptették elő. 1925-ben 16 évi összszolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt a 69. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött 36 hónapon keresztül. Neje: Hajósy Katalin, leánya: Erzsébet, férj. Neusinger Lajos, urad. erdész neje. Schmelka Leó cukorgyári üzemvezető-h., Ács. Budapesten 1893-ban született. Középiskoláit és a Felsőipariskolát Budapesten végezte. 1912-ben kezdte meg működését Nagybecskereken, majd 1921—1929-ig az Ercsi cukorgyárban tevékenykedett, mint fövegyész. 1929-től az Ácsi cukorgyárban, mint üzemvezető-helyettes, 111. I. műszaki adjunktus teljesíti hivatását. A világháború alatt a 32. gy.-ezred és a 3. bosnyakezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült és 1916-ban fogságba esett, ahonnan csak 1921-ben tért haza, s mint hadapród őrmester szerelt le. A Károly cs.kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A kgi képviselőtestület virilis póttagja, a helyi Frontharcos csoport intézőbizottságának elnöke és a Kaszinó tagja. Neje: Gaál Rózsi, gyermekei: Magdolna és Leó. " Schmidek Lipót épület- és díszmübádogosmester, Alsógalla. 1881-ben Tatán született. Iskoláit Tatán végezte el s utána a bádogos iparban nyert szakképzettséget. Mint segéd Bécsben, Nürnbergben, Essenben, Párisban és Stuttgartban fejlesztette szaktudását. 1922-ben lett önálló. Az Iparos Kör tagja. Neje: Spiegel Szerén. Schmidt Antal kereskedő és kocsmáros, Tarján. 1907-ben Tarjánban született. Iskolái elvégzése után szülei mellett gazdálkodott, majd 1934-ben fűszer- és vegyeskereskedést nyitott, melyet 1936-ban kocsmával is kibővített. Kocsmája 2 helységből áll, kb. 100 férőhellyel és fedett kerthelységgel, valamint tekepályával rendelkezik. Édesatyja: néhai Sch. Antal, a 31. gy.-ezred