Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nító, Géza üzletvezető, Béla állatorvos és wia»git, férj. Stöszner Miklósné. Sánta Jozh^s áll tanító, oki. kántor, Lábatlan. Nagykárolyban íoo.Vban született. Tanulmányait Szekszárdon és Csurgón végezte. Működését Kajdacs községben kezdte, majd Somogy és Baranya megyében tanított. 1929 óta Lábatlan községben tanít. A Hangya ügyvezetője. Neje: Szűcs Julianna, gyermeke: Edit. pusztaszántói dr. Sántha József városi tanácsnok, Esztergom. 1897-ben Kisgyarmaton született. Államtudományi doktorátust szerzett. A világháborúban részt vett és 1919-ben lépett a város szolgálatába és 1923-ban választották meg közigazgatási tanácsnokká. 1924 óta a város gazdasági ügyeinek vezetésében tevékeny részt vesz és Esztergom fürdő- és iskolavárosi jellegének kidomborítása érdekében eredményes munkálkodást fejtett ki. Számos tudományos értekezése, közjogi és közigazgatási tanulmánya jelent meg. A város minden kulturális egyesületének vezetőségi tagja. Megírta Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. megyei város tízéves történetének vázlatát, mely munkája nyomtatásban is megjelent a „Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után" című műben. pusztaszántói Sántha László m. kir. gazd. főintéző, Tárkány. Kisgyarmaton 1899-ben született. Középiskoláit Esztergomban, a gazd. akadémiát Magyaróváron végezte. Működését Szabolcs megyében Mándy S. uradalmában kezdte, majd 1923—1931-ig a gödöllői m. kir. koronauradalomban, 1931— 1933-ig Bábolnán tevékenykedett. 1933-tól a kisbéri áll. ménesbirtok Vasdinye-pusztai gazdaságában a tejfeldolgozó üzem, mesterséges borjúnevelés és a gépműhely vezetője. Neje: éradonyi Szilágyi Margit. Sárga János ny. m. kir. rendőrfelügyelőhelyettes, Komárom. Gyulán 1885-ben született. Iskolái elvégzése után előbb az ipari pályára lépett, majd a kötelező katonai szolgálat után a csendőrség kötelékébe lépett. 4 évi szolgálat után átment a határrendőrséghez, majd az egyesítés után a m. kir. áll. rendőrség szolgálatába került. Mint csendőr a felvidéki községekben, mint határrendőr pedig Fiúméban és Brassóban ténykedett. Az áll. rendőrségnél Komáromban teljesített szolgálatot 1935-ig, amikor 37 évi betudott szolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt 5 évig a hadtápterületeken teljesített felelősségteljes és értékes szolgálatot. Több kitüntetés tulajdonosa. A Kat. Kör tagja. Neje: Mikita Anna, nevelt fia: Sárga Simon, akinek édesatyja a világháborúban hősi halált halt. Sári Imre ref. lelkész, Komárom. 1888-ban Balatonarácson született. Tanulmányait Pozsonyban és Pápán végezte. 1916-ban avatták pappá. Hivatását Veszprém megyében kezdte, majd Hencsére került és 1927 óta a komáromi ref. egyház lelkésze. Az összes 52» helyi kulturális és szociális egyesületek működésében részt vesz. Városi képv.-testületi tag. Neje: Pálffy Irén, aki a Leányegylet vezetője. Gyermekei: Gyula-Zoltán és Izabella-Márta. Sárközy István gazdálkodó, községi törv. bíró, Tata. Született 1869-ben Tatán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 42 holdon gazdálkodik és fajtiszta törzskönyvezet lovakat tenyészt. A község vezetésében 27 éve vesz részt, előbb mint előljáró, majd képv.-test. tag és 1926 óta mint községi törvénybíró tevékenykedik. A ref. egyház gondnoka, a Gazdakör tagja. Öccse: néhai S. Mihály a szerb fronton mint tüzérőrmester hősi halált halt. Neje: Bodrogi Mária. Gyermekei: Lajos 50%-os rokkant, a világháborúban részt vett, István és László. Sárosdi Jenő állatorvos, Tata. Budapesten 1909-ben született. Középiskoláit és az állatorvosi főiskolát szülővárosában végezte. Pályafutását a Mezőhegyesi áll. ménesbirtokon kezdte, mint gyakorlati munkát végző állatorvos, majd Kócs községben és 1935 óta Tatán magán-állatorvosi praxist folytat. Tagja volt a nemzeti hadsereg egyetemi zászlóaljának s mint zászlós szerelt le. A Polg. Lövészegylet és az Állatorvosi Egyesület tagja. Neje: Fazekas Matild, gyermeke: Éva. néhai vitéz Sárosi Károly igazg. tanító, Esztergom. Szül. 1882-ben Esztergomban. Tanulmányait szülővárosában végezte. Pályafutását Csév községben kezdte, mint áll. tanító, később mint igazgató tevékenykedett. A magyarosítás terén elért értékes eredményeiért többízben kitüntetésben és pénzjutalomban részesült. A világháború alatt a 20. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült s mint tart. főhadnagy szerelt le. Nagy és kis ezüst, bronz v. é., Károly cs.kereszt, seb. és háb. emlékérem tulajdonosa volt. Az elsők között avatták vitézzé. Elhúnyt 1929-ben. Özvegye: szül. Kánter Margit, gyermekei: Károly és Tibor. néhai Sárváry Rezső méneskari főállatorvos, Kisbér. Dabronc községben 1888-ban született. Középiskoláit Keszthelyen, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. — Marburgban kezdte meg működését mint tüzérhadnagv-állatorvos. Innen Mezőhegyesre, majd Bábolnára került és 1921-ben a kisbéri méneskarhoz vezényelték főállatorvosi minőségben. A világháború alatt az orosz frontra került, ahonnan súlyos betegen tért haza. Elhúnyt 1925-ben. özvegye: szül. Nagy Mária, gyermekei: Mária, Rezső és Sándor. Schalkhammer András gazdálkodó, Tarján. Szül. 1860-ban. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1884-ben önálló gazda lett. Kb. 90 holdon gazdálkodott, amikor családtagjai 867