Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dolna, férj. Vittek Mártonné, Ágnes, Rudolf és József. Dr. Scheiber Győző orvos, Esztergom. Szül. 1890-ben Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten és Charlottenburgban végezte. 1919 óta folytat magángyakorlatot Esztergomban, ahol 1919—1923-ig a Simor-kórház vezető orvosa volt. A világháború alatt az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült és hadifogságba esett. 1919-ben tért haza s mint népf. főorvos szerelt le. Ezüst és bronz Sign. Laudis a kardokkal, koronás arany érdemkereszt a kardokkal és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A városi képviselőtestület tagja. A Frontharcos Szöv. helyi csoport becsületbíróságának alelnöke, az Izr. hitközség képv. és az iskolaszék tagja. A Magy. Orv. Szöv. és Orv. Kamara, valamint a Term. Tud. Társulat tagja. Dr. ScheidI Antal bencésrendi középisk. tanár, Esztergom. Beleden, Sopron megyében 1900-ban született. Középiskoláit Győrben, a teológiát Pannonhalmán, 'egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Pályafutását 1923-ban Pápán kezdte, majd Sopronban tevékenykedett. 1933 óta az esztergomi Bencés gimnázium tanára. Scheirich János vendéglős és kereskedő, Felsőgalla. Szül. 1883-ban Felsögallán. Kereskedését 1907-ben létesítette, melyet jelenleg neje vezet. Vendéglőjét 1914ben alapította, amelyet azóta is folyton fejleszt, úgy hogy egyike a legjobb hírű vendéglőknek a községben. A világháborúban a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint őrmester szerelt le. Kis ezüst v. é., vaskereszt a koronával, Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A kgi képv.-testület tagja. Az O. K. H. elnöke, a kat. egyházközség világi elnöke, a polg. iskola világi gondnoka és a Keresk. és Iparosok Körének választm. tagja. Neje: Auer Mária, gyermekei: dr. Arató József vegyészmérnök, egy. tanársegéd Budapesten, János, Mária, Béla és Gizella. Schenkengel Antal varrógép, kerékpár és műszaki kereskedő (bej. cég), Esztergom. Szül. 1888-ban Esztergomban. Középiskoláit Győrben végezte. Pályafutását, mint banktisztviselő kezdte 1905-ben és 1925-ig tevékenykedett, amikor állásáról leköszön és átvette édesatyja által 1880-ban alapított műszaki keresk. cég vezetését, amelynek 1936-ban tulajdonosa is lett. A világháború alatt a 31. nehéz táb. tüzérekkel az orosz, olasz és francia frontokon vett részt s mint hadnagy szerelt le. 2 kis ezüst, bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Az esztergomi Hajós Egyesület alapító és igazgatósági tagja. A TESz. járási titkára, több társadalmi és szociális egyesület munkájában vesz részt. Schenkengel Lipót m. tisztviselő, Süttő. 1878-ban Süttőn született. Középiskoláit Esztergomban végezte. Működését az Áprilv Testvérek elődjénél kezdte, majd mikor átveszik a céget az Á. Testvérek, továbbra is az üzem szolgálatában maradt. 42 esztendeje tevékenykedik a cégnél. Jelenleg mint üzemvezető teljesít szolgálatot. 1915 óta a Hangya igazg. tagja és pénztárosa. Neje: Áprily Hedvig, gyermekei: Erzsébet, Kornélia és Viktória. Scherlein János épiilet- és bútorasztalosmester, Felsőgalla. 1881-ben Baj községben született. Régi komárommegyei családból ered. Édesatyja: néhai Sch. János az Esterházy uradalom erdőtisztje volt. Iskoláit Tatán végezte, majd az asztalos szakmát tanulta ki és mint segéd Budapest, Bécs és Berlinben fejlesztette szaktudását, majd a M. Á. K. szolgálatában 18 évet töltött el és mint művezető tevékenykedett. 1925-ben lett önálló mester. A község egyik legnagyobb asztalosüzeme, ma is 4 embert foglalkoztat. Tekintélyes iparos, volt iparosköri elnök, 6 éve pedig az ipartestület asztalos szakcsoportjának elnöki tisztségét tölti be. Neje: Radics Mária, gyermekei: János, Stefánia és Olga. Két fivére: Sch. Rezső és Lajos az orosz fronton hősi halált haltak. Scherzer József szikvízgyáros, Tát. Nyergesújfalun 1895-ben született. 1925-ben alapította meg szikvízgyárát, 1926-ban darálómalmot is létesített. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett. Onnan P/

2 év után hazaszökött és az olasz frontra került. Mint tizedes szerelt le 1918-ban. A Fúvószenekar vezetője 6 éve és aktív tagja. Neje: Papp Mária, gyermekei: Teréz, Katalin, Mária és Krisztina. Schiffbeck Béla forg. adó hiv. vezető, Komárom. Nagykárolyban 1896-ban született. Középiskoláit szülővárosában végezte. Működését mint katonai polg. tisztviselő kezdte, majd 1925-ben forg. adó ellenőr és hiv. vezető lett Ácson. 1930-tól a komáromi körzet forg. adó hiv. vezetője. A világháború alatt a 6-os vártüzérezred kötelékében az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint e. 1. hadnagy szerelt le 1921-ben. Sig. Laudis kardokkal, II. o. ezüst v. é., Károly cs.-kereszt, a háb. és seb. emlékérem tulajdonosa. A K. F. C. ügyv. elnöke, a Polgári Lövészegylet választm. tagja, a Nyugati Labrúgó Szövetség tanácstagja. Neje: Kalina Margit, gyermekei: Margit, Piroska és Izabella. Schippert Ferenc r. k. tanító, oki. kántor, Felsőgalla. 1902-ben Szajkón szül. Tanulmányait Pécsen végezte és 1923-ban nyerte el okleveleit. 1928 óta működik Felsögallán. A népműv. bizottság előadója. Az ipariskolai közismereti tanfolyamot is elvégezte. — Neje: Frühauf Margit, gyermekei: Ferenc és Ernő. Neje szintén tanítónő és 1928 óta tanít a községben. Schlegel István Hangya üzletvezető, Szőny. Kaposváron 1894-ben született. Kö869