Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nyelték, ahol mint fegyvermester tevékenykedett. A szomódi Hangya alapító tagja. 1936-ig a felügy. biz. elnöke, majd ezen időtől kezdve mint ügyv. elnök vezeti a szövetkezet ügyeit. Neje: néhai Kovács Zsófia. Salzinger János kereskedő és sütőmester, Dorog. Szomoron 1889-ben született. Iskoláit Esztergomban végezte, majd a fűszerkereskedői és a sütő szakmát tanulta ki. Mint segéd Budapesten és Pozsonyban gyarapította szaktudását, majd 1914-ben önálló kereskedő lett Dorogon, ahol megalapította jelenlegi üzletét. 1927-ben létesítette sütőüzemét, amely kétkemencés, modernül felszerelt szaküzem. Átlag öt embernek nyújt állandó foglalkozást. A világháború alatt az 5. vártüzérek kötelékében a szerb és olasz fronton küzdött s mint főtüzmester szerelt le. A kis ezüst, bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A közs. képv.test. virilis tagja. Az ipartestület választm. tagja és a megyebizottságnak nyolc éven át volt tagja. Neje: Sexer Anna, gyermekei: Irén és Valéria. Salzinger József szabómester, Dorog. Szül. 1893-ban Dorogon. Iskolái elvégzése után a szabóipart Budapesten tanulta s mint segéd ugyanitt előkelő belvárosi cégeknél gyarapította szaktudását. 1920-ban lett önálló mester Dorogon, ahol kizárólag saját készítményű I. osztályú munkákat végez, mérték után rendelésre dolgozik, az úri közönség kedvelt mestere. Átlag hat embernek nyújt állandó kenyeret. Az ipartestület, valamint a mester- és tanoncvizsgáztató bizottság tagja. Neje: Kraft Teréz, gyermekei: Emilia, Teréz és József. ternyei Sarudy György Endre ref. lelkész, Szend. Pápán 1900-ban született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Hivatását mint segédlelkész 1925-ben Sárszentmihályon kezdte, majd mint helyettes lelkész Kömlőd, Császár, Héreg és Peröcsén tevékenykedett. 1930 óta Szend község rendes ref. lelkésze. A ref. ifj. Egyesület elnöke. Édesatyja: néhai S. György gimn. tanár volt Pápán, akinek „Rákóczi vallomásai" c. 6 kötetes munkáját dolgozza fel. vitéz Sasdombi János vendéglős, mészáros- és hentesmester, Neszmély. Született 1893-ban Neszmélyen. Iskolái elvégzése után a hentes és mészáros ipart tanulta ki Bécsben. Mint segéd Pozsonyban és Bécsújhelyen gyarapította a szaktudását, majd 1919-ben vendéglőt, 1930-ban pedig hentes- és mészárosüzletet nyitott Neszmélyen. Üzletében csak elsőrendű sajátkészítményű árukat tart. A világháború alatt a 14. és az 5-ik h. gy.-ezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton küzdött 37 hónapig, háromízben sebesült. A nagy ezüst, kis ezüst és bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a seb. é. 3 sávval kitüntetések tulajdonosa. 1927-ben avatták vitézzé. Öccse: néhai Schenkengel Sándor 1916-ban az isonzói csatában hősi halált halt. A községi képv.866 test virilis tagja. Neje: Filips Anna, gyermekei: Erzsébet és Teréz. Sass János gazdálkodó, községi képviselő, Császár. 1879-ben született Császár községben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, majd egész fiatalon önálló gazda lett. Jelenleg kb. 40 holdon gazdálkodik és törzskönyvezett Nonius és félvér lovakat tenyészt. Több kiállításon vett részt, ahol lovaival díjat nyert. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint altiszt szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Virilis kgi képv. A Tűzoltó Testület parancsnoka, a Hangya és a r. kat. egyház pénztárosa és az O. K. H. igazg. tagja. Neje: Oláh Erzsébet, gyermekei: Mária, férj. Laky Ferencné, Erzsébet, férj. Fehér Imréné és Margit postatisztv. Sass József jegyzőgyakornok, Dunaalmás. 1911-ben Császár községben született. Középiskoláit Tatán végezte. 1931-től a császári községi irodában tevékenykedett 1934-ig, amikor Dunaalmásra került, ahol mint jegyző-gyakornok működik. 1933— 1934-ben a nemzeti hadseregben szolgált mint önkéntes tizedes. A Levente egyesület pénztárnoka, a P. S. E. főtitkára és a Komáromi Football Club aktív sportoló tagja. vitéz Sági István gazdálkodó, ny. tiszthelyettes, Bajna. Iszkaszentgyörgyön 1880ban született. Iskoláit Budapesten végezte. A kötelező katonai szolgálatot a 86. közös gy.-ezred kötelékében teljesítette és azok eltelte után tovább szolgált, mint altiszt 1923-ig, amikor 33 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Jelenleg kb. 16 hold saját földjén gazdálkodik és haszonállatokat tenyészt. A világháború alatt a szerb és orosz fronton küzdött, háromízben sebesült és 1917-ben orosz fogságba esett, ahonnan szökés útján 1918-ban tért haza. 2 nagy ezüst, kis ezüst, Károly cs.-kereszt, seb. érem, 12 éves emlék- és az 1908. évi jub. emlékérem tulajdonosa. 1921-ben az első 24 vitéz között avatták vitézzé. Községi képv.test. tag. Neje: Horváth Józsa, gyermeke: Hajnalka. Sándor János ny. r. kat. igazg. tanító, Bajna. 1866-ban Bajnán született. Tanulmányait Budapesten és Esztergomban végezte. Oklevelét 1885ben nyerte. Működését Pusztazsilizen kezdte, majd Bajnán és Dunaadonyban tanított. 1887-ben édesatyja halálakor Bajnára választják meg kántortanítónak, ahol később mint igazgató tevékenykedett 1927-ig, amikor 43 évi szolgálat utan nyugalomba vonult. Nyugalomba vonulásakor a tanfelügyelőség és az egyházmegye részéről elismerő oklevélben részesült. — Tagja volt a községi képv.-testületnek. Minden vallásos és hazafias egyesületnek lelkes támogatója és vezetője volt. Édesatyja 27 éven át volt Bajna kántortanítója. Neje: Gotthard Mária, gyermekei: Gyula oki. ta-