Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kötelékében az olasz fronton hősi halált halt. Neje: Prech Franciska, gyermeke: Ágnes. Schmidt József vendéglős és gazdálkodó, Dorog. Szül. 1887-ben Dorogon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta édesatyja mellett és a vendéglős iparban nyert szakképzettséget Dorogon. 1918-ban lett önálló gazda s jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik. 1924-ben bérlő útján vendéglöt nyitott, amit később 1929—1936-ig saját kezelésében vezetett. Jelenleg megbízottja vezeti a vendéglőt. Üzlete négy vendégszobából áll és állandó hideg-meleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. A világháborúban a 14. táb. tüzérek kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint főtüzér szerelt le. A bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A községi képv.-testületnek hoszszú ideig tagja volt. Neje: Theisz Julianna, gyermekei: János és Margit. Schmiedt József gazdálkodó és kereskedő, Dorog. 1895-ben Dorogon született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást és a fodrász ipart tanulta ki. Jelenleg kb. 10 holdon gazdálkodik. 1927-ben önálló kereskedő lett és 1934-ben darálómalmot is létesített s azóta mint liszt- és terménykereskedő is tevékenykedik. Malma villanyerőre, modernül van felszerelve. Üzletét József fiával együtt vezeti, aki tanult kereskedő. A község vezetésében 1924 óta vesz részt, mint képv.-test. tag. Neje: Eiler Anna, gyermekei: József, Anna és Mátyás. Schmiedt József kereskedő és pékmester, Leányvár. Szül. 1889-ben Leányváron. Iskolái elvégzése után a sütő ipart tanulta ki Esztergomban s mint segéd Budapesten, Győr és Pápán fejlesztette szaktudását. — 1926-ban lett önálló pékmester. Vegyeskereskedését 1936-ban alapította. Sütőüzeme 2 kemencés. A világháború alatt a 14. gy«zred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le. Szuronyvívásból díszoklevelet nyert. Az O. K. H. alapító és igazg. tagja. A Falu Szövetség alapításában tevékeny részt vett. Neje: Schnell Magdolna, gyermekei: Vendel, János és Sándor. Schmiedt Mihály gazdálkodó, O. K. H. pénztáros, Máriahalom. 1896-ban Máriahalomban született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást szülei mellett sajátította el, majd 1925-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 16 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, egyízben sebesült s mint a bronz v. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa szerelt le. Az O. K. H. vezetésében 1924 óta vesz részt, előbb mint felügyb. tag, majd elnök és 1933 óta mint pénztáros. Községi képv.-test. tag, pénztárosa a Hangyának, Lévente Egy.-nek és a Frontharcos csoportnak. Neje: Klinger Mária, gyermekei: Mihály, Mária és Bálint. Schmidt Sándor, a dorogi bánya igazgatója, m. kir. bányafőtanácsos, 1882-ben Felsőbányán született. Középiskoláit, valamint a bányászati főiskolát Selmecbányán végezte és ugyanott szerzett bányamérnöki oklevelet. Működését 1904-ben Nagybányán kezdte el s ugyanabban az évben Petrozsénybe került. 1905-ben került a Salgótarjáni Kőszénbányatársulat dorogi bányájába mint üzemmérnök. Amikor a dorogi bánya vezetését átvette, a bányászat valósággal haldoklott. Soha el nem múló érdemeket szerzett a hazai széntermelés körül azzal, hogy nagy szakértelmével új életre keltette a már haldokló dorogi bányászatot. Ezt a legfelsőbb körök azzal jutalmazták, hogy 1923 VII. 31-én bányászati főtanácsossá nevezték ki. A munkásság iránti szeretete és atyai gondoskodása közismert, ami kifejlett szociális érzékét bizonyítja. Nevéhez az alkotások egész sorozata fűződik. Jóléti és kulturális intézmények kerültek megvalósításra, így több iskola, kórház, munkásotthon, fürdő, sportpálya, stb. létesült kezdeményezésére Dorogon. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, Dorog község képviselőtestületének, a mérnöki kamara tanácsának, stb., stb. Schmidthauer Lajos oki. gyógyszerész, Komárom. 1853-ban Komáromban született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Oklevelét 1873-ban szerezte. Működését édesatyja gyógyszertárában kezdte, majd önálló gyógyszerész lett. Amikor édesatyja, néhai Sch. Antal gyógyszerész, vegyész és botanikus a keserűvíz-forrásokat felfedezte, azoknak tulajdonosa lett, a keserűvíz terjesztésével foglalkozott. Édesanyja: Krakovitzer Anna, akinek édesatyja, néhai K. Ferenc polgármester és gyógyszerész vo'jt. Schtniedtmayer János gazdálkodó, Felsőgalla. 1891-ben Felsögallán született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1933-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 37 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tenyészt. Kiállításokon állandó résztvevő. Legutóbb Felsögallán lovával kitüntetésben részesült. A világháború alatt a 7. huszárezredben tizedes! rangban az orosz fronton küzdött s mint a bronz v. é. tulajdonosa szerelt le 1918-ban. A Gazda Kör alapító, a Népm. Egyesület rendes tagja. Neje: Klein Mária, gyermekei: Mária, János és Teréz. Schmuck János Hangya üzletvezető, Vértessomló. Szül. 1893-ban Vértessomlón. Iskolái elvégzése után Tata és Környebányán mint bányász tevékenykedett. 1930-ban a helyi Hangya üzletvezetője lett és azóta megszakítás nélkül itt működik. Testvére: néhai Sch. Jakab, az orosz fronton 1916-ban hősi halált halt. Neje: Pfiszterer Erzsébet, gyermekei: Jakab, Rozália, János és Mátyás. Schmuk Rezső urad. pagonyerdész, Császár. Keresztúr (Bars m.) községben született 1902-ben. Középiskoláit Szabadkán, az erdőgazdasági szakiskolát Tatán végezte.