Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

roly cs.-ker. stb. kitüntetések tulajdonosa. Az „Esztergomi Hajósegyesület" elnöke és alapítója volt, jelenleg örökös elnöke. A „Magyar Evezős Szövetség alelnöke. néhai Rudolf István takarékpénztári vezérigazgató, Esztergom. 1868-ban Esztergomban született. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte. Működését az Esztergomi Takarékpénztárnál kezdte mint gyakornok s itt is működött egészen haláláig. Az intézet vezérigazgatója 1924ben lett. Hirtelen bekövetkezett halála mély részvétet keltett s nagy veszteséget okozott. Nevéhez fűződik többek között a strandfürdő felépítése is. Minden hazafias, vallásos és kulturális megmozdulásban kivette részét. Özvegye: szentsimonyi Biró Valéria, az Evangélikus Nőegylet elnöknője, gyermekeik: Erzsébet, férj. Hajdú Gyuláné, erdőtanácsos neje és Lóránt járásbírósági jegyző. néhai Ruisz Gyula ny. gazd. főigazgató, a Ferenc József-rend lovagja, Kisbér. Bakonysárkányon 1857-ben született. Középiskoláit Tatán, a gazdasági főiskolát Szegeden végezte. Pályafutását 1876-ban kezdte Mezőhegyesen mint gazdasági intéző. 1896—1900-ig a földm. minisztériumban mint gazdasági felügyelő volt beosztásban, majd 1900—1906-ig a bábolnai és 1906—1921-ig a kisbéri áll. ménesbirtok jószágigazgatója volt. 1921-ben 45 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1917-ben nevezték ki főigazgatóvá. 1903-ban kapta érdemei elismeréséül a Ferenc J.-rend lovagi keresztjét. Elhunyt 1930 jan. 17-én. Volt vm. th. biz. tag és virilis községi képviselő. A Szfőv. Vásárpénztár igazg. tagja és az Országos Állategészségügyi Tanács tagja volt. Több önálló kisebb munkája jelent meg bel- és külföldi szaklapokban. Történelmi munkája: „Bábolna a szabadságharc idején" és Tessedik Sámuel életrajza, melynek befejezésében halála gátolta meg. A Természettudományi Társulatnak is tagja volt. Könyvtárának mezőgazd. vonatkozó része a Mezőgazdasági Múzeum „Ruisz"-könyvtára c. gyűjteményben szerepel, amely magyar-német és francia nyelven a magyar lótenyésztés páratlan gyűjteménye. Özvegye: szül. nagyalásonyi Paál Izabella, a „Víz"-csepp Jótékony Nőegyletnek 30 éve elnöknője, aki a világháború alatt igen tevékeny társ. és szociális tevékenységet fejtett ki, amiért 1916-ban a vörös kereszt I. oszt. tiszti keresztjét kapta. Gyermekei: Ferenc méneskari őrnagy, a székesfehérvári méntelep parancsnoka, Kornélia, férj. özv. Sidlovits Lajosné, Márta, a cinkotai áll. tanítónőképzöint. tanárnője. id. Rüdiger István ny. bankigazgató, Komárom. 1862-ben Szombathelyen született. Középiskoláit szülővárosában végezte. — 1886-ban került Komáromba, ahol nagy szakértelemmel rövidesen megszervezte a Komáromi Korona Takarékpénztárt. Ennek majoritását 1912-ben átvette és azt a cseh megszállásig meg is tartotta. A megszállás után a bankká alakult takarékpénztár magyarországi ügyeit igazgatói minőségben, saját neve alatt vezette. 1925-ben vonult nyugalomba. A világháború alatt a hadikölcsön jegyzés terén fejtett ki buzgó tevékenységet, amiért 1916-ban Őfelsége felhatalmazása alapján pénzügyminiszteri „Elismerő oklevelet" kapott, 1904 óta a várm. th. biz. tagja virilis jogon és a város képv,test. tagja, a r. kat. egyház tanácstagja, a Stefánia Szöv. és az összes helyi kultúr- és szociális egyesületek tagja. Első neje: néhai Nagy Mária. Jelenlegi neje: Olofson Anna. Gyermekei: István MÁV főintéző, elhúnyt 1937-ben, Vilmos felső építőipariskolát végzett, mint tartalékos zászlós részt vett a haborúban, Klára, Denk-Doroszlai Árpád vezérkari alezredes neje. Salamon József igazg.-tanitó, oki. kántor, Dorog. Vulkapordányban 1882-ben született. Középiskoláit Győrben, a képzőt Bécsben végezte. Működését Nyitrabajnán kezdte meg mint felekezeti tanító, majd Bukarestben, Beitzen és Kismaroson tanított. 1927btn került Dorogra, ahol előbb mint kántortanító, majd 1935-től mint igazgató tevékenykedik. A népm. ügyvezetője, az Actio Catholica helyi szervezetének jegyzője. Neje: Pirer Mária, gyermekei, Mária és Klára. Salamon Lajos s.-jegyző, Kesztölc. Nagykörösön 1895-ben született. Középiskolait szülővárosában, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályafutását Penc községben kezdte, majd Császártöltésen, Újkécskén és Sövényházán működött. 1934 óta Kesztölc község s.-jegyzöje. A Legeltetési Társulatok jegyzője. Neje: Anka Erzsébet, gyermeke: László. vitéz Salíay György tanító, Leányvár. Kiskundorozsmán 1911-ben született. Tanulmányait Várpalotán és Szegeden végezte. Pedagógiai működését szülővárosának határában levő Karahomoki iskolánál mint helyettes tanító kezdte, majd 1931-ben került Leányvárra, ahol azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. 1930—1931-ig tagja volt a nemzeti hadseregnek. Jelenleg e. e. zászlós. Leventeoktató és az Ifjúsági Sport Egyesület vezetője. kis- és nagybocsai Sallay Sándor puskaműves és géplakatosmester, Szomód. Hatvanban 1876-ban született. Iskolái elvégzése után a géplakatos és puskaműves ipart tanulta ki Szolnokon. Mint segéd elvégezte Budapesten a technológia szaktanfolyamait és 1897-ben önálló mester lett. Üzemében az ipara mellett foglalkozott még víz-, villany- és gázszereléssel is. 1919-ig volt önálló Budapesten, majd Szomódra helyezte át üzemét, ahol saját cséplőgépével bércséplést is végez. A világháború alatt a 60. gy.-ezred kötelékében teljesített szolgálatot, majd a Lipták-lőszergyárba vezé52 865